Iustitia és az utca hangja

A Legfelsőbb Bírói Tanács vizsgálatot indított annak ellenőrzésére, nem sértik-e az igazságszolgáltatás függetlenségét a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni szeptember 1-jei sepsiszentgyörgyi tüntetésen elhangzott kijelentések. Cseke Péter Tamás az RMDSZ vezetőinek álláspontját ütköztette két Kovászna megyei román politikuséval.

Nem maradt következmények nélkül a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni szeptember elsejei magyar demonstráció, melyről korábban az Erdélyi Riport is részletesen beszámolt. A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) alelnöke azt kérte az intézmény vizsgálati részlegétől, ellenőrizze, nem sértik-e az igazságszolgáltatás függetlenségét a sepsiszentgyörgyi tüntetésen elhangzott kijelentések. Az Oana Schmidt Hãinealã CSM-alelnök által aláírt kereset emlékeztet arra, hogy a tüntetés szónokai bírálták a buzãui bíróság döntését, amely első fokon börtönbüntetésre ítélte a restitúciós bizottság három tagját, az iskola épületét a város tulajdonába helyezte át, és az Erdélyi Református Egyházkerületet jelentős kártérítés kifizetésére kötelezte. „A bíróság ítéletének, valamint az ügyészek munkájának bírálata nyomásgyakorlási kísérletnek tekinthető az ügyben végső határozatot hozó táblabíróságra. Úgy véljük, hogy egy nem jogerős bírósági ítéletet csakis jogi úton szabad megtámadni. Mindezek fényében felkérjük, vizsgálják meg, hogy a sepsiszentgyörgyi tüntetésen elhangzottak sértik-e a bírák függetlenségét” – olvasható a CSM keresetében.
A bejelentés előzményének tekinthető, hogy Victor Ponta miniszterelnök a tüntetés napján tartott kormányülésen Mona Pivniceru új igazságügyi miniszterhez szólva reményét fejezte ki, hogy a bírói tanács eljárás indítását kéri a CSM kivizsgáló testületétől, hiszen a sepsiszentgyörgyi tüntetés – mint fogalmazott – lényegében egy bírósági döntés ellen irányul. A kormányfő nem foglalt állást egyértelműen a tüntetéssel kapcsolatban.

Grama: a CSM-nek fel kellett lépnie A bejelentés még korábbi előzménye, hogy Horia Grama képviselő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke már a tüntetés előtt három nappal felszólította a CSM-t, lépjen fel az ellen a „nyomás” ellen, amelyet szerinte a magyar politikusok gyakorolnak az igazságszolgáltatásra a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tulajdonjoga ügyében. „Nem tartom normálisnak a bírósági ítéletek elleni köztéri tiltakozásokat. Annál is inkább, mert csak alapfokon született ítélet, a vádlottak pedig már fellebbeztek. Ha léteznek az ítélet ellen szóló jogi érvek és bizonyítékok, akkor előbb ezeket kellene felmutatni. Egy bírósági döntés elleni utcai tiltakozás a jogerős ítélet kimondása előtt egyértelmű nyomásgyakorlásnak tekinthető” – indokolta eljárását az Erdélyi Riport kérdésére a képviselő. Grama hamisnak nevezte azt az állítást, miszerint a buzãui bíróság döntésével államosították a Székely Mikó Kollégium épületét. „Szó sincs államosításról, az iskola épülete eddig is az önkormányzaté volt, és most az önkormányzat tulajdonába kerül vissza. Így ráadásul a város másra tudja költeni az évi hárommilliárd lejt, amit az egyháznak fizet az iskola bérleti díjaként” – jelentette ki. A politikus szerint „megkérdőjelezhetetlen bizonyítékok” léteznek arra, hogy az iskolaépület közadakozásból épült, tehát a helyi közösség tulajdona. Grama megalapozottnak tartja a bíróság álláspontját, miszerint az épületet a restitúciós bizottság önkényesen juttatta az egyház tulajdonába, „érvénytelen” iratok alapján.

Manolãchescu: senki ne tüntessen az én utcámban A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) Kovászna megyei szervezetének elnöke, Dan Manolãchescu (aki néhány nappal beszélgetésünket követően lemondott tisztségéről, s szakított az aktív politizálással) az Erdélyi Riport kérdésére úgy fogalmazott: elsősorban sepsiszentgyörgyi lakosként, nem pedig politikusként vannak ellenérzései a magyarok tiltakozó akciójával kapcsolatban. „Szentgyörgyiként engem bármilyen tüntetés zavar, amit az én utcámban szerveznek, függetlenül attól, hogy kik a szervezők, és milyen ügyről van szó. Még akkor is zavar, ha a tüntetőknek történetesen igazuk van. A párbeszédet ugyanis jobb megoldásnak tartom bármilyen utcai megmozdulásnál” – jelentette ki. Manolãchescu nem tartja tisztességesnek, hogy utcai tüntetők vegyék át az igazságszolgáltatás szerepét. „A politikusok és a sajtó is gyakran abba a hibába esnek, hogy olyan ügyekben nyilvánítanak véleményt, amihez nem értenek. A Mikó-per jogi ügy, aminek a részleteit magam sem ismerem, és szerintem igen kevesen tudják, a sepsiszentgyörgyi tüntetés résztvevői közül is, hogy milyen jogi érvek szerepelnek ebben a perben” – magyarázta. A politikus elismerte, hogy az igazságszolgáltatás is tévedhet, ám ez esetben a kárvallottnak élnie kell a fellebbviteli lehetőséggel. Szerinte a tüntetés megszervezésében szerepet játszott a közelgő választási kampány is. „El kell ismerni, hogy a román politikusoknak van mit tanulniuk az RMDSZ-től, amikor a szavazók mozgósításáról van szó” – fogalmazott Manolãchescu.

Kelemen: nem kussolhatunk lehajtott fővel Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a tiltakozó akció előtt az Erdélyi Riportnak adott interjúban azt nyilatkozta: a sepsiszentgyörgyi tüntetést nem tekinti igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásnak. „Nem hiszem azt, hogy egy demokratikus társadalomban, amikor igazságszolgáltatás kerül szóba, lehajtott fővel mindenkinek kussolnia kell” – fogalmazott a politikus. Kelemen szerint egy jogállamban mindent lehet bírálni. „Egy percig sem gondolom azt, hogy Romániában az igazságszolgáltatás olyan intézmény, amely tökéletesen, olajozottan működik, amelyben nem történnek tévedések. A legjobb szándék által vezérelt ember is tévedhet, így tévedhet az ügyész is, a bíró is, mert emberből van” – jelentette ki a szövetségi elnök.