Igen a Brexitre

Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból – dőlt el a román idő szerint éjfélkor záruló referendumon. A közvélemény-kutatások inkább a maradásnak kedvező, megjósolhatatlanul szoros eredményt jósoltak, a végeredmény viszont 51,9-48,1 lett a kilépéspártiak javára. Tasnádi-Sáhy Péter írása.

A második világháború óta tartó európai együttműködési törekvések az eddigi legnagyobb pofonja a világgazdaságot is sokkolta: tíz százalékos zuhanás után 31 éves mélypontra szakadt a font árfolyama a dollárral szemben, az FTSE 100 index alapján 7,5 százalékos visszaesés várható a londoni tőzsdén a legfontosabb részvények esetében.
A további következmények egyelőre beláthatatlanok. Az biztos, hogy hosszas és kemény tárgyalások kezdődnek a britek és az Unió között, amik akár évekig is elhúzódhatnak. Manfred Weber, az Európai Néppárt német vezetője Twitteren azt üzente: „Tiszteletben tartjuk és sajnáljuk a brit választók döntését. Ez a döntés komoly károkat okoz mindkét oldalnak. Nem lesz egyéni bánásmód. A távozás távozást jelent." Ez virágnyelven valami olyasmit takar, hogy a kötelességek felmondása után nem lesz könnyű Nagy-Britanniának hozzáférnie a közös piachoz, a legtöbb külkereskedelmi megállapodását így is újra kell tárgyalnia. Persze Európa is sokat veszít, hiszen míg a lakosságának csak 13 százalékát, addig gazdaságának hatodát veszíti el.
Hogy ki vezeti majd ezeket a tárgyalásokat brit oldalról, még kérdéses, hiszen a jelenlegi miniszterelnök, David Cameron, aki az előző választási kampányban tett ígéretet a referendum kiírására, de a bennmaradás mellett kampányolt, a végeredmény után bejelentette lemondását, októberig marad, jó eséllyel a referendumot meglovagoló hajdani londoni polgármester, Boris Johnson kerülhet a helyére.
A kilépés melletti döntéssel Nagy-Britannia fennmaradása is veszélybe került, hiszen mind Skóciában, mind Észak-Írországban az uniópártiak győztek, tehát nem teljesen indokolatlan igény, hogy ők inkább az angoloktól szakadnának el, mint az Uniótól. Ennek a forgatókönyvnek az EU-n belül is akadnának ellenzői: például a spanyolok, akik bizonyára nem szeretnének használható ötleteket adni a folyton forrongó katalánoknak.
Bár részleteket még nem tudunk, de az bizonyos, határozottan más lesz Európa a brit kilépés után.
Ha egy pillanatra elvonatkoztunk a pillanatnyi piaci hisztériát leképező grafikonokról, még abban is reménykedhetünk, hogy jobb hely lesz, mint eddig. Ebben az esetben, hozzávetőleg két éves huzavona után, Nagy-Britannia hasonló viszonyt ápol majd az EU-val, mint Norvégia vagy éppen Svájc, az Unió pedig összezár egy, a jelenleginél fényévekkel hatékonyabb, kevésbé bürokratikus döntéshozatali rendszert kidolgozva.