Hogyan tovább Várad után?

2011. 02. 24. 16:03
1. Mi lesz az első ténykedése, ha szövetségi elnökké választják?

Eckstein-Kovács Péter: Nagy bulit rendezünk a kampánystábbal és azokkal, akik rám szavaztak. Komolyra fordítva a szót, körbejárnám a megyéket, hogy felmérjem, hogy áll jelenleg a szövetség, és persze hogy felleltározzam az igényeket és lehetőségeket.

Kelemen Hunor: Megalakítom az Elnökséget és a Szövetségi Állandó Tanácsot, valamint a Gazdasági Tanácsot, amely konzultatív tanácsadó testületként működne. Elkezdeném a felkészülést a 2012-es önkormányzati választásokra.

Olosz Gergely: Kezdeményezem a programom gyakorlatba ültetését. Ennek első lépése, hogy le kell szállni a magas polcról, tudomásul kell venni a tényeket, amelyeket jó ideje nem akar a csúcsvezetés magának bevallani. Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni: nem rossz kiindulópont, ha végre komolyan vesszük az RMDSZ nevét! Meg kell határozni a romániai magyarság stratégiai érdekeit (az alkalmi igazodások helyett). Demokratikussá kell tenni a szervezet működését (a jelenlegi autoriter vezetés helyett). Szövetségként kell működtetni a szervezetet (a jelenlegi kizárásos gyakorlat helyett).


2. Mi lesz az első ténykedése, ha nem önt választják szövetségi elnökké?

Eckstein-Kovács Péter: Búsulok egy napig, általában ennyi az átlag szomorkodási idő, ha nem sikerül valami, utána pedig dolgozom tovább.

Kelemen Hunor: Gratulálok az új elnöknek és folytatom az eddigi munkámat.

Olosz Gergely: Ezzel a kérdéssel most nem foglalkozom.


3. Melyik romániai, illetve magyarországi vezető politikust keresné fel elsőként, ha megválasztanák?

Eckstein-Kovács Péter: Romániában az RMDSZ koalíciós partnereinek vezetőit keresném meg a további együttműködés jegyében. Magyarországon pedig a kormánypárt képviselőivel találkoznék, hogy lássuk, hogyan lehet a viszonyt javítani.

Kelemen Hunor: A magyar miniszterelnököt, a román politikusok közül nem keresnék senkit.

Olosz Gergely: Az új elnöknek – bárki legyen is az – hivatali kötelessége a román kormány miniszterelnökével találkozni. Ez kormányzati koalíciós felelősség kérdése. Ugyanilyen fontosnak tartom a nemzet egységét megvalósító kormányfővel való találkozót.


4. Újratárgyalná-e a koalíciós megállapodást Emil Bockal, illetve az esetleges új miniszterelnökkel?

Eckstein-Kovács Péter: Tudtommal most zajlik a koalíciós szerződés újratárgyalása, ami szerintem várhatott volna az RMDSZ-kongresszus utánig, amikor már tudható, ki az új elnök és milyen csapattal dolgozik. Én szerényebb volnék és inkább a következő időszak prioritásairól beszélnék, mint a régebbi vagy frissebb koalíciós megállapodás újratárgyalásáról.

Kelemen Hunor: A koalíciós megállapodást nem tárgyalnám újra, de ha új miniszterelnök lesz, akkor az új kormányprogramról tárgyalnék, illetve ha a koalícióban maradunk, akkor szükséges egy kormányzati és parlamenti cselekvési program megalkotása.

Olosz Gergely: Ez RMDSZ-testületi döntés kérdése. Jó lenne végre elfelejteni azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy az elnök egy személyben rendelkezik. Az elv, amelyet célszerű követni, egyébként nem túlságosan bonyolult. A politikai instabilitásban nem vagyunk érdekeltek, bárki bármit mond, először a válsághelyzetből kell kikecmeregni. Ez is kisebbségi érdek, mert nem mindegy, hogy a magyar családok, közösségek hogyan élnek. De van nekünk elég elhanyagolt közösségi feladatunk a koalíciós szerződésen és a kormányzati munkán kívül is. A romániai magyar közösséggel is új „koalíciós” szerződésre van szükség, s ez ma jóval nehezebb munka, mint a kormányzati feladat. Az én programom erről szól.


5. Ha ön lesz az RMDSZ szövetségi elnöke, vállal valamilyen tisztséget a kormányban?

Eckstein-Kovács Péter: Semmi esetre sem. Úgy vélem, az elkövetkező időkben RMDSZ-elnöknek lenni teljes erőbedobást igénylő feladat. Pillanatnyilag a szervezetépítést fontosabb feladatnak tartom, mint egy kormányzati funkció betöltését.

Kelemen Hunor: Ez a kormányprogramtól, a kormány összetételétől, a miniszterelnöktől, de mindenekelőtt a Szövetség döntéshozatali testületeinek döntésétől függ. Ez az a kérdés, amire nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni.

Olosz Gergely: Ez szintén testületi döntés kérdése, nem hiszem, hogy a kisebbségi érdekképviseletet személyes ambícióknak kellene alárendelni. Régen rossz, ha egy szervezet vezetője a fontosabb szerepekre csak magát találja alkalmasnak. Ha így van, akkor vagy beképzelt, vagy rossz volt a káderpolitikája. Az sem mellékes dolog, hogy a funkcióhalmozásnak – amellett, hogy rossz íze van – komoly hátrányai lehetnek. A jelenlegi gyakorlat ékes példa: akik kormányzati szereplők, egyben a szervezet vezetői is. Azt mondjuk, hogy a kormányzatban sikeresek. De a szervezetépítésben, a romániai magyarsággal való viszonyban nehéz lenne valamiféle sikerről beszélni. Lehet mindent sikeresen egy kézben tartani, ha hámba befogott lovakról van szó. De úgy látszik, hogy a közösségünk már nem engedelmes fogat, s a kisebbségi politika nem fogathajtás. A versenyképesség érdekében szemléletváltásra és más módszerekre van szükség.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!