Borbély László: Mi vagyunk az RMDSZ

2011. 02. 24. 15:51
Várhatóan jelentős mértékben változik az RMDSZ felépítése. Miért most szükséges ez?

Szét kell választani a politikumot és a társadalomszervezést. Pontosabban: hangsúlyosabban kell megjeleníteni ezt a különállóságot. Ezért nemcsak a neve változik az ügyvezető elnökségnek, hanem a feladatköre is. A főtitkárság a területi szervezetekkel, az önkormányzatokkal, kultúrával, tanüggyel – amivel van mit tenni az elkövetkező időszakban –, civil társadalommal, egyházakkal és még sok minden mással foglalkozik, de nem politizál, s csak annyiban vesz részt a politikai döntéshozatalban, hogy a főtitkár az elnökség tagja. Ez viszont természetes, hiszen ő felel az ügyvitelért. A másik újdonság az, hogy többen képviselik a helyi szervezeteket az elnökségben. Elhangzott az a vád, hogy szűk körben születnek a döntések. Ez most változik, nagyobb létszámmal dolgozik az elnökség, és még szélesebb körű lesz a képviselet a Szövetségi Állandó Tanácsban. A harmadik módosítás, hogy létrehozzuk a politikai alelnökséget, a politikai alelnök azzal foglalkozik majd, amivel eddig a kormányzásért felelős ügyvezető alelnök. Annyiban tér el feladatköre az eddigiektől, hogy a politikai alelnöké külön beosztás lesz, és tevékenységi köréhez hozzáadódik a külpolitika. Az RMDSZ külpolitikájában finoman fogalmazva is van bőven javítanivaló. Nagyobb hangsúlyt akarunk fektetni a gazdasági kérdésekre is, ezért jön létre a rendszeresen működő gazdasági tanács. Más látványos módosítások nem történnek az alapszabályzatban.

Mennyire kapnak hangsúlyosabb szerepet a platformok az új struktúrában?

Hangsúlyosabb szerepet kapnak, képviselőik tagjai az Állandó Szövetségi Tanácsnak, működik a platformok egyezető kerekasztala, és bekerült az alapszabályzatba, hogy a területi elnökök konzultatív tanácsával egyidejűleg összehívják a platformok tanácsát is. Hangsúlyosan jelen lesznek a platformok.

A kongresszus másik nagy tétje és látványossága, hogy hosszú évek után az RMDSZ három személyisége mérkőzik a szövetségi elnöki tisztségért. Elhangzott, hogy Markó Béla Kelemen Hunort ajánlja, Eckstein-Kovács Péter is hangsúlyosan jelen van a versenyben, valamint Olosz Gergely. Utóbbi az egyetlen szövetségi elnökjelölt, akit fogadott Orbán Viktor magyar kormányfő. Hogyan kell ezt értékelni?

Orbán Viktor azt fogad, akit akar. Ezt persze egyesek próbálják kihasználni, Olosz is próbál ebből tőkét kovácsolni, de nem Magyarországon választják az RMDSZ elnökét. Azt sem hiszem, hogy a küldöttek döntését befolyásolná, hogy ő kezet fogott Orbán Viktorral. Ez nem témája a kampánynak. Számomra érdekes volt, hogy Olosz Markó Bélától is kért találkozót. Ezek legitimitási problémák. Mindig máshoz fordul azért, hogy legitimitása legyen. Hol Orbán Viktorhoz, hol Semjén Zsolthoz, hogy Markó Bélához fordul, hogy igazolja jelenlétét. Senki nem attól legitim, hogy kikkel találkozik, hanem attól, aki, és hogy mennyi munkát végzett, milyen minőségben.

Csakhogy a Fidesz stratégiai partnerséget kötött az EMNT-vel, az ilyen lépésekkel nyilván gyengíteni szeretné az RMDSZ-t.

Nekem az utóbbin időben más információim vannak. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Platform elnöke ellátogatott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez, a KDNP elnökéhez, és találkozásukról az SZKT-n elmondta: a kormányfőhelyettes nemcsak hogy azt nyilatkozta, mennyire fontos az RMDSZ jelenléte a kormányban, milyen fontos szerepet tölt be a kabinetben, hanem felhívta a figyelmet, nehogy kilépjünk a koalícióból. Hiszen ez egy jobboldali kormány, a magyarországi vezető politikus pozitívan értékelte Markó Bélát, a tevékenységét és általában azt, amit az RMDSZ képvisel. Úgy vélem, a Fidesz is, a magyar kormány is rájött, hogy elképzelhetetlen Erdélyben megkerülni az RMDSZ-t, nem partnernek tekinteni a szövetséget. Nálam ez eddig sem volt gond, én bármikor tudok fideszes politikusokkal tárgyalni, eddig is megtettem, ezután is megtehetem. Persze, létezik egy elképzelés, és valóban zavaró az új párt létrehozásának a folyamata. A közvélemény-kutatások és az emberek véleménye is azt mutatja, hogy ez megosztó lenne. Nem hiszem, hogy a Fidesz olyan kezdeményezést akarna támogatni, amely megosztja a magyarságot. Ezt párton belül kell tisztázzák, illetve magával Tőkés Lászlóval. Hiszen létezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, és ha megalakul az új párt, akkor ennek mentén folynak majd a tárgyalások. Õk sokkal inkább abban gondolkodnak, hogy legitimálják magukat az önkormányzati választásokra. Nagyon kell ezzel vigyázni, hiszen olyan városokban, mint Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Nagyvárad, ha egymás ellen versenyez két magyar jelölt, akkor a magyarság elveszítheti vezető pozíciót. Holott az RMDSZ révén is módosul a választási törvény, egyfordulós lesz a polgármester-választás, esélyünk van elnyerni a városvezetői tisztséget. Több Demokrácia Központ vezetője azt nyilatkozta, hogy összekötik a könnyített honosítással kapcsolatos ügyintézést a pártalakulási ívek aláírásával. Ez rossz ízű dolog és nem hiszem, hogy segít a magyarság ügyének.

Ez is bizonyítja, hogy Fidesz-hátszéllel alakul az új párt. Sokan elfelejtik, hogy amikor az EMNT megalakult, az volt az elképzelés, hogy átvenné az ernyőszervezet szerepét, ami azt jelentette volna, hogy ez alá az ernyő alá vonta volna be az RMDSZ-t, az MPP-t és még néhány szervezetet.

Szerintem az új alakulat ideológiailag vegytiszta párt lesz. A választó majd eldönti, hogyan értékel egy olyan alakulatot, amely pártosítani akarja a magyarságot. A romániai magyarság nem pártosodni akar, hanem azt, hogy képviseljék az érdekeit. Ezért sikeres húsz éve a Szövetség. 1989 után alakulhatott volna 25 magyar párt. Nem ezt történt, mert létrejött az RMDSZ, melynek hitele volt, ahogy ma is van.

Az RMDSZ tagja a kormánykoalíciónak, és nem is szándékszik kivonulni a kormányból. A kabinet számos népszerűtlen intézkedést hozott. Tapasztalatai szerint mennyire viseli ez meg az RMDSZ megítélését a tagság részéről?

Az elmúlt évben valóban kemény intézkedéseket kellett hozzon a kormány. Tudtuk, hogy ezek népszerűtlenek, de elkerülhetetlen volt, hogy kilábaljunk ebből az áldatlan állapotból, amibe az ország került. Tagjai vagyunk a koalíciónak, s most olyan protokollumon dolgozunk, ami arról szól, hogy a kormány képes ennek a kihívásnak megfelelni, vagy megnézzük, hogyan tovább. A dokumentum szigorú feltételeket és határidőket tartalmaz. Az RMDSZ érdeke a kisebbségi törvény, a gazdasági régiók átszervezése, valamint a gazdaságélénkítő intézkedések.

Úgy véli, elkezdett kilábalni az ország a mély válságból. Mikorra várható, hogy egészen kinn lesz belőle?

Szerintem ebben az évben már csekély növekedésre is számíthatunk, azaz nem negatív, hanem pozitív számokkal mérhetjük. Három-négy hónap múlva derül ki, mennyi lesz ez a növekedés. Jelzésértékű viszont, hogy a Nemzetközi Valutaalappal véglegesítettük a memorandumot, és sokkal lazább hitelszerződést kötünk a nemzetközi pénzintézettel, ami azt jelenti, hogy nem vesszük fel feltétlenül a következő kölcsönt.

Az RMDSZ új vezetésének azon túl, hogy meg kell küzdenie a magyar ellenfelekkel, közelednie kell a tagsághoz. Ez utóbbit mindhárom elnök hangsúlyozza. Mi szükséges ehhez?

Jobb szervezés. Nem elég beszélni róla, tenni kell érte. Ezért kell a főtitkárság, meg kell mozgatni a megyei szervezeteket, sokkal több olyan akciót kell szervezni, és olyan kapcsolatrendszert kialakítani, ami érzékelteti, hogy a Szövetség legfontosabb összetevői a helyi szervezetek. Meg kell erősíteni a helyi szervezeteket, ezek kell létrehozzanak egy másfajta kommunikációt a társadalom felé.

Továbbra sem a legjobb az RMDSZ kommunikációja. Ezzel küszködik már húsz éve.

Igen, gond van, és jobbítani kell. Nem kell félni a kritikáktól, ha valósak.

Azt beszélik, hogy ha a kongresszus Kelemen Hunort választja szövetségi elnöknek, ön elvállalja a politikai alelnöki tisztséget.

Ez nem titok. December 11-én az elsők között voltam, aki elmondtam, hogy Kelemen Hunort támogatom. Felajánlotta nekem a politikai alelnökséget, és én megbeszéltem vele, hogy össze kell fogjunk. Úgy gondoltam, elfogadom a javaslatát, és elvállalom a tisztséget. Mint az előbb is mondtam, nem lesz látványos módosulás ahhoz képest, amit eddig is dolgoztam az RMDSZ-ben. A politikai alelnök a kormányzattal, a helyi közintézményekkel foglalkozik, más szóval többnyire azzal, amivel eddig ügyvezető alelnökként is foglalkoztam. Soha nem gondoltam, hogy valamilyen funkció szükséges ahhoz, hogy dolgozhassak, de az új struktúrában fontos, hogy a politikai alelnöknek legyen mozgástere, biztosíthassa a hátteret az elnöknek. A szövetségi elnöknek bizonyos kérdésekben másképpen kell megnyilvánulnia, a politikai alelnöknek van olyan mozgástere, hogy a RMDSZ-en belül eljussanak a megfelelő helyekre az üzenetek. Csapatban gondolkodom. Az SZKT-n is elmondtam: mi vagyunk az RMDSZ, ha nem fogunk össze, akkor vesztett ügyünk van. Alig várják egyesek, hogy parlamenti képviselet nélkül maradjunk, gyengüljenek a pozícióink a helyhatóságokban. Utána már senki nem kérdi meg tőlünk, hogy történt, mert elveszítjük a súlyunkat. Tessék megnézni, hogy hétszázalékos parlamenti jelenléttel mennyi mindent elértünk az utóbbi húsz évben. Ha nem vagyunk benne a döntéshozatalban, akkor érvényét veszti az, amit minden politikai alakulat célul tűz ki, hogy ő legyen az, aki kisebb-nagyobb befolyással bírjon az ország döntéshozatalában. Erről van szó, ez nem titok.
Egyébként, ha nem is a politikai alelnökségről, de mindhárom elnökjelölttel beszélgettem, meghallgattuk egymás véleményét.

Önre mindenki Markó Béla potenciális utódjaként tekintett. Miért nem indult a szövetségi elnöki tisztségért?

Én már rég eldöntöttem, hogy nem pályázok a szövetségi elnöki tisztségre. Tudom, mire vagyok alkalmas – van, aki nem tudja magáról –, tudom, melyek a határaim, tudom, mit szeretnék tenni az RMDSZ-en belül. Ha ez találkozik azok opciójával, akik eldöntötték, hogy szövetségi elnökök szeretnének lenni, akkor természetes csapatot alkotunk. Azt is rég eldöntöttem, hogy ha lehetséges, Kelemen Hunorral alkotunk közös csapatot. Bízom benne, hogy így lesz.

Mi történik, ha nem Kelemen Hunor nyer?

Az élet nem áll meg, dolgozunk tovább. Mindig elmondom, nekünk senki ne adjon leckét demokráciából. Az RMDSZ a legdemokratikusabb politikai alakulat, hiszen az egyetlen, ahol éveken át belső választásokat tartottunk, az egyetlen, ahol három jelölt versenyez az elnöki tisztségért, és mindhárom megvívja a maga harcát a sikerért. Erről szól a politika, erről szól az élet. Megpróbáljuk, megkapjuk vagy sem a szükséges szavazatokat. Ami viszont biztos, hogy az RMDSZ elnökét kongresszuson választják, nem valamelyik fővárosban, és az is biztos, hogy a Szövetséget nem Budapestről vagy Bukarestből vezetik.


Nem hiszem, hogy a küldöttek döntését befolyásolná, hogy Olosz Gergely kezet fogott Orbán Viktorral

Tudom, mire vagyok alkalmas, mit szeretnék tenni az RMDSZ-en belül



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!