Hazai témák uniós szemüvegen át

Két napig brüsszeli levegőt szívhattak kihelyezett frakcióülésükön az RMDSZ képviselői és szenátorai. Cseke Péter Tamás az RMDSZ külügyi titkárát, Vincze Loránt, Borbély László képviselőt és Biró Rozália szenátort kérdezte azokról a magyar közösséget is érintő európai bizottsági információkról, amelyekhez első kézből jutottak hozzá a belga fővárosban.

Első kézből szerezhettek információkat az Európai Bizottság és az Európai Parlament működéséről múlt heti kétnapos kihelyezett frakcióülésükön Brüsszelben az RMDSZ képviselői és szenátorai. A honatyák a magyar és a román uniós biztossal, Andor Lászlóval és Dacian Cioloº-sal, illetve Johannes Hahn regionális politikákért felelős biztos kabinetfőnökével is találkozhattak. „Saját bőrükön tapasztalhatták, mennyire merev keret tud lenni az Európai Bizottság, és ha feszegetni próbálod ezt a keretet, akkor kiderül, hogy semmit sem enged: nem lehet kitörni abból a bürokratikus keretből, ami jellemzi Brüsszelt” – számolt be az Erdélyi Riportnak a kihelyezett frakcióülés egyik szervezője, Vincze Loránt.
Az RMDSZ külügyi titkára arra utalt, hogy a Johannes Hahn kabinetfőnökével tartott találkozón elhangzott: az Európai Bizottság nem kíván beleszólni egyetlen tagállam régióátalakítási döntéseibe sem, így a magyar közösség Brüsszel részéről nem számíthat támogatásra, ha kedvezőtlen lesz számára a román közigazgatási reform. „Kelemen Hunor szövetségi elnök és Borbély László alelnök átadta a kabinetfőnöknek az RMDSZ régióátszervezésről szóló a tanulmányát, amely tartalmazza azt is, hogy milyen káros következményekkel járnak a bukaresti régióátalakítási elképzelések. A dokumentumot átvették, de pontosan tudjuk, hogy Brüsszelnek nem lesz módja hatni erre a folyamatra, csupán Bukarestben lehet odahatni, hogy ez a döntés más irányt vegyen” – magyarázta Vincze.
A külügyi titkár szerint a brüsszeli merev álláspontok láttán egy, az RMDSZ-hez hasonló politikai szervezet egy dolgot tehet: más kitörési pontokat keres. Ilyen kitörési pont szerinte az európai polgári kezdeményezés, amely egyetlen napirendi pontja volt az RMDSZ tulajdonképpeni kihelyezett frakcióülésének. A megbeszélésen Vincze Loránt tájékoztatta a képviselőket a kezdeményezésről, majd számba vették a következő időszak tennivalóit ezen a téren. A honatyák megtudhatták, hogyan néz ki a polgári kezdeményezés szabályozása, hova jutott el eddig az RMDSZ ebben az ügyben a partnereivel, s mit tartalmaz a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag. A képviselők és szenátorok hozzászóltak a témákhoz, ötletek hangzottak el arra, milyen stratégiát kell követni az aláírásgyűjtéskor. „Ez az RMDSZ számára a legfontosabb külpolitikai tennivaló a következő időszakban” – hangsúlyozta Vincze. Az RMDSZ által előkészített kisebbségvédelmi kezdeményezés végleges szövegét a FUEN két hét múlva sorra kerülő kongresszusán fogadja el, majd ezt követően regisztrációra nyújtja be az Európai Bizottsághoz.

Pontos prioritások kellenek Az uniós biztosokkal tartott találkozókról Biró Rozália szenátor számolt be lapunknak. A megbeszéléséken elsősorban a 2014-ben kezdődő új költségvetési időszak Romániára vonatkozó tennivalóiról, lehetőségeiről volt szó. Az RMDSZ politikusai elmondták azt, hogy készen állnak tervekkel, adatokkal alátámasztott számításokkal arról, hogy Romániának milyen irányban kellene fejlődnie, milyen lehetőségeket kell kihasználnia. „Brüsszelben ugyanakkor megtudtuk azt is, milyen lehetőségei, eszközei vannak az európai parlamenti képviselőnek, hogy a romániai magyar közösséget és ezen belül egyes régiókat képviselhessenek” – magyarázta a szenátor.
Dacian Cioloº mezőgazdasági biztos az EU közös agrárpolitikájáról és stratégiájáról beszélt az RMDSZ-es honatyáknak a következő hét éves uniós költségvetési ciklusban. Az Európai Bizottság román tagja néhány hazai sajátosságra is kitért. A honatyák első kézből hallhattak az új költségvetési periódus mezőgazdasági politikájában várható módosításokról. Megtudták, hogy a mezőgazdasági támogatások nagyobb mozgásteret biztosítanak a tagállamok számára mind a közvetlen kifizetések, a hektáronkénti juttatások, mind a fiatal gazdák támogatása esetében. „Nagyon fontos volt annak a tisztázása, hogy az Európai Bizottság az egy farmra jutó nagy, 300 ezer euró fölötti támogatásokat lecsökkentse. Mivel az EU költségvetésének még nincs végleges változata, ezért az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament párbeszédet folytat a végső számokról. A lényeg az, hogy a mezőgazdasági támogatásokra hozzávetőlegesen 373 millió euró jut, az EU büdzséjének 38 százaléka” – fogalmazott Biró. Tájékoztatása szerint Cioloº többször is hangoztatta: fontos, hogy Románia sokkal pontosabban fogalmazza meg prioritásait a 2014-2020-as időszakra, mint a most záruló költségvetési ciklusra, hiszen nagyobb szabadságot kapnak a tagállamok arra, hogyan használják fel a rájuk eső kvótát, ezért fontos, hogy hatékony felhasználás valósuljon meg. Elmondta, mindenképpen előtérbe kellene helyezni a fiatal gazdák projektjeinek finanszírozását.
Biró Rozália szavai szerint az RMDSZ-es honatyák nem voltak elragadtatva attól, amit a második találkozón, a foglalkoztatási és szociális ügyek biztosával tartott megbeszélésen hallottak. Andor László ugyanis azt mondta el, hogy komoly gondok vannak Romániában az uniós szociális alapok felhasználásával, az Európai Bizottság már többször figyelmeztette erre Bukarestet. Jelenleg is több mint egymilliárd euró vár lehívásra ebben a költségvetési ciklusban, az összeget egy hosszabbítás révén 2015 végéig fel lehet használni szociális programokra. „A napi gyakorlat azonban azt mutatja: nem valószínű, hogy képesek leszünk ezt a pénzt felhasználni” – mondta a szenátor. Cioloºhoz hasonlóan Andor László is figyelmeztetett arra, hogy le kell fektetni a prioritásokat a 2014-2020-as periódusra, hiszen olyan jelentős területeket foglal magába, mint az oktatás, felsőoktatás, roma integráció, munkahelyek teremtése. A prioritások tisztázásának elmulasztása oda vezet majd, hogy Románia a következő költségvetési ciklusban sem lesz képes felhasználni az uniós alapokat – tudhatták meg az RMDSZ politikusai. A találkozón szóba került, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok között partneri szerződések születnek a következő költségvetési ciklusban a sajátos célkitűzésekről és prioritásokról. Biró szerint nyolc problémakör jelent prioritást: többek között az oktatásügy reformja, a szegénység elleni küzdelem, a fiatalok munkanélküliségének problémája, egészségügyi reform, munkaerőpiac, közigazgatási reform. Májusban elkészült egy jelentés, amely valamennyi tagállam számára külön-külön tartalmazza az Európai Bizottság által megfogalmazott ajánlásait az adott ország prioritásaira. „Románia esetében ez a jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkanélküliség hivatalos adatok szerint az EU átlaga alatt van ugyan, de tekintetbe kell venni, hogy igen magas a külföldön dolgozó román állampolgárok száma. Ez valójában azt jelenti, hogy Romániában nem találnak maguknak megfelelő munkát. Ezért Romániának figyelembe kellene vennie az úgynevezett ifjúsági garancia létrehozását, ami szavatolná, hogy a tanulmányaikat befejező fiatalok legtöbb négy hónapon belül vagy kapnak egy újabb továbbképzési lehetőséget, vagy álláshoz jutnak. Vagyis garantáljuk azt, hogy a tanulmányait befejező fiatal tovább tudjon lépni az életben” – összegzett a szenátor.
Biró tájékoztatása szerint a legkényesebb téma a Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos kabinetfőnökével való találkozón került terítékre. A bizottsági tisztségviselő Cseke Attila képviselőtől megtudhatta, hogy nem áll alapos tanulmány vagy felmérés, sem pedig valós társadalmi párbeszéd a jelenlegi román kormánypártok által támogatott régiós átalakítás hátterében. A kabinetfőnök megerősítette, amit az RMDSZ-es politikusok is tudnak, és Bukarestben hangoztatják is: a régióátalakítás nincs határidőhöz kötve, és nem áll összefüggésben az uniós pénzek lehívásával. „Megkérdeztük, van-e valamilyen határidő a régiós felosztásra, és ez valóban segíti-e az uniós pénzek lehívását. A válasz az volt – már amennyire az eurokraták egyértelmű választ szoktak adni –, hogy nem kellene hivatalos határidőt szabni a régiók kialakítására, mert csak akkor érdemes régiófelosztásra vállalkoznia egy országnak, ha az működőképes és stabil rendszert tud létrehozni. A kabinetfőnök szerint új struktúrák létrehozásánál feltétlenül oda kell figyelni arra, hogy az eddigi pénzlehívási procedúrák, amelyek úgy, ahogy működnek, ne szakadjanak meg, legalább az eddigi ütemben lehessen uniós forrásokat bevonni. A kabinetfőnök véleménye szerint a régiós átalakítás hosszan tartó folyamat. Arra a kérdésünkre, jelent-e ez forrásbevonás-növekedést, az mondta: semmilyen konkrét összefüggést nem lát a régióátalakítás és az uniós pénzek lehívása között” – mondta Biró Rozália az Erdélyi Riportnak.