Könyvheti kalauz

A hétfőn zárt 84. Ünnepi Könyvhét 350 címet jelöl a listáján. Reménytelen mennyiség, ha esik ezért, ha kánikula, azért nem lesz majd idő és energia végigzarándokolni a standokat. A szubjektív Könyvheti kalauz írója, Onagy Zoltán az eltévedő vásárló segítségét tűzte ki célul.

AB OVO Bächer Iván: Bú. Bächer türelmes író-újságíró, racionális, következetes. Látleletei hajszálpontosak, humora mögött mindig csipetnyi keserűség. Amikor az ember úgy gondolja, megy a szekér, nem árt levenni Bächert a polcról, hogy el ne feledkezzünk arról, a legsikeresebb élet is mivel végződik.

ATLANTIC PRESS Ferenczik Adrienne: Incognito. A kiadónak nyilván anyagilag sikeres a nagyon aktív, reklámra komoly erőket mozgósító írónő előző szappanopera-regénye. Bele kell nézni, ki kell nyitni, egy könyv akkor éled, ha kinyitottuk, megízleltük.

CIGÁNY TUDOMÁNYOS ÉS MÛVÉSZETI TÁRSASÁG Rostás-Farkas György: Ördögi históriák; Rostás-Farkas György: Összeölelkezett sorsunk. Érdekes. Ez a kiadó két kötetet ad ki ugyanattól a szerzőtől Könyvhétre, semmi egyebet. Benézek a honlapra. A karakteres nevű CTM Társaság a szerzőből, a szerző fiából ifj. R-F Györgyből és egy hölgyből áll. Mottójuk: „Cigány kultúra, hagyományok, nyelvőrzés. A romani tradiciók (így!) szerepe változó világunkban. Jövőkép és identitás. Kultúrával a cigányság jövőjéért.” Érdekes indulási bázis.

FEKETE SAS Füst Milán: Ez mind én voltam egykor. Egy időben minden Füstöt megvettem, ez is megvan, soha nem jutottam a végére, vagy háromszáz oldal. Hábi Szádi, az öreg bölcs oktatja a fiát, A könyv Füst fárasztó életfilozófiája. 1957 környékén, amikor a tanmese születik, az írók a börtön árnyékában olyan körmönfontan írtak, hogy mára szinte megfejthetetlen. Nyilván okkal jelenik meg újra a Sasnál. Készül megszületni a szöveg mögötti szöveg, a regény mögötti regény, a duplafenekű gondolat társadalma.

HELIKON Gracza György: A nevető Magyarország. Gracza író, újságíró, és történészféle 1856-ban született, fontos pesti újságok szerzője, szerkesztője, főszerkesztője volt. Regényei, történelmi tárgyú dolgozatai fölött – főként a 48-as szabadságharccal foglalkozik – elszállt az idő, regényét nem is láttam, de a Follinus Emillel gyűjtött és megjelentetett anekdotakönyve (1887, 1902) vélhetőleg túlél még néhány évszázadot, ha marad magyar olvasó. Könnyű, gyors körkép a nyolcszázas évek Magyarországáról, pontosabban és élvezhetőbben világít be a rejtett zugokba, mint egy tanulmánysorozat. Meg kell venni, ha nem nagyon drága. Ajándéknak is kiváló.

INTERMIX Dupka György: „Hova tűnt a sok virág…” (Időutazás az Urálba magyar és német rabok nyomában (1941-1955). Megnézendő. Amióta világ a világ, benne harcos élettér-teremtőként működik a homo sapiens, a háborúkat „eltűnt virág”, levágott és vacsorára elfogyasztott fogoly, később rabszolgaként használt tíz- és százezrek jellemzik. Számunkra az a kérdés, hová tűntek a málenkíj robotra elhurcol nők, férfiak? Az ukránok, oroszok kérdése az, hol találhatók a fával benőtt tömegsírok? Jól nézünk ki.

JAFFA Paksa Rudolf: Szálasi Ferenc. „A Jaffa Kiadó az utóbbi években nem először hívja fel a figyelmet magára a 20. századi magyar történelem tudományos szempontból megbízható, adatokra és pozitív leírásokra alapozó, ám közérthető nyelven készült leírásaival. Paksa Rudolf könyve a magyarországi szélsőjobboldal történetéről is ebbe a sorba illeszkedik. A szerző csak harmincas évei elején jár […] jó néhány szaktudományos tanulmány fűződik a nevéhez.” – írja Rainer M. János Paksa előző, szélsőjobbal foglalkozó kötetéről. Akit érdekel a téma, nyilván felfedezte már az író-történészt is, a kiadót is.

JELENKORElek Judit-Sükösd Mihály: Tutajosok - A tiszaeszlári per. Érdekes. Én ezt a dokumentumkönyvet ismerem a múlt század végéről. A Jelenkornak vagy nincs kiadható könyve, vagy úgy ítéli meg, itt az ideje – az emlékezetes jobbikos Baráth Zsolt + Gyöngyössy-beszéd után a T. Házban –, hogy emlékeztesse a népet, a listázás listázást, a gyűlölet gyűlöletet szül.

KALLIGRAM Láng Zsolt:Szerelemváros. Egy-egy új Láng Zsoltba mindig érdemes belenézni, bár itt gyanús, hogy a figyelemfelkeltő cím másodkiadást takar, az eredeti tíz éve megjelent a Koinóniánál Berlinév címmel. Tévedhetek is, át is írhatta, bármi lehet.
Borbély Szilárd: Nincstelenek (Már elment a Mesijás?). Nem tudom, rövidprózák ezek, regény netán, de ami tavaly megjelent a Beszélőben hasonló cím alatt, arról a tételről, hogy zsidó kisfiúnak lenni egy nyomorúságos, minden szempontból kiéheztetett faluban, megrendítő. Ha a gyerekkor regénye, ha az olvasott adag regényrészlet, akkor hozzá kell jutni a kötethez. Ugyan Borbély az élet sötét oldalát látja a palaszürkétől a feketéig könyvről-könyvre, nehéz kikeveredni borús világlátása alól, fájdalmas komor és gyönyörűen megírt anyagok ezek.
Lengyel László – Surányi György: Határátkelés. Lengyel László közérdekű közgazdász, tv-sztár, Surányi pénzügyi szakember. Minthogy alig értünk ezekhez az életminőségünket kőkeményen meghatározó tételekhez, nem véletlen, hogy milliók élnek szegénységben Magyarországon, hátha nem csak politika és politikai gazdaságtan ez a beszélgető-könyv. Hátha okosabbak és gazdagabbak leszünk egy ujjnyival.
Szegedy-Maszák Mihály: A mű átváltozásai. A szerző irodalomtörténész, vélhetőleg felismerte, merre tart, hogyan módosul a magyar epika, melyek az új irányok. Írónak fontos felismernie a térkép jelzéseit, nehogy lemaradjon valamelyik kanyarban. Felvéve a listára a megvásárolandók közé.

KORTÁRS: Halász Margit: Vidróczki-kódex. A regény főhőse egy mátrai szénégető három fia közül a legkisebb gyermek, Mátyás. Egy szélviharos napon regényes körülmények között rátalál a híres mátrai betyár, Vidróczki csodásan megmaradt „kódexére”. Ez lesz iránymutatója, melynek segítségével felkerekedik, nekivág a nagyvilágnak: beutazik várost-országot-földrészt, Budapesttől Skócián át Finnországig. A „mátrai Ábel” kalandozásai közt természet közeli látásmódjával, vállalkozókedvével és kifogyhatatlan energiáival teljesíti be a „legkisebb fiú” metaforáját: csodás és kevésbé nemes napi munkákban, idegen tájakban és ismeretlen kalandokban, kapcsolatokban, rejtélyes-csodálatos szerelmekben lesz része. Mítoszok és mindennapok ritmusa, pikareszk-mozgalmasság és frissesség teszik a könyvet meseszerűen letehetetlenné.

KOSSUTH Kenyeres Zoltán: Weöres Sándor. Weöres, aki júniusban lenne száz éves, az ország legismertebb költője máig. „Gyerekzseninek indult, ami ritka, és zseniális felnőtt lett belőle, ami még ritkább”, – mondja a kiadó. Azt gondolom, minden lesz az évfordulón, mi szemnek, szájnak ingere. És itt a Weöres-monográfia. Felsorolni képtelenség, ki mindenkiről készült monográfia, akit rövidesen elfúj a szél, belep a por. Legyen valaki olyanról is néha, akit száz év múlva is olvasnak. Ritka költő, akinek nincsenek ellenségei egyik oldalon se, még ritkább, aki végig az életen, óvodától a nyugdíjas otthonig élvezhető.
Hovanyecz László: Értékteremtők 2013. A XXI. Század Társaság alapította a Hazám-díjat, díjazottjaival 2005 óta készít interjúkat Hovanyecz, s kötetbe rendezve, mindig ugyanazzal a borítóval jelenteti meg a kiadó. Hovanyecz jó riporter, jól kérdez, érdemes belenézni, és ha igen, meg kell venni.
Ormos Mária: Múlt a jelenben. Ormos Mária mindig izgalmas, mindig naprakész, és az én politikára süket fülem is megérti a történész asszony mondandóját. A címből ítélve aligha tévedek nagyot, ha azt gondolom, mit kezd a magyar történelem a permanens szabadságharccal, mit a magyar jelen, ha fütyül közvetlen környezetére? Listára.
Kőrössi P. József: A magyar kártya (Beszélgetés Markó Bélával). Valószínűleg a Könyvhét egyik nagy durranása. Három részletet ismerhetünk a kötetből (Népszabadság, Tiszatáj online, Erdélyi Riport), és ha jól ítélem meg, közelebb viszi az Erdélyre figyelő anyaországi olvasókat annak megértéséhez, mi történt Romániában az elmúlt három évtizedben, egyáltalán mi történt velünk, mit művel a politikai elit a térséggel. Az Romániából elmenekült író és az Erdélyben maradt költő-író-politikus kettőse garancia rá.

L'HARMATTAN Okváth Imre: A megtorlás szervezete. Nagy a kínálat, csak az elmúlt évtizedek most megjelentetett feldolgozásaira érdemes elkülönítenünk húszezer forint körül, ha nem akarunk lemaradni semmiről. Az Okváth-kötet az országot vezető réteget rettegéssel eltöltő 56-os forradalmat követő védekezési, önvédelmi mechanizmusok, szervezetek felépítési rendszerét mutatja be. A vaskos kötet a megtorlás és megelőzés eszközeként felállított BM II. Politikai Nyomozó Főosztály központi operatív- és segédoperatív osztályainak szervezettörténetét és vezetőit mutatja be. Azt is megismerhetjük, hogyan szervezték be a besúgónkat.
Takács Tibor: Besúgók a besúgásról. A kötet eredetiben közöl besúgói jelentéseket. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat – mindenekelőtt az ügynökjelentéseket – vizsgálja, a szövegvilágot, amit az ügynökök találtak ki, hogy egyszerűbb legyen az élet. Vénavesztett írók, és az eljövendő idők besúgói számára melegen javasolt könyvecske. Egy példa: a világi és a pap-ügynökök között volt olyan, aki egyes szám harmadik személyben írt saját magáról. Nevezett TJ is ezt a technikát alkalmazta, ezért kezdte úgy jelentéseit: „Találkoztam Takács Jánossal, aki elmondta nekem…” – eztán jött a besúgás szövege. Ügyes. Használható. És csak 1500 Ft.

LIBRI Singer Magdolna: Elárult férfiak klubja. Olyan neveket tanulok meg, olyan íróknak nézek utána a Kalauz miatt, amelyeket soha nem láttam, róluk nem olvastam, senki nem hívta rájuk a figyelmet, pedig ami olvasható a dolgaikról – igaz, többnyire kiadói ajánlás, ami egyben üzletpolitika is –, van bennük szufla, és nyilván közönségigény. Singer Magdolna bármikor bekövetkező élethelyzetekről ír, gyerekszülés, gyász, válás, elárult férfiak. Tizenhárom kötet, regény, interjúk, beszélgetések gyors egymásutánban. Meg kellene nézni.
Miklya Anna Dühös nemzedék. Gyerekkönyvnek tűnik, ami meglep. Az írónőtől olyan gyilkosan racionális, férfiasan testközpontú regényeket ismerek, semmi női elomlás, hogy el nem tudom képzelni, miképpen változtatja meg a szövegvilágát csivitelő gyerekmodorra. Lehet, nem is gyerekkönyv, hanem SF. Egy lapozást megér.
Csiffáry Gabriella: Világhíres magyarok. Csiffáryt mindig meg kell venni, szerezni, ellopni, felkutatni antikváriumban, bárhogyan. Csiffáry Gabriella kell a könyvtárba. Az ő gyűjteményei azok, amelyek levehetők a polcról, ha már semmi nem megy, se regény, se vers, se más egyéb, arról nem beszélve, ismeretlen pályák mindig inspirálók, ötletet adnak. Nagy területet átfogó, minden időben kalandozó, mára furcsának tűnő világok, életek, helyszínek. Csányi Vilmos: A tökéletesség illata. Már megjelenés előtt, amikor körbekérdeztem tájékozottéknál, csak szuperlatívuszokat lehetett hallani az etológus új könyvéről. Azóta a kiadó megkapta az első figyelmeztetést, tiltakozást, mely szerint Avilai Nagy Szent Teréz, és általában az apácák (akár fiktív) szexuális életének kibeszélése az egyházak elleni frontális támadás, minthogy az apácáknak nincs szexuális életük. Nocsak. Saját két szememmel láttam, amikor a váci ferences templom zárdájának Duna-partra nyíló latrináját régészek feltárták a hetvenes években, mennyi csecsemőkoponya száradt a napon. Ha nem a barátok szültek az apácazárda klozetjéban, ami fizikailag kizárt, az apácák tették. Lehet szexuális élet nélkül szülni, nyilván, ha az egyház így tartja, de mondja meg, ha tudja, hogyan? „...nem arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni...” – Avilai Szent Teréz.
Bartók Imre: A patkány éve. A könyv – a fülszöveg szerint – szédületes sodrású akcióregény, költői szépségű próza, kozmikus látomás a világvégéről, egyúttal megejtő diagnózis a barátság erejéről és a személyiség totális kiszolgáltatottságáról.” Ha ez így van, meg kell adni magunkat, elibe állani, gyere, pajtás! Remélem, érkezik felkérés, hogy írjak róla!
Lopes-Szabó Zsuzsanna: A bükki füvesember nyomában. Akkor gondolunk füveskönyvre, népi gyógyászatra, öreganyánk kézzel írt gyógynövény lexikonfüzetére, amikor a gyógyszeripar remekeinek mellékhatásaitól kutyábban vagyunk, mint a betegségtől. Nem kérdés, hogy a javasasszonyok tudtak valamit, ismereteik nélkül nem élt volna el a nép néhány százezer évig, nem árt egy ilyen kötet tartaléknak. A gyógytea persze akkor a leghatékonyabb, ha felmászunk a hegyoldalba tavasztól őszig, mi gyűjtjük a lejtőn a virágot, mi ássuk a gyökeret, szárítjuk, zacskózzuk, tarjuk nyilván, figyelünk rá. De ez már maga az életformaváltás. Amire aligha van esély.

MAGVETÕ Körkép 2013. Évtizedekig nem volt Könyvhét, hogy ne jött volna haza velem, de vagy tizenöt éve eszembe se jut. És elvagyok nélküle. Ritkán egyezik a válogatásom a szerkesztőkével, de hát ilyen a világ. Viszont nem erőltetünk ízlést a másikra. Ilyen a békés egymás mellett élés.
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal. Esterházy a befektetés számomra, a nagy befektetés. Minden évben erősen megfontolom a vásárlást, aztán megveszem. És itt van az összes többi mellett a sorban. E mostani regény különlegesnek mutatja magát: történelmi regény a tizenhetedik századból. Hát nézzük.
György Péter: Állatkert Kolozsváron. György Péterhez kötelező felvértezni az elmét, nem olvasható mellesleg. Magyarok itt, magyarok ott, erről beszél az Állatkert Kolozsváron. Miként látható ez az anyaországból. Történetek sora „távolságról, utazásról, határról, idegenségről, kisebbségről”. „A romániai magyarok élet és tapasztalatvilágát is radikálisan megváltoztatta a kortárs román társadalom dinamikus, ellentmondásos modernizációja, amelyre válaszul a mai Magyarországnak a kormánypolitikai programmá emelt etnikai nosztalgián kívül semmi mondanivalója nem volt. […] Mást jelent illegális munkaviselőként, értelmiségiként, vagy kettős állampolgárként élni, jobb esetben a határ mindkét oldalán. Számos fájdalmat okozó kényszerről volt szó, hosszú évtizedekig.” Kell nekem.
Hajnóczy Péter:Jelentések a süllyesztőből. Nem találok tartalomjegyzéket, de vélhetőleg a Hajnóczy-összesből kimaradt Az elkülönítő című szociográfia és a melléklete ez a kötet. „Az elkülönítő megjelenése után jött, teljesen kikészülve, másnapos vagy inkább máshetes állapotban. A szociográfiája körüli hercehurcákat, bírósági tárgyalásokat ugyanis nagyon rosszul viselte. A szociográfia stúdiós munka mellékterméke, amit a balázsbélásokkal vettek fel a szentgotthárdi elme-szociális otthonban. Pétert már a szentgotthárdi tartózkodás megrendítette, és emiatt készítette a magnófelvételek alapján a szociográfiát. Később a perben óriási szerencséje volt, ugyanis a felvételekkel bizonyítani tudta, amit leírt. Azt hiszem, ez az első esetek egyike volt, hogy magnós anyagot elfogadtak a bíróságon bizonyítékként.” – mondja Mátis Lívia, Hajnóczy szerkesztője. Kell!
Kiss Noémi: Ikeranya. Ha jól számolom, a szerző hatodik kötete, és nem tudom, Kiss Noémi különleges közelítéseket produkál valamennyi prózájában, hogy aztán ez a szövegnek szól, netán a személynek, még nem derült ki. „Magzatpróza”, mondja a kiadó, ilyet láttunk már, finomat, meglepőt (Ficsku Páltól: Gyerekgyár). De hát nézzük.
Potozky László: Nappá lett lámpafény. Erdélyi fiú. És még annyi tudható, hogy „a magyar próza egyik legnagyobb tehetsége. Huszonhárom éves, amikor a kolozsvári Erdélyi Híradónál napvilágot lát Áradás című novelláskötete, mellyel rögtön kivívja a kritikusok egybehangzó elismerését.” Ha a magyar próza fiatal tehetsége, megér egy kíváncsi kört.
Tóth Krisztina: Akvárium. A szerző halálra dolgoztatott tárcista, novellista, s mint ilyen, egy idő után a kézbe/agyba rögzül a kötelező karakterszám. Törvény szerint. Csákány kell ahhoz, vagy remekül működő kiadói erőszak, hogy szabaduljon a bejárt méretkörből. Már csak azért is rendkívüli kötet. Az olvasó kíváncsi rá, hogyan futja a regénymaratont egy sprinter.

MAGYAR NAPLÓ Ferdinandy György: Mélyebbre. A „visszidens” Ferdinandy a legizgalmasabb kortárs novellista, aki megteszi a szívességet az olvasónak, hogy a mikszáthi adoma természetességével utaztat, éltet, laktat, nézelődtet olyan tájakon, olyan nőkkel, ahová soha nem jutunk el, akik mellé soha nem fekszünk a valóságban.

MANÓ KÖNYVEK Simon Réka Zsuzsanna – Gyöngyösi Adrienn: Ahány király, annyi mese. A gyerekkönyvek eredetileg nem szerepelnek a Kalauzban, de a nagypapai szem belép menet közben. Talán egynek jó a mindent kékre festető, könyvgyűjtő király, az ellenség nélkül csatába induló király, azaz a hibbant, spenótzabáló királyok tíz meséje. Mechler Anna – Hajba László: Bartoló, a markoló.

MENTOR Vári Attila: Nappali holdfény. Vári Attila nyom nélkül tűnt el a napi magyarországi irodalomból, most látom miért, visszatelepült Romániába, és ha a wiki nem téved, a Magyar Kulturális Központ bukaresti titkára. A regény is hasonló témájú, elköltözés, hazaköltözés: a sokk, ami azokat éri, akik hosszú távollét után hazamerészkednek a szülőföldre. Igaz, ami igaz, már az sokkoló, amikor Nógrádba tévedek harminc év után, ami pedig nem külföld.
Pál-Antal Sándor: A székelyek földje és népe. Sokadik tanulmánykötet a székelyekről, látatlanban meg nem mondható, talált-e valami újat, eddig nem látott tényt, összefüggést. A székelység történetének egy-egy vetületét tárgyalja a középkortól a jelenkorig. Ennyi tudható.

MÚLT ÉS JÖVÕ Heller Ágnes: Olvasónapló; Kőbányai János: Balkáni krónika. Heller és Kőbányai közös könyvük óta (Bicikliző majom), ha lehet, mindent megveszek külön is, együtt is, amit találok. Most külön vannak, együtt.

NAPKÚT KIADÓ Csörsz István: Az írás művészete. Csörsz egy különlegesség. A hetvenes évek hírhedett írója (pl. Sírig tartsd a pofád!), hetvenötig megjelenik öt-hat regénye, aztán eltűnik; a nyolcvanasokban újra kiadják a sikerkönyveket, megírja az Elfogyott a közérzetem című riportkönyvét, a Szerelem második vérig című film forgatókönyvét, aztán eltűnik. 2000-ben megjelentet egy regényt Pangala címmel (nem is tudtam róla), aztán eltűnik; most pedig – hetven múlt – tizenhárom évvel utolsó kötete után összerakta, amit az írásról tud. Egy nagyinterjúra megkeresném. Nem csak, mert régen láttam, hallottam, hanem mert senki nem állította be így írói életét, mint ő. Ugyan miért?

NORAN LIBRO Végel László: Neoplanta – avagy az Ígéret Földje. Végel Kelet-Európa leghitelesebb otthon maradt emigránsa. Ha regény, ha esszé, ha bármi. Kell nekem.
Borgos Anna: Nemek között (Nőtörténet, szexualitástörténet, esszék, tanulmányok). Nem vagyok biztos abban, mi a szerencsésebb, szexualitástörténetet olvasni, netán szexualizálni, nem törődve a történelmi tapasztalatokkal. A kötetből talán megtudjuk.
Horváth Péter: M. S. regény. Lásd.: interjú a szerzővel.

PALATINUS Turczi István: Minden kezdet. A költő Turczi hétévente ad ki egy regényt, ez a negyedik. Friss nyelv, friss kombináció, egy gimnazista fiatalember a kisbetűs életből besodródik a nagybetűs Életbe, ahol a hatalom a pénzt generálja, a pénz a hatalmat.

PALLAS AKADÉMIA Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig. Újra egy székelyek-könyv. Láthatóan folyik a kiadói verseny, telik a piac.
Mészáros Sándor: Csecsenföldön. Ha azt mondom, meglep a név, a kontextus, nem mondok semmit. Ha arra gondolok, hogy a Kalligram kiadó vezetője háborús övezetekbe kalandozik szabadidejében, elszörnyedek. Ha névazonosság, a kiadó figyelhetne, mert ránk hozza a frászt.