Hatalomváltó hangulat?

A második hete zajló országos tüntetések és az ellenzék követelései ellenére a koalíció nem tartja indokoltnak az előre hozott választásokat. Kialakult-e kritikus tömeg a hatalom leváltására? Cseke Péter Tamás és Simon Judit egy kormánypárti, egy ellenzéki és két RMDSZ-es politikus álláspontját ütköztette az Erdélyi Riport 2012/3. számában.

Második hete tüntetnek több ezren országszerte az államfő és a kormány lemondását követelve. Az emberek kezdetben azért vonultak utcára, hogy szolidarizáljanak Raed Arafat helyettes államtitkárral, akit az új egészségügyi törvénnyel kapcsolatos nézeteltéréseik miatt Traian Bãsescu televíziós élő adásban támadott és lemondásra kényszerített.

A Romániában rendkívül népszerű palesztin orvos időközben visszatért hivatalába, mert a törvényt a minisztérium visszavonta a közvitáról, ám a kezdeti szimpátiatüntetések a hatalom elleni tiltakozó megmozdulásokká változtak. A demonstrálók elsősorban az életszínvonalukkal elégedetlenek, munkahelyet, magasabb bért és nyugdíjat követelnek, sok helyen az új regisztrációs adó és a verespataki ciános aranykitermelés megkezdése miatt is protestáltak. Érdekes elem, hogy a tiltakozók haragja több településen nemcsak a hatalom, hanem a teljes politikai osztály ellen irányult.

A múlt héten a demonstrálók száma napról napra növekedett, elérte országosan a 13 ezret is, ám a hét végére megcsappant: szombat este országosan már csak négyezren mentek ki az utcára. A hatalomellenes megnyilvánulások Bukarestben voltak a legerőteljesebbek, és incidensekkel is jártak. A tüntetők közé futballhuligánok vegyültek, többüket vandalizmusért előállították.

Az elégedetlenségi hullámot az ellenzék is meglovagolta. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) nagyszabású tüntetést szervezett Bukarestben. A szervezők 10 ezer emberre számítottak, de azt állítják, hogy 20 ezren voltak jelen. A sajtó nagy része mintegy hétezerre becsülte a tiltakozók számát.

Az államfő ez idő alatt nem lépett nyilvánosság elé, és nem reagált a történtekre. A kormányfő elítélte az erőszakot és dialógust sürgetetett, ám a szakszervezetekkel és a civil társadalommal kezdeményezett párbeszédkísérletei kudarcba fulladtak.

Nem vezetett eredményre a koalíciós pártok és az ellenzék vezetőinek múlt heti találkozója sem. Az USL előre hozott választásokat követelt, ám a koalíció – beleértve az RMDSZ politikusait – ettől elzárkózott, arra hivatkozva, hogy az idő előtti választások megszervezésére hat hónapra van szükség, s a polgárokat novemberben amúgy is az urnákhoz hívják. A kormánypártok csak abba egyeztek bele, hogy kétnapos rendkívüli parlamenti ülésszakot tartsanak a hét elején a „tüntetések kiváltotta politikai helyzet” megvitatására.

A politikusok véleménye – pártállásuktól függően – továbbra is megoszlik abban a kérdésben, hogy az elégedetlenségi hullám indokolja-e a kormány lemondását.

Daniel Buda: Románia hitelét kockáztatjuk

A PD-L képviselőházi frakcióvezetője szerint természetes, hogy egy demokráciában az emberek az utcán adjanak hangot véleményüknek. „Ám csak akkor, ha a tiltakozások békések, a törvény betartásával zajlanak” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak Daniel Buda. A kormánypárti politikus szerint érthető az emberek elégedetlensége a korábbi évek megszorító intézkedései, életszínvonaluk csökkenése miatt. „Ám nem kellene megfeledkezniük arról, hogy ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, hogy megelőzzük a román állam csődjét. Nézzenek körül: egész Európa recesszióban van” – magyarázta. Buda úgy véli, az elégedetlenségi hullám nem ért el olyan kritikus szintet, ami a kormány vagy a teljes politikai osztály leváltását indokolná. „Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a tüntetések egy ideje már nem spontánul alakulnak ki, a demonstrációkat az ellenzék második vonalbeli politikusai szervezik” – jegyezte meg. A frakcióvezető szerint Románia külföldi megítélése forog kockán, ha a tüntetések folytatódnak. Szerinte már vannak arra utaló jelek, hogy az instabilitás láttán a külföldi befektetők kimenekíteni készülnek a pénzüket. „A tüntetések lenullázhatják mindazokat az eredményeket, amelyeket az utóbbi években a gazdaság stabilizálása terén elértünk” – vélekedett a politikus, aki úgy hiszi, hogy a jelenlegi koalíció egységes marad a választásokig, és nem mond le a román állam megreformálására tett lépésekről.

Mircea Duºa: a hatalom ideje lejárt

A nagyobbik ellenzéki párt, a PSD képviselőházi frakcióvezetője szerint nem kell naponta ötmillió embernek utcára vonulnia ahhoz, hogy a hatalom megértse: lejárt az ideje. „Nem a tüntetők száma számít, hanem az, hogy a megmozdulások országosak” – mondta az Erdélyi Riportnak Mircea Duºa. A PSD Hargita megyei szervezetének elnöke emlékeztetett arra, hogy az USL által múlt csütörtökön szervezett csíkszeredai tüntetésen szép számban vettek részt magyarok is, és Sepsiszentgyörgyön is voltak tiltakozó akciók. „A románok és a magyarok azonos gondokkal küzdenek, és azonosak a célkitűzéseik is: meg akarják védeni a demokráciát, nagyobb nyugdíjat és fizetést, magasabb életszínvonalat szeretnének” – magyarázta. A frakcióvezető szerint az egyetlen megoldás a „politikai válságra” az előre hozott választás lenne. Mircea Duºa kilátásba helyezte: ha nem sikerül rávenni a miniszterelnököt a lemondásra, akkor az ellenzék testületileg lemond parlamenti mandátumáról. „Szerintem Emil Boc meg fogja érteni az utca üzenetét, és önként távozik tisztségéből” – jósolta az ellenzéki politikus.

Frunda György: Bãsescu lemondása a megoldás

Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint az elégedetlenek tábora két részre osztható: a kisebbik részük naponta tüntet, a nagyobbik részük, „akik nagyon sokan vannak”, otthon ül a tévé előtt és drukkol a tüntetőknek. A politikus úgy véli: az általános lakossági elégedetlenségre az államfő lemondása jelenthetné a megfelelő választ. „Traian Bãsescu támogatottsága tíz százalék alatt van. Mindenki számára világos, hogy az államfő miatt nem lehet társadalmi békét kötni Romániában” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. Hozzátette azonban, hogy nem számít az államfő lemondására. „Ez sajnos nem fog bekövetkezni” – jelentette ki. Frunda szerint az RMDSZ nagy árat fog fizetni amiatt, hogy a hatalmi koalíció részese. „Ha most az RMDSZ kiszállna a kormányból, s támogatná, hogy májusban legyenek az előre hozott választások, kevesebbet veszítene, mint novemberben” – vélekedett. Ezt a szenátor azzal indokolta, hogy idén a kormány képtelen lesz hangulatjavító intézkedésekre, amelyekkel visszanyerhetné a választók bizalmát. „Ne feledjük azt sem, hogy novemberig megerősödhet a Tőkés-féle Erdélyi Magyar Néppárt, ez az alakulat pedig nem az összefogásra, hanem a versenyre készül” – tette hozzá.

Eckstein-Kovács Péter: az ellenzék papírtigrisre ugrik

Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör alelnöke szerint az ellenzék szeretné kierőszakolni, hogy a tüntetések országos tiltakozáshullámba csapjanak át, de erre nincsenek jelek. „A tiltakozók létszáma Bukarestben sem haladja meg a néhány százat, a többi városban összesen pár ezren vannak. Ugyanakkor vakság lenne figyelmen kívül hagyni, hogy az elégedetlenség az utcán is megnyilvánul” – mondta az Erdélyi Riportnak az államfő volt tanácsadója. Eckstein szerint az ellenzék „papírtigrisre ugrik”, amikor az elégedetlenségi hullámot próbálja meglovagolni. „Néhány ezer ember elégedetlenségét próbálták felhasználni olyan célokra, melyeket ezek a tüntetések nem indokolnak. Hamis értékelésekre alapozva hamis célokat tűznek ki” – magyarázta. A politikus kérdésesnek tartja, hogy ezek az „anarchikus” megmozdulások átváltanak az elégedetlenség tömeges megnyilvánulásába. „Szerintem a tüntetések megmaradnak jelzésértékű tiltakozásnak a novemberi választásokig” – vélekedett. Kérésünkre, hogyan kommentálja az államfő hallgatását, Eckstein kijelentette: „Traian Bãsescu vélhetően úgy gondolja, nem olyan nagy mértékű a tiltakozás, és ha megnyilvánul, akkor csak olajat önt a tűzre; ha pedig hallgat, ez a tiltakozáshullám magától elhal.”