Furcsa verseny a szatmári kettes körzetben

Időközi parlamenti választást tartanak Romániában május 25-én, az európai parlamenti voksolás napján. A Szatmár megyei RMDSZ a 2-es képviselői körzetből fiatal politikust küldene a bukaresti törvényhozásba, a jelölt a korábban újságíróként tevékenykedő NAGY SZABOLCS, akit Kustán Magyari Attila kérdezett.

Hogyan csöppent a médiából a politikába?

Újságíró voltam sok éven keresztül: dolgoztam a Román Televízió kolozsvári magyar adásánál, utána a Szatmári Friss Újságnak voltam főszerkesztő-helyettese. 2007-től dolgoztam Csehi Árpád akkori megyei RMDSZ-elnökkel, a Megyei Tanács elnökével mandátuma végéig, illetve a Szövetség megyei sajtószóvivőjeként, valamint szervezési ügyekért felelős koordinátorként. Most Riedl Rudolf megyei tanácsi alelnök kabinetjében dolgozom, időközben a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke is lettem.

A sajtóban töltött évei alatt gondolt arra, hogy politikus lesz? Mi az a plusz, amit gyakorolt szakmája adhat a képviselői munkához?

Újságíróként is mindig a közélet érdekelt, a városi, megyei önkormányzat volt a szakterületem, és elég aktívan foglalkoztam ezekkel a témákkal. Valószínűleg az ott szerzett információk vagy tapasztalatok alapján merült fel az az elképzelés az RMDSZ csapata részéről, hogy ezt kamatoztassam a szervezeten belül. Konkrét terveim ugyan nem voltak a politikusi pályával kapcsolatban, igyekeztem tájékoztatni az embereket a megye és a város ügyeiről, amikor pedig jött egy lehetőség, hogy aktívabban részt vegyek a folyamatokban, elvállaltam. A sajtóval való kapcsolatom talán zökkenőmentesebb lesz, mint egy olyan politikus esetében, aki nem dolgozott együtt a médiával, jobban tudom, mi az, amire valóban kíváncsiak az emberek, ami konkrétabban érdekelheti őket, amire érdemes felhívni a figyelmüket. Bizonyos fokú ismertségre is szert tettem mind az adminisztráció, mind a politikum, a helyi önkormányzatok szintjén, ez a kapcsolati tőke későbbi munkában is megkönnyítette a dolgom.

Hogyan zajlott eddigi kampánya? Mi a fő üzenete?

Mivel európai parlamenti választások zajlanak május 25-én, és az RMDSZ listáján is – igaz, csak a 22. helyen – jelen vagyok, az EP-választások szervezésében részt vettem jelöltként, megyei kampánykoordinátorként. A körzethez tartozó településeken szinte minden önkormányzati vezetővel sikerült megbeszélnünk a fontos feladatokat, feltérképezni, illetve inkább aktualizálni a problémákat. Nem mondhatni, hogy a Szatmár megyei RMDSZ legismertebb személyisége vagyok, ezért olyan emberekkel igyekeztem megismerkedni, akik eddig nem tudhattak rólam, megnéztük ugyanakkor, hogy a körzetben lakó magyarok hogyan viszonyulnak ahhoz az esélyhez, hogy végre először magyar képviselőjük lehet.

Melyek a legnagyobb gondjai a 2-es számú képviselői választókerületben élőknek?

A választókörzet egyik fele Szatmárnémetiben van, a másik pedig vidéken. A városon élők gondjai többnyire abból adódnak, hogy a 2012-es fejlesztések befejezésén vagy folytatásán túl a városvezetés nem indított semmi újat, az apró gond rengeteg, ami jobbára az infrastruktúrához kötődik. Ami a megyét illeti, minden településnek specifikus panaszai vannak: sok projekt indult el az előző mandátum végéig, amely a térségnek a nyugodt fejlesztését próbálta előkészíteni, legyen szó víz- és csatornahálózatok kiépítéséről, amelyeket korábban az RMDSZ kezdeményezett, készített el, illetve szerzett rá finanszírozást. Próbáljuk ezeket a projekteket leporolni, újra elővenni, hogy a megyei és városi vezetés folytassa a munkát.

Milyenek a körzetében az etnikai arányok? Számít-e román szavazatokra is?

A körzetben harminc százalék alatti a magyarság aránya, a többségi nemzet képviselői tehát jelentős előnyben vannak, ezért is nehéz itt nyernünk. Most szerencsére időközi választás van, nem aktuális a mandátumok országos újraleosztási rendszere, ez pedig reményt ad arra, hogy győzzünk. 2008-ban már sikerült a legtöbb szavazatot elnyernünk, de az újraelosztás miatt az akkor második helyen szereplő demokrata-liberális induló lett az első. Román szavazatokra is számíthatok, hiszen Szatmár megyében sok a vegyes házasság, a román pártok pedig szinte kizárólag arra összpontosítanak, hogy a magyarok ellen kell összefogni. Ez a felelőtlen magatartás szerintem még vissza is üthet. Ugyanakkor, mióta elveszítettük a megye és a megyeszékhely vezetését, sok román visszajelzés érkezett, amelyben visszasírják az RMDSZ-es fejlesztési periódust, tehát van remény.

Hogyan befolyásolja az esélyeit, hogy a liberális Ovidiu Silaghi váratlanul szociáldemokrata színekben indul a baloldali kormánypártok támogatásával, miközben – mivel a PNL-nek már nem volt ideje új jelöltet állítani – megkaphatja a liberálisok szavazatait is?

Nehéz ezt pontosan megjósolni, első hallásra a román pártok és választók számára volt meglepő Silaghi 180 fokos fordulata. Róla azt kell tudni, hogy 2012-ben megnyerte ezt a körzetet, aztán tavaly szeptemberben Brüsszelbe ment, ahová a liberálisok listáján ezúttal nem kapott befutó helyet. Most újra megpróbálkozik azzal, hogy visszamenjen Bukarestbe, de hogy mennyire értékelik pozitívan ezt a fajta tevékenységet a szavazói, azt szerintem még ő sem tudja pontosan megítélni. Egy biztos: a liberálisok és a szociáldemokraták közt is vannak olyanok, akik fenntartásokkal tekintenek erre a helyzetre – a liberálisok nem nagyon tudják, hogy miként szavazzanak a szociáldemokratákra, míg a magukat a megyében legerősebbnek nevező PSD-sek azon gondolkodhatnak, miért nem tudtak saját jelöltet állítani.

Nem lát abban ellentmondást, hogy az RMDSZ együtt kormányoz Victor Pontával, a miniszterelnök pedig bevallottan az RMDSZ jelöltjének legyőzésével indokolja Silaghi átcsábítását?

Kelemen Hunor szövetségi elnök is jelezte a napokban, hogy a kampányban sok butaság elhangzik, amit később megbánnak a felek, ez pedig valószínűleg tipikusan ilyen eset. Szerintem lesznek egyeztetések Bukarestben arról, hogy a magyar képviselet felszámolására törekvő üzenet milyen következményekkel jár majd.

A választásokon lesz még egy érdekes ellenfele, Dan Diaconescu, az azonos nevű párt elnöke. Van-e esélye neki Szatmár megyében?

A jelöltállítás előtti 48 órában történt ez a gyors váltás, hogy a semmiből egyszer csak feltűnt ez az úriember Olténiából. Állítása szerint neki nagyon megtetszett a szatmáriak hozzáállása, és ez valószínű is, hiszen a város jelenlegi polgármestere is olténiai gyökerekkel rendelkezik, de hogy Diaconescu mekkora esélyekkel indul, szerintem a kampányától függ. Nagyon remélem azt, hogy nem fog egy specifikus déli kampányhangulatot kelteni, azaz teljesen elszabadult, felelőtlen ígérgetéseket tenni.

Az Ön neve mellett a szavazócédulán nem jelenik majd meg az RMDSZ jelvénye, a tulipán. Hogyan befolyásolja ez az esélyeit?

Annyit tudok, hogy a kampánystábnak volt egy mulasztása, a törvényes határidőn belül nem tették meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a tulipán megjelenhessen a szavazólapon. Ez gond, de azt hiszem, hogy ha humorosan fogjuk fel a helyzetet, azt is mondhatjuk, hogy amikor emberek pártokat váltanak, amikor Olténiából ejtőernyőznek be jelöltet a megyébe, én pedig az egyedüli magyar jelölt vagyok, akkor talán még jól is jöhet, hogy nem lesz visszatartó tényező az RMDSZ logója.

Szatmár megye korábban arról volt ismert, hogy a magyarok felülreprezentáltak voltak az önkormányzatokban. A megyének RMDSZ-es tanácselnöke, a megyeszékhelynek RMDSZ-es polgármestere volt. Mi történt, hogy megszűnt ez az állapot?

A 2012-es helyhatósági választásokon az USL-s pártkoalíció egyik fő üzenete az volt, hogy ki a magyarokkal az adminisztrációból – amit az ortodox pópáktól kezdve a helyi sajtóorgánumokban mindenhol hangoztattak –, egy ilyen közhangulat pedig választási vereségünkhez vezetett a megyében, illetve a városban. Ezt a helyzetet fenn akarták tartani, mondhatni konzekvensek akartak lenni a korábbi kijelentéseikhez, ezért igyekeztek minden magyar intézményvezetőtől is megszabadulni. Ne feledjük azonban, hogy az akkori választásokon az RMDSZ tíz százalékkal több szavazatot kapott, mint négy évvel korábban, tehát sokan elismerték az akkori tisztségviselők munkáját. Még a román vezetők is pozitívan nyilatkoztak a kampányig, amikor is elkapta őket a hév, és a gyűlölet hangja volt a jellemző egészen az RMDSZ tavaszi kormányra kerüléséig. Az utóbbi időben ismét elmozdultunk a normalitás felé, újra magyar alprefektusa van Szatmár megyének, ennek pedig érezhetők az első pozitív hatásai.