„Annyian leszünk, ahányan szavazunk”

Ha a magyar emberek valóban elmennek szavazni, van esély egy harmadik európai parlamenti mandátum megszerzésére – jelentette ki az Erdélyi Riportnak adott interjújában KOVÁCS PÉTER. Az RMDSZ kampányfőnökét Cseke Péter Tamás kérdezte.

Öt éve még jelöltként korteskedett az európai parlamenti választások előtt, ma a kampány irányítója. Miben tér el az idei kampány a 2009-estől?

Kampánytechnikai szempontból és a kontextusát tekintve is más, mint öt éve. A magyarok bizalma az Európai Unióban 2007-ben és 2009-ben is magas volt. Felméréseink azt mutatták, ez a bizalom jóval magasabb volt a románok körében mért átlagnál. Ezzel is magyarázható, hogy 2007-ben és 2009-ben nyolc százalék fölött volt a magyar jelöltek (2007-ben Tőkés László és az RMDSZ) támogatottsága. Ez annak tulajdonítható, hogy a román nemzetiségű választók jóval kisebb arányban mentek el szavazni, mint a magyarok. Most a kontextus más, érezhetően csökkent az Európai Unióba vetett bizalom a magyar közösségben. A mindennapokban is észlelhető az euroszkepticizmus. Az emberek azt látják, hogy nem az EU oldja meg a problémáikat, legfeljebb anyagi eszközöket tud nyújtani erre. Mindezzel számos olyan szabályozás jár együtt, amelyekhez nem voltunk hozzászokva. Emellett szociológusok mondják, hogy a magyar kormány „szabadságharca” az Európai Unióval szemben a magyarországi sajtón keresztül érezteti hatását Erdélyben is. Így érzékelték, hogy feszültségek vannak Brüsszel és Budapest között, és sokan úgy gondolták, ezekben a konfliktusokban Magyarországnak, Orbán Viktoréknak van igaza. Ez tehát az eltérő kontextus. A másik különbség az előző kampányhoz képest, hogy idén nagyobb hangsúlyt fektetünk az online eszközökre.

A kampány neheze a jelöltekre hárul, ajtóról ajtóra járva keresik meg a választókat. Mi a kampánystáb feladata?

Ahhoz, hogy egy jelölt eljusson egy ajtóig, rengeteg munka szükséges. Autós karavánjuk járműveibe üzemanyag, gépkocsivezető kell, kísérőiknek enniük, aludniuk kell, kampányanyagokkal is el kell látni őket. Az előkészítési folyamatban az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy az öt jelöltünk karavánját logisztikailag megszervezzük, körútjukat olajozottá tegyük. A door to door valóban a kampány neheze, emellett találkozókat, médiaeseményeket is kell szervezni. Már a kampány előtti utolsó 45 napban minden ki volt találva, egyenesben volt, és ment is, mint a karikacsapás. Persze, a kulisszák mögött tudunk szervezési problémákról is, de bízom abban, hogy ez kifele nem látszott.

Említette, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az online kampányra. Annyira jók voltak a korábbi tapasztalatok, hogy megéri?

Korábban még azt mondtuk, nem lehet interneten megnyerni a választásokat, ám aki online nincs jelen, az nem létezik. Most már nem mondjuk annyira hangosan és teljes meggyőződéssel, hogy interneten nem lehet megnyerni a választásokat. Megnyerni valóban nem lehet, de jelentős szavazóbázist tudunk a világhálón elérni. Folyamatosan monitorizáljuk minden online jelenlétünk (Facebook-posztjaink, videoklipjeink, fényképes üzenethordozóink) nézettségét, és már 400 ezer fölötti azoknak az erdélyi magyaroknak a köre, akikhez eljutottunk. Gyakorlatilag minden szavazónkat elértük a kampány során legalább egyszer az interneten. Ez óriási szám. Emellett a YouTube-ra feltett anyagainknak is több tízezres a nézettsége. Használjuk a Google Ads-szet, a klasszikus internetes bannereket, ugyanakkor nagy számú e-mail címre küldünk ki névre szóló üzeneteket. Ezeket elsősorban véleményformálók, civil szervezetek vezetői, egyházi személyiségek, újságírók kapják meg.

Az RMDSZ készített belső felméréseket is a választások előtt. Milyennek ígérkezik a szavazási hajlandóság az erdélyi magyarok körében?

Az előző EP-választáshoz képest a már említett euroszkepticizmus miatt csökkent a magyarok szavazási kedve, ám közben csökkent a románok bizalma is az EU-ban 6-8 százalékkal. Pontos felméréseink nincsenek a várható román részvételről, de a médiában látott számok alapján azt mondhatjuk: ha ezen az úton haladunk, és a magyar emberek valóban elmennek szavazni, akkor van esély a harmadik jelölt bejuttatására is. Ehhez hét százalék fölöttinek kell lennie az RMDSZ támogatottságának, akár át kellene ugrani a 8 százalékot, a három teljes mandátumhoz ugyanis a szavazatok 9,2 százalékára van szükség. Minél közelebb jutunk ez utóbbi arányhoz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy visszaosztással bejut a harmadik jelölt. Ez a román részvételen is múlik.

Együttműködési megállapodásuk van az MPP-vel. Segítenek-e a kampányban?

Segítenek, különösen azon a hét településen, ahol polgármesterük van, például Gyergyószentmiklóson és Tusnádfürdőn. Úgy gondolom, ennek az együttműködésnek jelzésértéke is van. Azt mutatja, hogy az RMDSZ nyitott a tárgyalásokra, a megegyezésre azokkal, akikkel lehet. Azokkal a pártokkal lehet, amelyek nem azért jöttek létre, hogy öt százalék alá nyomják az RMDSZ-t, s nem rúgnak bele minden héten az RMDSZ-be.

Az EMNP autonómiakaravánt indított Erdélyben. Tekinthető-e ellenkampánynak?

Kampányfőnökként nem érzem, hogy az EMNP az elmúlt hónapban bármilyen tevékenységet végzett volna. Főleg a magyarországi sajtóban lehetett néha olvasni róluk. Ám semmiképpen nem kavar be az RMDSZ kampányába az, hogy egy Kézdivásárhely nagyságú városban hetvenen elmennek egy autonómiafórumra, ahol elhangzik, hogy el kell menni szavazni, és mindenki szavazzon a lelkiismerete szerint. Egyébként a legutóbbi hatvan napban egyetlen nyilatkozatot sem lehetett olvasni RMDSZ-es politikus részéről, amely Tőkés Lászlóval vagy a Néppárttal foglalkozott volna.

Május 25-én időközi választás lesz egy szatmári képviselői mandátumért is. Mennyire befolyásolja Nagy Szabolcs esélyeit, hogy a liberálisok jelöltjét elhappolta a PSD?

A romániai politika állapotát tükrözi az, hogy a történelmi hagyományokkal rendelkező, magát jobboldaliként definiáló Nemzeti Liberális Párt egyik országos alelnöke egyik pillanatról a másikra átmegy a legnagyobb baloldali pártba, és csuklás nélkül elmagyarázzák, hogy ez választói akaratból történik így. Ebből is látszik, Romániában nincs hagyományos jobboldal és baloldal, csak pártérdekek. Ez csúnya húzás volt, aminek nem örvendünk, mert akkor van reális esélye a jelöltünknek nyerni, ha a harminc százalékban magyarok lakta választókerületben legalább a két nagyobbik román párt jelöltjei egymás ellen küzdenek. Ha Ovidiu Silaghi liberális színekben indult volna, és akad egy erős szociáldemokrata jelölt is, akkor Nagy Szabolcs a 30 százalékos támogatottsággal is megszerezhette volna a mandátumot. Én bízom abban, hogy a román választók is látják, ez milyen mocskos játék. Az már csak hab a tortán, hogy koalíciós szövetségesünk, a miniszterelnök Szatmárra megy, és azt mondja, le kell győznünk a magyarokat, le kell győznünk az RMDSZ-t. Victor Ponta ugyanazt a retorikát használta, mint amivel 2012-ben az egész országban éltek. Utána pedig bebizonyították, hogy a hetven százalékos többségükkel semmit nem tudnak kezdeni. Biztos lesz még a koalíció szintjén ajtócsapkodás a PSD és az RMDSZ között emiatt a gesztusért.

Ha néhány mondatban kell megfogalmaznia, miért fontos elmenni szavazni május 25-én, hogyan érvelne?

Két okból is kiemelten fontos részt venni az európai parlamenti választásokon, az egyik a gazdasági fejlődéshez, a másik kisebbségi létünkhöz kapcsolódik. Mind a két területen áttörést kell elérnünk az Európai Unióban. Több pénzt kell hoznunk Erdélybe, illetve el kell érnünk azt, hogy az Európai Unió szintjén foglalkozzanak a kisebbségi kérdésekkel. Ha ott vagyunk az Európa Parlamentben, fent tudjuk tartani a sajátos érdekeinket, el tudjuk vinni Erdélyt Európába, ha nem vagyunk ott, akkor 32 román politikus fog Brüsszelben és Strasbourgban a romániai valóságról beszélni. Vasárnap annyian leszünk, ahányan szavazunk.