Ez a helyzet motivál

Mozgalmas napja lehetett, amikor a korrupcióellenes ügyészek megjelentek a kolozsvári városházán és bizonyítékokat kerestek Sorin Apostu polgármester ellen. Felidézné, hogy mi történt november 9-én?

Engem valamikor reggel nyolckor hívtak fel a titkárságról, és megkérdezték, mennyi idő alatt tudok beérni a városházára. Húsz perc múlva már ott voltam az irodámban, ahol várt három úriember az ügyészségtől. Tudomásomra hozták látogatásuk okát. Átadtak egy bírósági határozatot, amely arról szólt, hogy át kell kutatniuk a polgármester irodáját, illetve átnyújtottak egy beadványt, amelyben két céggel kapcsolatos dokumentumokat kértek. Ezt követően közölték velem a procedúrát: le kell pecsételniük Sorin Apostu irodáját, és majd később, a polgármester jelenlétében átkutatják. Tartottam egy gyors gyűlést a városházi igazgatókkal, kiosztottam nekik az ügyészektől kapott bírósági papír másolatát, és felkértem őket, hogy a vádhatóság által megjelölt időpontig, 13 óráig kerítsék elő a kért dokumentumokat. A polgármesteri hivatal aznap gyakorlatilag lebénult. Mindenki erről beszélt, figyelték az eseményeket.

Volt-e valami előjele annak, hogy valami készül Sorin Apostu ellen?

Nem. Engem is meglepett és nagyon kellemetlenül ért az ügy.

Jó ideje dolgoztak együtt, milyen embernek ismerte meg a polgármestert?

Három és fél évig voltunk közvetlen kollégák. Már 2004-től ismerjük egymást, ő is tanácsosként kezdte, városházi igazgató lett, majd 2008-ig mi ketten voltunk az alpolgármesterek Emil Boc polgármesteri mandátuma idején. Intézményeken kívüli kapcsolatunk nem volt, tehát nemigen volt alkalmam közelebbről megismerni, korrekt, kollegiális volt a viszony közöttünk.

A bűnvádi eljárás megkezdése után az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) sorra kihallgatott több városházi alkalmazottat, november 28-án a két alpolgármestert is. Mi érdekelte az ügyészeket?

Azon a napon délután három óra tájban csörgött a telefonom, és közölték velem, hogy tanúként szeretnének kihallgatni az ügyészségen. Az volt az érdekes, hogy a helyi internetes sajtóban már előtte egy órával megjelent a hír, miszerint a DNA bekérette László Attila alpolgármestert. A kihallgatásom körülbelül egy órát tartott. Arról kérdeztek, hogy milyen utat járt be, kiknek a kezén ment keresztül két dokumentum a polgármesteri hivatalban. Tehát az adminisztrációs eljárásokról kérdeztek, de hogy pontosan milyen dokumentumokról volt szó, arról nem szabad beszélnem.

Sorin Apostu letartóztatásáról többféle forgatókönyv is születetett. Sejt-e valamilyen hátsó politikai szándékot a polgármester eltávolításában?

Ilyen megközelítésben ezt az ügyet nem szeretném kommentálni. Sokat beszéltem azonban az elmúlt időszakban jogászokkal, Apostu ügyvédeivel. Az volt a véleményük, hogy a polgármester ügyéről készült nyomozati anyag meglehetősen felületes. Ehhez képest az Apostu elleni intézkedések, egészen pontosan az előzetes letartóztatásba helyezése nagyon kemény lépés.

A polgármester letartóztatása után a két alpolgármester közül ügyvivő polgármestert kellett választania a városi tanácsnak. Mielőtt ez napirendre került, Máté András, a Kolozs megyei szervezet elnöke váratlanul kijelentette, hogy az RMDSZ nem támogatja László Attila megválasztását. Ezt mivel magyarázza?

Az elmúlt napokban, hetekben megdöbbenve hallgattam a különböző politikusi nyilatkozatokat. Én nagyon jól ismerem az öt RMDSZ-es városi tanácsost. Õk egy másodpercig nem gondolkoztak azon, hogy kit kell támogatniuk. Ennek ellenére a román sajtóból arról szereztem tudomást, hogy a megyei RMDSZ nem támogat engem. Ez az öt magyar városi tanácsost is felháborította. Ezután következett Daniel Budának, a Demokrata-Liberális Párt Kolozs megyei elnökének a nyilatkozata, miszerint ha engem is jelöl az RMDSZ-frakció polgármesternek, akkor vegyük tudomásul, hogy le leszek váltva az alpolgármesteri tisztségből. Ez a kijelentés tudomásom szerint a PD-L-s tanácsosokat is nagyon megbolygatta. Buda kijelentése szerintem azzal magyarázható, hogy a PD-L-frakcióban fegyelmi gondok vannak, ezért a megyei elnök be akarta biztosítani, hogy az alpolgármesterük, Radu Moisin legyen az ügyvivő polgármester. Elhangzott olyan kijelentés is ellenzéki tanácsos részéről, hogy inkább levágja a kezét, mintsem magyar polgármestere legyen a városnak. Mindezek a nyilatkozatok azt bizonyítják, mennyire rövidlátóak egyes politikusok: Máté is, Buda is, az ellenzékiek is. Jelenleg azt tartom a legfontosabbnak, hogy működjék a polgármesteri hivatal, lépésről lépésre hajtsuk végre programunkat. Én, László Attila, az RMDSZ programját szeretném életbe léptetni a kolozsvári városházán.

Fogalmazhatunk úgy, hogy konfliktus van László Attila és Máté András között?

Nem tudom, miért nyilatkozta azt, amit, vagy egyáltalán tett-e ilyen kijelentéseket Máté András. Ezt vele kellene tisztázni.

Egymás között meg sem próbálták tisztázni?

Nem beszéltünk mi erről.

Akkora a konfliktus, hogy már nem is beszélnek?

Elnézést, de én itt nem látok semmiféle konfliktust. Az én véleményem Máté Andrásról 2004 óta nem változott egy másodpercet sem.

A városi tanács ülésén érvényesült a papírforma, Radu Moisint 16 szavazattal ügyvivő polgármesterré választották, László Attila öt szavazatot kapott. Az ellenzéki tanácsosok nem vettek részt az ülésen. Miért?

Mert nem akartak egyik jelöltre sem szavazni.

Már csak a kora miatt is tapasztaltabb Radu Moisinnál. Nem érzi úgy, hogy nála jobban el tudná látni a polgármesteri feladatokat?

Engem ez a helyzet motivál. Negyven éve, 1971-ben országos rekordot futottam Piteºti-en a gyorskorcsolya-bajnokságon. Díjkiosztáskor legnagyobb meglepetésemre a pódium második fokozatára kerültem. Apám akkor azt mondta: ne törődjek vele, a lényeg, hogy én tudom, hogy én voltam a leggyorsabb ezen a versenyen. Azóta tudom kezelni az ilyen jellegű helyzeteket.

Hogyan látja, tud együtt dolgozni Radu Moisinnal?

Természetesen, hiszen alpolgármesterként három évig együtt dolgoztunk. Ügyvivő polgármesterré választása után át kellett vennem az eddigi hatásköreit, így még több lett a munkám, ám a döntési jogaim is kiszélesedtek. Ezáltal azonban, remélem, sikerül több olyan kérdésre is megoldást találnom, amelyek kezelése régóta húzódik.

Sikerül majd a Mátyás-szobornál elhelyezett Iorga-táblát is eltávolítani?

Van megoldás erre is. Mint ahogy van a kétnyelvű táblák, a Házsongárdi temető kérdésére is. Ezek most már mind az én hatáskörömbe tartoznak. Azonban úgy kell ezeket a kérdéseket megoldani, hogy ne bolygassuk meg a Bukarestben dolgozó RMDSZ-es kollégák munkáját, helyzetüket a koalícióban. Annyit még megjegyeznék: nehéz 5 embernek egy 27 fős városi tanácsban érvényesíteni az akaratát. Jellemző a kolozsvári magyarságra, hogy hozzájárult ehhez a helyzethez, utána mégis siránkozik. Volt olyan időszak, amikor nyolc magyar volt a városi tanácsban, ám a felmérések szerint a kolozsvári magyarság 30 százaléka legutóbb nem az RMDSZ jelöltjeire szavazott.

Miért került rácsok mögé Sorin Apostu?

Az előzetes letartóztatásban lévő Sorin Apostu polgármestert azzal gyanúsítják, hogy közel százezer euró kenőpénzt fogadott el vállalkozóktól, akiknek cégeik közbeszerzési pályázatokat nyertek a városházán. Emellett az ügyészek azt állítják, hogy a vállalkozók a polgármester üdüléseit is fizették, valamint ruhát vásároltak feleségének, Monica Apostunak. Az ügyészek Sorin Apostu házában és irodájában összesen 17 mobiltelefont találtak. A nyomozóhatóság szerint azért volt ilyen sok készüléke a polgármesternek, mert tartott attól, hogy lehallgatják a beszélgetéseit. Ha szükségesnek látta, a polgármester találkozott is a csúszópénzt fizető üzletemberekkel a városházával szomszédos parkolóház ötödik emeletén. A csúszópénzt azonban nem személyesen, hanem a felesége ügyvédi irodáján keresztül szedte be. Sorin Apostu a szabadlábra helyezési kérelmének tárgyalásakor ártatlannak vallotta magát, ám kérelmét a legfelsőbb bíróság elutasította.