Erdélyi magyar értéktár: Torockótól Bölöniig

Transsylvania Semper (Mindörökké Erdély) néven erdélyi magyar értéktár összeállítását jelentette be legutóbbi ülésén Kulturális Autonómia Tanács. A kezdeményezésről Hegedüs Csillát, az RMDSZ kulturális főtitkárhelyettesét kérdezte Cseke Péter Tamás.

A székely köményestől Torockó építészeti örökségéig, Kós Károly életművétől Bölöni László labdarúgó sportolói karrierjéig sok minden bekerülhet az Erdélyi Magyar Értéktárba, amelynek összeállítására a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) vállalkozott. A Transsylvania Semper (Mindörökké Erdély) program elindítását a KAT múlt szombati ülésén jelentették be.
Hegedüs Csillától, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettesétől megtudtuk: az értéktárat a hungarikumok mintájára állítanák össze. A kezdeményezés abból az igényből fakadt, hogy az erdélyi magyarok határozzák meg saját maguknak, hogy melyek azok a különleges értékeik, amelyek egyedivé teszik a közösségüket. „Ha ma bemegyek laikusként egy kolozsvári könyvesboltba és megnézem, hogy milyen könyveket vásárolhatok Erdélyről, akkor ugyanazon szabvány szerint készült műveket látok, amelyeket Budapesten, Bécsben vagy Splitben megvásárolhatok. A polcokon Erdély csodálatos tájai, Erdély műemlékei címmel olvashatók kiadványok, amelyeket többnyire nem is erdélyiek írtak, és nem a mi értékítéletünket tükrözik” – magyarázta Hegedüs az Erdélyi Riportnak.
A főtitkárhelyettes tájékoztatása szerint az értéktár az erdélyi magyar identitástudat felépítését, a közösségépítést is szolgálja, emellett a kulturális turizmus fejlesztéséhez is hozzájárul. Mai napig fellelhető ugyanis Erdélyben nagyon sok érték, amely a turistákat is érdekelheti. „Ez lényeges szempont, mert a kulturális turizmus munkahelyeket teremt” – tette hozzá.
A kezdeményezők eredetileg transsylvanicumoknak nevezték volna ezeket az értékeket, ám kiderült, hogy az Erdélyi Kézmíves Céhnek ilyen néven már fut egy programja. Hegedüs elmondta, leültek egyeztetni a szervezettel, s első körben úgy tűnt, talán nem gond, ha egybeesik a két kezdeményezés. „De aztán rájöttünk, hogy a Transsylvania Semper sokkal tágabb adatbázis lesz, mint az Erdélyi Kézmíves Céh programja. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy számunkra lélekmelengetőbb címet adunk neki, és ez lett a Mindörökké Erdély” – idézte fel a névadás történetét a főtitkárhelyettes.

Műemlékek, sportolók, italfajták A kezdeményezők elképzelése szerint értéktárba bekerül minden olyan különleges érték, amelyet az erdélyi magyarság az elmúlt ezer évben teremtett: személyiségek, akik egyedit alkottak, különleges műszaki megoldások, találmányok, csak Erdélyre jellemző népművészeti értékek (néptáncok, népdalok, népszokások), tájegységek, műemlékek vagy műemlék-együttesek, világszínvonalon teljesítő erdélyi magyar sportolók, vagy akár szakácsok, különleges italfajták. „Így bekerülhet majd Kós Károly életműve vagy Torockó. Ez a település nem csak építészeti öröksége miatt különleges, hanem abban is, hogy – például az UNESCO világörökségi listájára szintén felterjesztett Hollókőtől eltérően – lakott terület. Torockó egy élő, fejlődő közösség” – hozott fel példákat Hegedüs.
Az értéktár összeállítását a KAT különböző szakbizottságai végzik. E testületek dolgozzák ki a Transsylvania Semper összeállításának módszertanát, és egy bizottság végzi majd a „zsűrizést” is. A munka Hegedüs szerint nem lesz könnyű, hiszen nagyon széles értékpalettából kell majd válogatni. „Nincs olyan ember vagy szervezet Erdélyben, amely egyedül el tudná dönteni, hogy mi kerüljön be az értéktárba, és mi nem, ezért ezeket az értékeket szakterületekre fogjuk bontani, válogatásukat pedig szakemberekre bízzuk. Vannak például olyan fűszernövények, amelyek kifejezetten Erdélyre jellemzőek. Én nagyon szeretem a fűszereket, és mégsem tudom, hogy melyek ezek. Komoly szakértelemre szükség” – magyarázta Hegedüs, aki szerint ezért volt fontos, hogy a KAT saját programjaként vállalta fel a Transsylvania Semper összeállítását, mert a testületben nagyon sok, változatos területen működő civil szervezetek és az egyházak is jelen vannak, és kézenfekvő volt, hogy felhasználjuk a szakértelmüket.
Az „elbíráló bizottság” működési hátterét az RMDSZ főtitkársága biztosítja. Hegedüs elmondta, a működési szabályzat kidolgozása már folyamatban van, és várhatóan jövő év első felében indul be a program: különböző szervezetektől és magánemberektől várják majd a javaslatokat azokra az értékekre, amelyek bekerülhetnének a Transsylvania Semperbe. A javaslatokat egy interneten megtalálható űrlap kitöltésével lehet majd eljuttatni a bizottsághoz, amely eldönti, valóban autentikus magyar értékről van-e szó.

Független a Külhoni Magyar Értéktártól 2012-ben a magyar Országgyűlés fogadott el törvényt a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról, az indoklás szerint abból a célból, hogy „az összetartozás, a nemzet egységének erősítése érdekében örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta kincseit átfogó értéktárban összesítse”. A Hungarikum-törvény értelmében el is kezdődött a Magyar Értéktár. Ez a gyűjtemény a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a külhoni közösségek értéktárait tartalmazza. Ezt az összegző munkát a 2012. október 18-án megalakult Hungarikum Bizottság végzi.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 2012. október 9-ei zárónyilatkozata alapján a Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottságot jelölték ki, hogy összeállítsa a Külhoni Magyarság Értéktárát. Külhoni nemzeti értékről szóló javaslatot a Máért tagszervezeteinél vagy a szakbizottság tagjainál bárki, írásban nyújthat be. A feltételeknek megfelelő javaslatokról a szakbizottság egyetértéssel dönt.
Hegedüs Csilla az Erdélyi Riportnak elmondta: a Magyar Értéktár függetleníthető az erdélyi magyar értéktárhoz, de természetesen lesz majd átjárhatóság közöttük. „Ami az egyikbe bekerült, annak nem föltétlenül kell bekerülni a másikba is. Az erdélyi magyar értéktárban minden benne lesz, ami az erdélyi magyar emberek számára különleges, és amit mi alkottunk. Függetleníthető a magyar kormány kezdeményezésétől, hiszen saját magunknak teremtettük meg” – mondta a főtitkárhelyettes.
A Külhoni Magyar Értéktárba egyébként eddig 105 olyan érték került be, amelyet különböző határon túli szervezetek javasoltak a Máért szakbizottságának. Ezeket az úgynevezett Nemzeti Regiszter honlapján tették közzé. Erdélyből azonban feltűnően kevés, mindössze öt erdélyi érték szerepel a regiszterben: a Páduai Szent Antal templom, ferences kolostor és a Károlyi grófok kriptája, a gyergyóújfalvai falutörvény, a gyergyótekerőpataki római katolikus templom, a Szent Imre római katolikus műemléktemplom és a Jancsó udvarház.