Elstartolt a brüsszeli futam

Az európai parlamenti (EP) választások kampányának első napján, április 25-én alig volt nyoma annak, hogy hivatalosan megkezdődött a román pártok korteskedése a brüsszeli mandátumokért. A választási plakátok számára fenntartott hirdetési felületek csupaszon álltak, és a média híradásaiban is ritkán hangzott el a kampány szó. Jellemzően éppen az a politikus mentette meg a napot az általános érdektelenségtől, akinek az alkotmány tiltja a kampányolást: Traian Bãsescu államfő, aki az EP-választások tétjéről beszélve az európai baloldal győzelmének rémével riogatta a romániai szavazókat (lásd keretes írásunkat).
A román pártok közönyének egyik magyarázata az lehet, hogy fölösleges pénzkidobásnak tartják az intenzív kampányolást, öt évvel ezelőtt ugyanis a választóknak alig több mint egynegyedét sikerült urnákhoz csábítani az EP-választások napján. Bár a legfrissebb felmérések szerint a megkérdezettek több mint 60 százaléka biztos vagy majdnem biztos abban, hogy május 25-én szavazni fog, ez egyelőre csak szándékot jelez: szociológusok szerint a romániai részvétel távolról sem fogja elérni az EU-átlagnak jósolt 40 százalékot. Ennek az általános érdektelenségnek az RMDSZ lehet az egyedüli nyertese, mert ha a szavazói az eddigi gyakorlatnak megfelelően országos átlagon felüli arányban járulnak urnákhoz, a szövetség akár három mandátumot is szerezhet. Az RMDSZ emiatt az egyetlen romániai politikai szervezetnek tűnik, amely komolyan veszi a kampányt: jelöltbemutató nagygyűlését már egy hónapja megtartotta, jelöltjei pedig a hivatalos kampány kezdete előtt egy nappal korteskörútra indultak (lásd keretes írásunkat).

A baloldal tarolhat Románia 32 képviselőt küld a május végén megújuló Európai Parlamentbe, ezekre a helyekre 15 párt és nyolc független jelölt pályázik. Labdába szinte biztos, hogy csak a parlamenti pártok rúghatnak. Egy április eleji felmérés szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) közös listájának jelöltjei a mandátumok felét, 16 parlamenti helyet szerezhetnek meg. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) hat, a Demokrata Liberális Párt (PDL) és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) négy-négy, az RMDSZ pedig két mandátumra számíthat.
Az EP-szavazólap elején az a hat párt található, amelyiknek jelenleg is van EP-képviselője – az RMDSZ a harmadik helyre került –, utánuk 9 EP-képviselet nélküli párt, majd a nyolc független jelölt következik. A választási kampányban jelöltenként legfeljebb 2,125 millió lejt szabad költeni, a kampányfinanszírozást pedig a választási hatóság utólag ellenőrzi. Egy teljes listát indító romániai párt tehát nem költhet többet 68 millió lejnél EP-kampányára. A kampány május 24-én reggel 7 órakor, vagyis a szavazóhelyiségek megnyitása előtt 24 órával ér véget, mert a voksolást egynapos kampánycsend előzi meg. Az uniós ajánlás ellenére az EP-voksolás napján időközi parlamenti választásokat is tartanak hat választókerületben. Az ország 42 megyéje közül kilencben helyhatósági választást is szerveznek.

PSD-szlogen: az USL tovább él Az EP-választás igazi tétje a román pártok számára a november végi államfőválasztás előtti politikai erőviszonyok letisztulása. Amint azt az Erdélyi Riport előző lapszámában megírtuk, az elemzők arra számítanak, hogy május 25-e után végre már tudni lehet, kik indulnak majd eséllyel az elnöki mandátumért. Nem véletlen, hogy a baloldali PSD+PC+PUR árpilis 26-i kampányindító nagygyűlésén Victor Ponta pártelnök-kormányfő nem európai uniós témákról, hanem – a küldöttek üdvrivalgása közepette – arról beszélt: ha a párt és szövetségesei is akarják, akkor indul az államfőválasztáson. A PSD+PC+PUR még a választási plakátjaira is becsempészte azt a belpolitikai üzenetet, hogy a Traian Bãsescu legyűrésére született korábbi Szociál-Liberális Szövetség (USL) még mindig él – csakhogy most már a liberálisok nélkül.
A baloldal jelöltlistájának egyetlen meglepetése Ecaterina Andronescu volt oktatási miniszter, aki a második helyre került. Az első helyen az a Corina Creþu áll, aki a PSD alelnöke volt 1992-1996, illetve 2000-2004 között; Ion Iliescu volt államfő mandátuma idején az elnöki hivatal szóvivője, 2007 óta EP-képviselő. 2013-ban a Románia Csillaga érdemrend birtokosaként ő kezdeményezte, hogy az érdemrend etikai testületeként működő becsületbíróság minősítse méltatlannak Tőkés László EP-képviselőt az állami kitüntetésre, mivel szerinte Tőkés nacionalista és revizionista kijelentéseket tett. A baloldali választási szövetség a harmadik helyre Cãtalin Ivan EP-képviselőt, a párt szóvivőjét rangsorolta. A listára a PC és az UNPR egy-egy jelöltje is felkerült, a Victor Ponta szerinte „még megszerezhető, de nem biztos befutó” 14. és 15. helyre.

Elveszítheti pártelnökségét Antonescu A PNL esetében elsősorban az a tét, hogy a párt élén marad-e Crin Antonescu. A politikus korábban közölte, hogy lemond, ha a liberálisok nem érnek el a választásokon legalább húsz százalékot. A PNL jelöltlistáját Norica Nicolae vezeti, aki jelenleg is európai parlamenti képviselő. Az EP-ben nyújtott teljesítményével nem emelkedik ki az átlagból, ritkán hallatta hangját Brüsszelben. A lista második helyén a pártelnök, Crin Antonescu felesége, Adina Vãlean következik, a harmadik helyen pedig újabb politikus-feleség, Ramona Mãnescu, a PNL főtitkára, Rareº Mãnescu neje áll.
A második legnagyobb ellenzéki párt, a PDL képviselőlistája semmilyen meglepetést nem hozott. Ez az egyetlen román alakulat, amelynek jót tett, hogy nem változtatott különösebben a jelöltjein. Az első két helyen ugyanis két rutinos politikus, Theodor Stolojan volt kormányfő és Monica Macovei egykori igazságügyi miniszter áll, akik nagy tekintélynek örvendenek Brüsszelben. Az összképet azonban meglehetősen rontja a lista hatodik helyét elfoglaló Orest Onofrei. A politikus az elmúlt tíz évben egymás után cserélgette a pártokat. Neve arról is ismert, hogy 2002-ben gyorshajtás következtében elütött egy nyolc éves gyermeket, aki belehalt sérülésébe. A KRESZ-ben hozott módosítások következtében Onofreit 2007-ben felmentették.
Az államfő által védnökölt PMP esetében nem az a meglepetés, hogy ki került fel, hanem az, hogy ki nem került fel a jelöltlistájára. Szinte mindenki arra számított ugyanis, hogy e párt színeiben próbál majd mandátumot szerezni az elnök kisebbik lánya. Elena Bãsescu öt éve függetlenként, ám a PDL hathatós segítségével jutott be az EP-be, ahol tavaly a legtevékenyebb romániai képviselő volt. Időközben a PDL-ből kilépett és beiratkozott a PMP-be, majd váratlanul bejelentette: nem indul a választásokon, mert nem szeretné, hogy nepotizmussal vádolják a pártot. Listavezetői azért így sem ismeretlen nevek: az első helyre Cristian Preda EP-képviselő, a harmadikra Teodor Baconschi volt külügyminiszter került.

„Loch Ness-i szörnytől” a független színészig A kampány előtt a Nagy-Románia Párt (PRM) azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az alakulat nevében két jelöltlistát is megpróbáltak bejegyezni. Az egyiket Corneliu Vadim Tudor, akit egy általa szabálytalannak tekintett kongresszuson tavaly leváltottak a párt éléről. A másikat a zendülők elnöke, Gheorghe Funar, Kolozsvár egykori polgármestere. A BEC eredetileg mindkét PRM-listát elutasította: Vadim Tudorét formai szabálytalanságokért, Funarét pedig azért, mert a pártjegyzékben nem ő szerepel pártelnökként. Vadim Tudor jelöltlistája leadásakor úgy fogalmazott: „olyan lenne a PRM nélkülem, mint Loch Ness a szörny nélkül”. A bíróság végül csak a „szörny” listáját fogadta el, Funar óvását elutasította.
A PRM-nek az EP-választás az utolsó esélyt jelentheti arra, hogy ne tűnjön el végleg a politikai süllyesztőben. Az 1990-ben alakult, szélsőségesen nacionalistának minősített párt 2008 óta nem jutott be a parlamentbe, de a pártelnök Vadim Tudornak 2009-ben sikerült EP-mandátumot szereznie oly módon, hogy maga mellé vette Gigi Becali népszerű futball-mecénást, a Steaua labdarúgócsapat szponzorát. A juhpásztorból lett milliárdos nem szeretett Strasbourgba járni, rengeteg hiányzása is volt, ezért úgy döntött: hazatér. Előbb a parlament képviselőjévé választatta magát 2012-ben, majd tavaly a rahovai börtönbe költözött, ahol korrupcióért kiszabott három és fél éves börtönbüntetését tölti. Becali helyett tavaly januárban Dan Zamfirescu, a Securitate – az egykori kommunista titkosszolgálat – volt tisztje került a PRM-listáról az EP-be. Õ azzal keltett feltűnést, hogy kizárólag igennel szavazott, akár egymásnak ellentmondó ügyekben is, legyen szó a dohányzás korlátozásának feloldásáról vagy drasztikus szigorításáról. Ezt a Der Spiegel derítette ki az EP-statisztikáiból októberben, hozzátéve, hogy Zamfirescu, az igenember fáradozása nem volt hiábavaló, mert nyolcezer eurós alapfizetése mellett hűséges jelenlétéért napi százötven euró üléspénzben is részesült.
A függetlenek közül mindössze Mircea Diaconu volt liberális szenátor jelöltsége jelent meglepetést. Az ismert színész indulását előbb elutasította a központi választási iroda, mert az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség szerint összeférhetetlen tisztségeket halmozott a parlamenti mandátuma alatt. Diaconu megfellebbezte a döntést és nyert.