Először decentralizálni kellene

Várhatóan még márciusban megkezdi munkáját a Románia közigazgatási átszervezését előkészítő, politikusokból és szakértőkből álló konzultációs tanács, amelybe az RMDSZ Cseke Attilát delegálta. A Bihar megyei honatyát Cseke Péter Tamás kérdezte a testületben képviselt álláspontról.

Mikor kezdi meg a munkát a kormány által életre hívott konzultációs tanács?

Várhatóan március folyamán; még nem hívtak össze bennünket. Most abban a szakaszban vagyunk, amikor a parlamenti pártok, civil szervezetek jelölteket javasolnak a testületbe. Ha ez a jelölési folyamat lezárul, megtartjuk az első ülést.

Még az RMDSZ is „konzultációs szakaszban” van, nem véglegesítette álláspontját arról, hogyan kellene kinéznie Románia közigazgatási térképének. Milyen javaslatot tud majd így képviselni a tanácsban?

A tanács nem azzal kezdi a munkáját, hogy térképeket rajzol, a létrehozásáról elfogadott memorandum szerint tevékenysége nem csak a régiók kialakítására szorítkozik. Én úgy látom, és ezt az RMDSZ által is támogatott elképzelést fogom képviselni, hogy a közigazgatási átszervezésnek három szakaszban kellene végbemennie, ha komolyan szeretnénk előkészíteni ezt a folyamatot. Az első szakasznak kötelező módon a decentralizációnak kell lennie, amihez nem szükséges alkotmánymódosítás, nem kell megvárni a módosított alaptörvény elfogadását, csak néhány jogszabály-módosításra lesz szükség. Létezik ugyanis egy 2006-os kerettörvény a kormányzati hatáskörök önkormányzatokra való átruházásáról, és ezt két területen, az egészségügyben – az én miniszteri mandátumom idején – és a tanügyben már alkalmazták. (Más kérdés, hogy a tanügyben most megfordulni látszik ez a folyamat.) A kormány ígéretet tett arra, hogy a folyamat nem áll le, más területeken is decentralizál. Tehát ha komolyan gondoljuk az önkormányzatok szerepét, akkor először decentralizálni kellene, és ezt a folyamatot júniusig alkotmányviták nélkül sok területen le lehet zárni. Ezután jönne a második szakasz, amikor a kormánytöbbség belefoglalja az alkotmányba a régiót mint közigazgatási egységet. Ez a szakasz várhatóan szeptember-októberben zárul, az alkotmánymódosításról szóló népszavazással. A harmadik, utolsó szakaszban lehet szó a közigazgatási átszervezésről szóló törvény kidolgozásáról. Az RMDSZ a felvázolt három szakaszból csak az elsőt, a decentralizációt támogatja erőteljesen.

Nemrég az RMDSZ önkormányzati tanácsai üléseztek Kolozsváron. Az az üzenet fogalmazódott meg, hogy a régiókról szóló vitát szakmai síkra kell terelni. Miért nem állnak elő a román pártok is, az RMDSZ-hez hasonlóan, számokkal alátámasztott elképzelésekkel?

Ennek talán az az oka, hogy ha lennének szakmai anyagaik, akkor rájönnének, hogy az RMDSZ-nek igaza van. Mi 16 fejlesztési régiót javasoltunk, ez lehet 14 is, vagy akár 12 is. Az elv, hogy túl nagyok a jelenlegi régiók, nem felelnek meg az európai kritériumoknak, így kisebb, 3-4 megyéből álló régiókra van szükség. A megyéket pedig úgy kell társítani, hogy hagyományaikban, történelmükben, gazdaságukban legyen közük egymáshoz. Ha a román pártok szakmai szemmel közelítenék meg ezt a kérdést, akkor rájönnének, hogy az RMDSZ által javasolt régiók korrektek, és nemcsak Erdélyre nézve, hanem Moldva, Munténia megyéire nézve is.