Ellenzékből is „kormányoz” az RMDSZ

A szociál–liberálisok kormányzásának első hónapja után is megőrizhette vezető beosztását különböző minisztériumokban és kormányzati intézményekben az ellenzékben lévő RMDSZ több tisztségviselője. Kovács Péter főtitkár abban reménykedik, hogy a dekoncentrált intézmények magyar vezetői is a helyükön maradhatnak. Munkatársaink összeállítása.

Az RMDSZ ellenzékbe került, ám néhány tisztségviselőjének sikerült megőriznie vezetői posztját különböző minisztériumokban és kormányzati intézmények élén a Ponta-kabinet megalakulása után is. Ez részben annak is köszönhető, hogy a hatalmon lévő Szociál–Liberális Szövetség (USL) még nem kezdte el a személycseréket a központi közigazgatásban. Kormányzásuk első hónapja végén csak a miniszterek és néhány államtitkár neve volt ismeretes, a többi államtitkár, a prefektusok és alprefektusok, a különböző kormányzati ügynökségek és hatóságok vezetőinek kinevezése még hátravan. Másfelől Victor Ponta miniszterelnök már mandátuma első heteiben tett olyan gesztusokat, amelyek arra utalnak, hogy nem föltétlen áll szándékában megválni valamennyi RMDSZ-es vagy az RMDSZ javaslatára kinevezett kormányzati tisztségviselőtől, elsősorban azoktól nem, akik „kisebbségspecifikus” területen – oktatás, kultúra – tevékenykednek.

Egy államtitkár már kétségkívül marad Akinek biztosan nem kell féltenie posztját, az Király András, akit a kormányfő még a múlt év végén újra oktatási államtitkárrá nevezett ki. Az aradi RMDSZ-es szakpolitikus-pedagógus az Ungureanu-kormányban és az előző Ponta-kabinetben is ezt a tisztséget töltötte be. „Romániában a közoktatásban részt vevő egymillió-hatszázezer diák közül csaknem 200 ezer tanul valamely kisebbségi nyelven, közülük 170 ezer magyarul. Az egyetemek és az óvodák eddig nem tartoztak hozzám, de ha az új kormányban valóban csak két-két államtitkár lesz minisztériumonként, akkor lehet, hogy besűrűsödik a hatásköröm” – mondta Király András az év elején az MTI-nek. Megőrizhette posztját az oktatási minisztériumban Szőcs Domokos kisebbségekért felelős vezérigazgató, és az Országos Tankönyvkiadó élén maradhatott Dáné Károly is.
Várhatóan egy RMDSZ által javasolt személy vezetheti államtitkári rangban a kormányfőtitkárságnak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát (DRI) is. Az intézmény elnöki tisztségét nyolc évig Markó Attila töltötte be, ám őt időközben parlamenti képviselővé választották, ezért meg kellett válnia posztjától. „Az RMDSZ ragaszkodik ehhez a hivatalhoz – már amennyire az ellenzéki szerep ezt lehetővé teszi –, és amennyiben a miniszterelnök beleegyezik, továbbra is magyar lesz ennek az intézménynek a vezetője” – mondta Markó Attila az Erdélyi Riportnak. (Lapzártánk után tudtuk meg, hogy a tisztségre Lazikó Katalin Enikőt, a művelődési tárca korábbi tanácsoság nevezik ki.)
Egyelőre megőrizte posztját az Országos Találmányi és Védjegyhivatal (OSIM) élén az RMDSZ-es Varga Gábor is, aki még Markó Attilánál is hosszabb ideje – megszakításokkal több mint másfél évtizede – van tisztségben a kormányzati intézményben. Igaz, azt nem tudja, meddig maradhat még. „Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy nem váltanak le. Még az sem világos, hogy az OSIM most melyik minisztérium alárendeltségébe tartozik. Ha ez tisztázódik, megtörténhet, hogy a miniszter nem tart többé igényt a szolgálataimra” – mondta az Erdélyi Riportnak a találmányi hivatal vezérigazgatója.
Nem kellett távoznia még posztjáról az RMDSZ több vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőjének sem. A szövetség honlapja szerint továbbra is a környezetvédelmi tárca vezérigazgató-helyettese Szabó Ilona, a fejlesztési minisztérium tanácsosa maradt Olosz Szabolcs, illetve a vallásügyi államtitkárságon dolgozhat jogtanácsosként Vámos Tibor.

Frunda, a tiszteletbeli tanácsos A felsoroltaknak azért van esélyük megőrizni tisztségüket, mert a miniszterelnök maga is elismerte: az USL megszegte a szavát, amikor nem tartotta be az RMDSZ-szel kötött tavalyi megállapodást a közös kormányzásról, a szószegést pedig a szövetség irányába tett látványos gesztusokkal igyekszik kompenzálni. Az év elején bejelentette, hogy kisebbségpolitikai és nemzetközi jogi tanácsadójává nevezi ki Frunda György volt RMDSZ-es szenátort, akinek tavaly nem sikerült bekerülnie a parlamentbe. „Támogattam az RMDSZ kormányra lépését, pedig tudtam, hogy tévedek. Két okból tartottam ki az RMDSZ mellett. Egyfelől nem akartam, hogy azt mondja a világ: bántjuk a kisebbségeket. Másfelől aláírtam valamit, és kötelességemnek érzem tiszteletben tartani, amit akartam” – fogalmazott a kinevezés bejelentésekor a miniszterelnök. Frunda György a felkérést elfogadta, ám abban állapodtak meg a kormányfővel, hogy csupán tiszteletbeli tanácsadója lesz Victor Pontának, így a munkájáért nem kap fizetést. „A miniszterelnök személyes, tiszteletbeli tanácsadója vagyok, ez a konkrét címem. Lehettem volna miniszteri rangban lévő tanácsos is, de az azt jelentette volna, hogy kormánytag vagyok, és alárendelt. Ez tiszteletbeli munka: megpróbálom a miniszterelnök döntéseit a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jog tiszteletben tartása irányában befolyásolni” – fejtette ki a maszol.ro-nak adott interjúban Frunda György.
A sajtó egy része hasonló gesztusként értelmezte azt is, hogy Victor Ponta az Országos Statisztikai Intézet élére Geréd Beátrixot nevezte ki, aki korábban a szövetség javaslatára lett az intézmény alelnöke. A kormányfő azonban hangsúlyozta, hogy a kinevezésnek semmi köze az RMDSZ-hez: annyi történt, hogy ideiglenesen az alelnök került a leváltott elnök helyére. Azzal is védekezett, hogy Geréd nem tagja az RMDSZ-nek, és nem is magyar, hanem német nemzetiségű. A marosvásárhelyi szakember mindössze két hétig vezette a statisztikai hivatalt, Victor Ponta ugyanis időközben kinevezte az új elnököt.

„Bízunk abban, hogy nem lesz nagytakarítás” Kovács Péter főtitkár az Erdélyi Riportnak elmondta: az RMDSZ azt tekinti elsődlegesnek, hogy a kormány ne váltsa le az alárendeltségébe tartozó, úgynevezett dekoncentrált intézmények éléről a magyar embereket. „Ne ismétlődjön meg, ami 2009-ben történt, amikor a nagykoalíció sorra menesztette még a székelyföldi magyar intézményvezetőket is” – magyarázta. Kovács azt mondta: a kormányfő eddigi gesztusaiból kiindulva bízik abban, hogy „nem lesz nagytakarítás”. A politikus reményei szerint, ha nem őrizheti is meg tisztségét az összes jelenlegi megyei intézményvezető, eltávolításuk nem történik meg. „Legfeljebb vezérigazgatóból lefokozzák őket osztályvezetővé” – jelentette ki. Kovács abban is bízik, hogy a kisebbségek számára idén kiutalt költségvetési összegek sem csökkennek. „Nincs semmi indok arra, hogy levágják azokat az állami pénzeket, amelyeket a kisebbségeknek eddig juttattak” – jelentette ki.
Kovács Péter az Erdélyi Riportnak az év elején adott interjúban is hangsúlyozta: az RMDSZ ellenzékben van. „Az RMDSZ jelenlegi kormányzati tisztségviselői nem politikai döntéseket hoznak, hanem szakértői munkát végeznek a kisebbségeket érintő területeken. Tehát ellenzékben vagyunk, ám ott kell lennünk, ahol a kisebbségekről döntenek, és mindenkivel párbeszédre törekszünk, mert soha nem lesz ötven százalék feletti parlamenti képviseletünk” – magyarázta.