IMF-vizit: félelmek és remények

Az idei költségvetés és az újabb elővigyázatossági típusú hitelmegállapodás előkészítése a tétje a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége idei első bukaresti felülvizsgálati látogatásának. A kormány olyan büdzséhez kéri az IMF beleegyezését, amellyel teljesíteni tudja választási ígéreteit. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

Reménnyel vegyes félelmekkel várta a Ponta-kabinet a nemzetközi hitelezők első idei felülvizsgálati látogatását. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a Világbank szakértőiből álló küldöttség január 15-én érkezett a fővárosba, távozásukkor pedig a kormány tudni fogja, mekkora lesz a gazdasági mozgástere ebben az évben, s tudja-e majd teljesíteni a választási kampányban tett ígéreteit. Victor Pontáék mozgásterét az idei költségvetés (lásd keretes írásunkat) szabja meg, a büdzsé alakulása tehát az IMF-fel folytatott tárgyalások egyik legfontosabb tétje. „A másik fontos tét a Valutaalappal aláírandó újabb elővigyázatossági hitelmegállapodás előkészítése. Ez az újabb szerződés lenne a biztosítéka ugyanis annak, hogy keresettek maradnak a román állampapírok, így a kormány alacsony kamattal tud kötvénykibocsátással pénzhez jutni a nemzetközi pénzpiacokról” – magyarázta az Erdélyi Riportnak Lakatos Péter, az Állami Számvevőszék vezetőtanácsi tagja. „A Ponta-kabinet számára ezért fontos az IMF-vizit, ugyanakkor tartanak is ettől a látogatástól. Ha nem úgy táncolnak, ahogy a Valutaalap húzza, szó sem lehet újabb szerződésről” – fogalmazott a szakember.

Mit ígértek Pontáék? A szociál–liberális politikusok egy sor ígéretet tettek a kampány idején, emellett törvénybe foglalt kötelezettségeik is vannak 2013-ban: 4 százalékkal növelniük kell a nyugdíjakat. A kormány a jelenlegi 700 lejről az idén 800 lejre emelné a minimálbért, és még ebben az évben csökkentené a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra a kenyér hozzáadottérték-adóját (tva). Szintén az idén vezetnék be a kis- és közepes vállalkozásokat érintő átalányadót, a távlati tervek között pedig szerepel a cégek társadalombiztosítási hozzájárulásának csökkentése is. Pontáék azt is megígérték, hogy kárpótlással rendezik az államosított ingatlanok kérdését is. Az idénre tervezett intézkedések 2,1 százalékos költségvetési hiányt jelentenek majd a bruttó nemzeti össztermékre számolva. Csakhogy Románia vállalásának megfelelően a költségvetési hiány nem léphetné túl az 1,7-1,8 százalékot.
Lakatos Péter szerint az IMF elsősorban az alacsony deficithez ragaszkodik, ezért a választási ígéretek teljesítése bizonytalan. Megtörténhet, hogy a Valutaalap nem ért majd egyet az idei költségvetés-tervezettel, mert a beígért minimálbér- és nyugdíjemelés növeli a deficitet. Emellett az IMF az átalányadó tervezett bevezetését is megvétózhatja. Lakatos szerint azért, mert az új adónemeket bevezetésük előtt legalább fél évvel be kell jelenteni. „A költségvetés nem is számolhat az átalányadóval, mert a büdzsét csak már létező törvényekre lehet alapozni. Ráadásul bevezetésének olyan költségei vannak, hogy drágább lesz a leves, mint a hús” – magyarázta a szakember.
Pontáéknak Lakatos szerint fejtörést okozhat az államosított ingatlanok restitúciójának kérdése, ugyanis a visszaszolgáltatás nagyon megterhelheti a költségvetést. „Ezt valamilyen formában rendezni kell, mert Románia erre már többször is felszólítást kapott” – jelentette ki. Emellett a hazai bíróságok is pénzösszegek kifizetésére kötelezték a román államot bizonyos társadalmi kategóriák számára. Így a kormánynak vissza kell fizetnie a nyugdíjasoktól tavaly jogtalanul elvett egészségbiztosítási hozzájárulást.
Lakatos szerint nehéz lesz a kátyúból kimozdítani idén a román gazdaságot. Kijelentését arra alapozta, hogy tavaly a gazdaság nagyot esett vissza, és az évet sok vállalkozás nullszaldóval vagy veszteséggel zárta. „Ezért az a pluszérték-kreálás, ami a növekedést lehetővé teszi, idén már nincs” – magyarázta.

Megszegett kötelezettségvállalások A Ponta-kabinet azért is tart az IMF-vizittől, mert nem tettek eleget – miként az előző kormányok sem – a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelszerződés feltételeinek. Minden egyes kormány halogatta a nagy állami vállalatok privatizálását, legutóbb az Oltchim és a CupruMin magánosítására tett kísérletek végződtek kudarccal. Románia azt is vállalta, hogy 2012 első felében tőkeemeléssel privatizálja a Román Postát. A Nemzetközi Valutaalap előbb magánmenedzsmentet akart az intézmény élére, a végén azonban a felek megegyeztek a kisebbik – 20 százalékos – részvénycsomag magánosításában. A kormány később úgy határozott, hogy eladja a részvénycsomag 51 százalékát, amire viszont nem talált stratégiai jelentkezőt, így a privatizációt 2013-ra halasztották. Bukarest a Nemzetközi Valutaalappal megállapodott abban is, hogy az elmúlt évben több állami vállalat kisebbségi részvénycsomagját is eladja, közöttük szerepelt a részvények 15-15 százalékával a Transelectrica, a Romgaz és a Transgaz, 10-10 százalékkal a Hidroelectrica, a Nuclearelectrica. A kormány határozata értelmében ezeket a vállatokat 2013 végéig adják majd magánkézbe.