„Idő kell a bizalom helyreállításához”

Kolozsvárra kihelyezett ülésén fogadta el a Magyar Szocialista Párt nemzetpolitikai programját az MSZP elnöksége. MESTERHÁZY ATTILA pártelnök egyben bocsánatot kért a határon túli magyaroktól „a múltban elkövetett” hibákért. A politikust Cseke Péter Tamás kérdezte az MSZP szemléletváltásának indítékairól.

Mi volt hamarabb: a szándék, hogy a Magyar Szocialista Párt Kolozsváron fogadja el nemzetpolitikai programját, vagy Markó Béla volt RMDSZ-elnök felkérése, hogy tartson előadást az MSZP nemzetpolitikájáról?

Az előadás gondolata már korábban felmerült, csak a helyszín nem volt meghatározva. Mi kértük azt, hogy ha lehet, akkor Kolozsvárra jöhessünk. Logisztikailag számunkra biztosan megfelelőbb helyszín lett volna egy határhoz közeli település, ám mi a helyszínválasztással is azt akarjuk szimbolizálni, hogy a nemzetpolitikai elképzeléseink megváltozását komolyan gondoljunk, nem egyszeri alkalomról van szó.

Az MSZP nevében bocsánatot kért Kolozsváron a határon túli magyaroktól azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ” adtak. A referendum nyolc éve volt, ön három éve a párt elnöke. Miért most, a magyarországi választások előtt egy évvel tette meg ezt a szimbolikus gesztust?

Nem akarom azt mondani, hogy nem lett volna helye korábban megtenni ezt. Ám ezt semmiképpen nem úgy értelmezném, hogy a bocsánatkérést egy évvel a választások előtt időzítettük, egyfelől azért, mert több mint egy év van még a választásokig, másrészt nem hiszem, hogy ez oly mértékben befolyásolná egyik pillanatról a másikra a szocialista pártról kialakult véleményt. Vagyis nem hiszem, hogy ez a gesztus konkrét, szavazatokban megnyilvánuló támogatást hozna számunkra a határon túl. Realista vagyok. Én nem azért kértem bocsánatot, és nem azért döntött erről az MSZP országos elnöksége, mert azt gondoljuk, hogy ettől hirtelen Erdélyben és más régiókban, ahol lehet majd élni a szavazati joggal, tömegével lesznek a Szocialista Pártra szavazó határon túli magyarok. Ezt azért tesszük, mert azt gondoljuk, hogy így helyes. Ilyen egyszerű. És nem azt várjuk ezért cserében, hogy mindenki rögtön elfelejtse az összes kritikai észrevételét, az összes ellenérzését a párttal szemben. Mi pontosan tudjuk azt, hogy nagy a lemaradásunk, sokat kell még dolgoznunk azért, hogy elnyerjük az Erdélyben élő emberek bizalmát. Azt a folyamatot akartam csak elindítani Kolozsváron, aminek alapján be tudjuk bizonyítani a jövőbeni lépéseinkkel, hogy ezt mi komolyan gondoltuk, és további lépéseket teszünk azért, hogy szándékunkat lássák a határon túli magyar közösségek tagjai. Még egyszer mondom: nem várjuk el, és nem is lenne reális elvárás, hogy hirtelen megváltozzon a rólunk alkotott kép a határon túl. Az MSZP-nek hosszú utat kell még megtennie azért, hogy helyre tudja tenni az elmúlt húsz évben elkövetett politikai hibákat ezen a területen. Ennek tudatában vagyunk. Azt akartam a kolozsvári gesztussal jelezni az Erdélyben élő magyar közösségnek, hogy változás lesz a Szocialista Párt politikájában ezen a területen is. Ez a párt megújult, ennek a pártnak az összes vezetője újonnan választott tisztségviselő. Az MSZP országos elnökségének és más vezető testületeinek átlagéletkora 36 év, és ez az új politikusgarnitúra másképp áll ehhez a kérdéshez, s nagyon elszánt annak érdekében, hogy ezt naponta tudjuk bizonyítani önöknek.

A Fidesz évek óta építi a politikai hátországát a határon túli régiókban, Erdélyben az RMDSZ-szel szemben álló pártokat támogatják. Önök együttműködési megállapodást kötöttek Kolozsváron az RMDSZ-szel. Ezek szerint az MSZP is a Fideszhez hasonlóan politikai hátország kiépítésére készül?

Pontosítanék. Az ember oda megy, ahová meghívják. Magyarul: mi a Kós Károly Akadémia Alapítványtól kaptunk egy meghívást, majd az RMDSZ meghívott egy konzultációra is, és mi éltünk ezzel a lehetőséggel. Ha más legitim szervezet hív meg bennünket vagy hajlandó a konzultációkra velünk, akkor a meghívást nem fogjuk elhárítani. A sajtótájékoztatón is mondtam: nemzetpolitikai programunkat valamennyi határon túli magyar szervezetnek el fogjuk küldeni, függetlenül attól, hogy nekik rólunk éppen mi a véleményük.

Elképzelhető ezek szerint, hogy a jövőben a többi erdélyi magyar politikai szervezettel, így az Erdélyi Magyar Néppárttal is leülnek tárgyalni?

Mi egy folyamatot hirdettünk meg Kolozsváron. Ha van az EMNP részéről fogadókészség – mert csak azokkal tudunk leülni, akikben van fogadókészség –, akkor nem zárkózunk el a tárgyalásoktól. A nemzetpolitikai programunkban is meghirdetett egyenlő távolságtartás elve is azt mondja, hogy mi mindenkit hasonlóképpen kezelünk a kapcsolattartás tekintetében. Mondok egy példát. A Felvidéken két párt van. A Fidesz egyértelműen kiválasztotta az MKP-t és csak velük konzultál, a Híd-Mosttal nem. Mi a magunk részéről mind a két párttal kommunikálunk. Mielőtt tárgyaltam Robert Fico miniszterelnökkel, mind a két párt vezetőit megkérdeztem: melyek azok a kérdések, amelyeket szerintük fel kell vetnem a szlovák kormányfőnek? Utóbb tájékoztattam is mindkét magyar párt vezetőit arról, hogy mi volt a találkozónk eredménye. Legutóbb, a Magyar Állandó Értekezlet ülésén én magam vetettem fel: helytelen, hogy Bugár Bélát, a Most-Híd vezetőjét nem hívták meg a Máért ülésére.

Említette a Magyar Állandó Értekezletet. Az MSZP a Máért legutóbbi ülésén több olyan javaslatot is megfogalmazott a támogatáspolitika módosításáról, amelyek a Kolozsváron elfogadott nemzetpolitikai programjába is bekerültek, ám a határon túli magyar szervezeteket tömörítő testületben nem sikerült ezeket érvényesíteni. Miért?

Nem sikerült, mert nem kaptunk hozzá támogatást. Egy-két szép szót mondott akkor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, ennyi történt. A Fidesz már csak azért sem támogatta a javaslatainkat, mivel a határon túli szervezetek körében pozitív visszhangjuk volt. Orbán Viktorék a Máért-ülésen nem merték kimondani, hogy ezek nem jó elképzelések, pedig szerintem racionális javaslatokat tettünk, ám utána elaltatták ezeket a kérdéseket, nem vitték tovább a kezdeményezéseinket. A parlamentben pedig nem tudjuk keresztülvinni az akaratunkat, a kétharmados többség minden kezdeményezésünket leszavazza.

A Kolozsváron meghirdetett nemzetpolitika érvényesítéséhez az MSZP-nek kormányra kellene kerülnie. Milyennek látja a Fidesz leváltására irányuló ellenzéki összefogás esélyét a 2014-es magyarországi választások előtt?

Erre én komoly esélyt adok. Azt látom, hogy az eddigi egyeztetéseken voltak ugyan hangsúlybeli különbségek a gazdaságpolitikai programnál, de közjogi kérdésekben, az alkotmánymódosítással kapcsolatban minimális a vita az ellenzéki politikai erők között. Ezért úgy vélem, ezek a tárgyalások sikeresek lesznek, az ellenzéki pártok többsége konszenzusos megoldást tud majd javasolni az országnak.

Ön szerint az ellenzéknek az év végéig kell döntenie a közös képviselőjelöltekről, a Haza és Haladás Egyesület elnöke, Bajnai Gordon azonban úgy látja, ennél hosszabb választási felkészülés szükséges az egyéni körzetekben, vagyis a jelöltállítást előre kell hozni. Meg tudnak egyezni ebben?

Fontos megmutatnunk az embereknek, hogy mi tudjuk, mit akarunk csinálni. Elkövettük azt a hibát 2006-ban, hogy a kampányban mindenfélét ígértünk, utána kormányra jutva másként cselekedtünk. Ezt a hibát még egyszer nem fogom elkövetni. A párt tanult a hibáiból. Az egyik tanulság az, hogy meg kell mondani előre az embereknek, mi az, amit szeretnénk csinálni. Tehát előbb a tennivalókban kellene megállapodnia az ellenzéknek. Mi azt mondjuk, a személyi kérdések megtárgyalása nem előzheti meg a tartalmi kérdések megvitatását. Bukott a Fidesz által javasolt regisztráció, ezért a sietségnek még ilyen külső oka sincs, a magyarországi választási kampány valamikor a jövő év elején fog elkezdődni. Úgy gondoljuk, az ellenzéki összefogásra általunk javasolt menetrend racionális, és alkalmat ad arra, hogy minden párt és szervezet tudja magát pozicionálni, meg tudja szervezni magát, és utána az egyre erősebb ellenzéki erők egy erős szövetséget tudnak kötni.

Előfordulhat, hogy az MSZP nem tart majd igényt a miniszterelnöki tisztségre?

Erről határozott álláspontunk van, amely nem változik: annak kell lennie a kormányfőjelöltnek, akivel meg lehet nyerni a választásokat Magyarországon.