Egy pesti párt a külhoniakért

Tizenegy Magyarországon élő, magyarországi születésű személy Budapesten bejegyeztette a Határon Túli Magyarok Pártját. Határon túli kötődésük egyiküknek sincs, s azt állítják, nem kötődnek egyetlen magyarországi párthoz sem. A HTMP elnökét, Egri Péter nyugdíjas gépészmérnököt Cseke Péter Tamás faggatta szándékaikról.

Valószínűleg Szabó Ödön Bihar megyei politikus sem gondolta volna, amikor tavaly júniusban a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén felvetette a határon túli magyarok pártjának megalakítását, hogy elképzelése néhány hónapra rá megvalósul: a napokban közlemény futott be az erdélyi szerkesztőségekbe a Határon Túli Magyarok Pártjának (HTMP) magyarországi bejegyzéséről. A tájékoztatás szerint a HTMP-t már január 8-án iktatták a budapesti törvényszéken, első nyilvános akciója pedig a Batthyány-szobor március 15-i megkoszorúzása volt. Az eseményről videofelvétel is készült, amelyet a párt – meglehetősen kezdetleges – honlapjára is felöltöttek. A filmecskén egy tucat, zömében korosodó személy az eseményhez illő komor-ünnepélyes tekintettel állja körül „az első felelős magyar kormány miniszterelnökének” szobrát, egyikük pedig beszédet olvas fel.

Nyugdíjas gépészmérnökből pártelnök A szónokot Egri Péternek hívják, ő a HTMP elnöke. Nyugdíjas gépészmérnök, ám még tevékeny, feleségével együtt tanácsadó céget működtetnek, és vállalkozásuk egyik irodája egyelőre a párt székhelye is. Az Erdélyi Riportnak elmondta: tizenegyen alapították a HTMP-t, a kezdeményezők között pedig egyetemistától nyugdíjasig szinte minden korosztály képviseli magát. Van közöttünk jogász, szociális munkás, levéltáros, az egyetlen közös elem: egyiküknek sincs politikusi múltja. „Tisztességes foglalkozásunk van, nem akarunk megélhetési politikusok lenni” – biztosít a pártelnök, aki – bevallása szerint – nem is tudja még, „hogyan kell politikusként csűrni-csavarni a dolgokat”. Egri nem is csűri, nem is csavarja, a profi politikusokat megszégyenítően koherensen beszél, nehéz keresztkérésekkel zavarba hozni.
Akkor sem jött zavarba, amikor azt kérdeztük: mivel a HTMP kezdeményezői mindannyian magyarországi születésűek, és egyiknek sincs különösebb határon túli kötődése, mi motiválta őket arra, hogy a határon túli magyarok érdekeit képviselő pártot alapítsanak? „A külhoni magyarok legjelentősebb része a szülőföldjét soha nem hagyta el, az országhatárok vándoroltak a fejük felett. Erről ezek az emberek nem tehetnek. Ezért szerintem kötelességünk, hogy támogassuk őket magyarságuk megőrzésében, jelenlegi hazájukban való boldogulásukban” – hangzott a válasza. Mint mondta, a pártalapítók abból indultak ki, hogy eddig a határon túli magyarság Magyarországgal való kapcsolata állami szinten nagyon nagy mértékben függött az éppen kormányzó erők és a határon túli magyar szervezetek viszonyától. Rájöttek arra, hogy a magyarországi alaptörvény adta képviseleti lehetőség a jelenleginél sokkal határozottabb, a képviseleti rendszerbe beépített érdekmegjelenítést tesz lehetővé a határon túli magyarok számára. Ezért a HTMP fő célja, hogy bejuttassa a határon túli magyarok képviselőit a budapesti parlamentbe. „Konkrétan arra gondoltunk, hogy ha indulunk a választásokon, akkor az országos listáinkra a határon túli szervezetek javasoljanak, delegáljanak jelölteket. Meg sem fordult a fejünkben, hogy mi kerüljünk fel a listára, és az önök hátán belovagoljunk a parlamentbe. Komolyan gondoltuk azt, hogy a határon túli magyarok szervezeteivel együttműködve, a szervezetek által delegált személyeket vesszük fel a listára” – magyarázta.
Egri elmondta, nem csak a határon túl „ragadt” magyarok képviseletére gondoltak, hanem azokéra is, akik valamilyen okból kivándoroltak Magyarországról. „Ezeknek az embereknek az érdekeit is erőteljesen artikulálni kell. A HTMP-nek elsősorban azoknak az érdekképviseletére kell koncentrálnia, akik általában már több generációs kivándoroltak és új hazát találva őrzik magyarságukat” – tette hozzá.

Kik állnak a HTMP mögött? Egri Péter akkor sem jött zavarba, amikor jeleztük, hogy a HTMP megalakításának híre hallatán Erdélyben sokakban felmerült a kérdés: vajon melyik nagyobb magyarországi párt állhat az új politikai erő mögött? – Senki – hangzott a válasz. – Egyszerűen nem akarják nekünk elhinni, hogy tizenegyen összeálltunk, mert azt gondoltuk, hogy egy ilyen típusú pártra szükség van akkor, amikor az alaptörvény biztosítja a határon túliaknak a magyar állampolgárság felvételét és a magyarországi választásokon való részvételt.
Egri értésünkre adta, hogy nincs túlzottan jó véleménye egyik magyarországi pártról sem. Az pedig kimondottan felháborítja, hogy ezek a pártok a választások közeledtével megpróbálják bevonni a kampányba a határon túli szervezeteket. Szerinte a magyarországi politikai erőknek elsősorban a belpolitikai problémák megoldására kell koncentrálniuk, a külhoni magyarok képviselőre pedig szomorú sors vár, ha bekerülnek a parlamenti frakcióikba. „Szavazáskor a frakcióvezető utasítására ész nélkül nyomogatják a gombokat az országgyűlésben. Így a külhoni magyarok érdekeit nem lehet önállóan megjeleníteni a magyar parlamentben” – vélekedett.
A HTMP elnöke elegánsan kitért a válasz elől, amikor arról kérdeztük: hogyan vélekedik a Fidesz-féle legutóbbi alkotmánymódosításról? „Ha válaszolok, óhatatlanul véleményt kell nyilvánítanom valamelyik magyarországi párt tevékenységéről. Engedje meg, hogy ezt most ne tegyem meg. Azért nem tehetem meg, mert az összes magyarországi párttal kapcsolatot szeretnénk tartani, és pontosan az érdekérvényesítési képességünk miatt az éppen aktuális kormányzó erővel konstruktív kapcsolatot akarunk tartani a külhoni magyar érdekek témakörében” – fogalmazott a nyugdíjas gépészmérnök.
Egri Péter csak akkor jött némileg zavarba, amikor arról faggattuk: milyen pénzből finanszírozza a párt az építkezést és a terjeszkedést? Azzal vágta végül ki magát, hogy terjeszkedésükben a magyarországi nemzetiségek segítségére számítanak. Azokra a kisebbségekre – ruszinokra, ukránokra, románokra – gondoltak, akik nem akkora létszámúak, hogy a magyarországi törvények adta lehetőséggel élve képviselőt választhassanak maguknak. Ezek számára ajánlana fel a HTMP képviselői helyeket 27 egyéni választókerületben.
A pártelnök tájékoztatása szerint a HTMP több határon túli szervezettel felvette már a kapcsolatot: Vajdaságból a VMSZ-szel, Erdélyből az RMDSZ-szel, a két kárpátaljai magyar szervezettel, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjával és a Híd-Mosttal. Szándékukban áll a későbbiekben írni levelet az Erdélyi Magyar Néppártnak és a Magyar Polgári Pártnak, továbbá felveszik a kapcsolatot a horvátországi és a szlovéniai szervezetekkel is. Mint elmondta, eddig három szervezet jelzett vissza, ám nevüket nem árulta el. „Azt mondták, jónak tartják a kezdeményezésünket, mögé is tudnának állni, de előbb lépjünk a nyilvánosság elé, kérjük fel nyíltan a határon túli szervezeteket a csatlakozásra, és akkor ők erre hivatalosan reagálnak” – magyarázta.

Nem tudtak egymásról Egri Péter azt állítja, nem tudtak Szabó Ödön tavaly nyári felvetéséről. A pártalapítás ötlete már megfogant a kezdeményezőkben, amikor egyikük szólt, hogy nyáron Erdélyben elhangzott egy hasonló javaslat. Rákerestek az interneten, és megtudták, hogy a nagyváradi Szabó Ödön, valamint Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester beszélt erről egy RMDSZ-ülésen.
Egri Péter létezéséről eddig Szabó Ödön sem tudott. A Bihar megyei képviselő az Erdélyi Riportnak elmondta, tudomása szerint a HTMP-hez az RMDSZ-nek semmi köze sincs, és ezt erősítette meg lapunknak Kovács Péter, a szövetség főtitkára is. Szabó mindazonáltal üdvözölte Egri Péterék kezdeményezését. Úgy fogalmazott: örül, hogy az ötletét valaki mégis jónak tartotta. „Én egy olyan kezdeményezésre gondoltam, amit az RMDSZ vállaljon fel, de örülök, hogy ez megfogalmazódott másokban is, ha nem is éppen úgy, ahogy én elképzeltem” – jelentette ki.
Szabó Ödön úgy véli: az elkövetkező időszakban dől majd el, mennyire komoly ez a kezdeményezés. „Lássuk, milyen személyiségeket, partnereket, programokat tud maga mellé állítani ez a párt. Akkor kiderül, hogy igazából egy határon túli esetleges kezdeményezésnek akarták valakik elejét venni, vagy pedig tartalommal akarják megtölteni a HTMP-t” – fogalmazott a Bihar megyei politikus.