Bukarest köszöni bin Ladennek

2011. 09. 19. 09:14

Alig oszlott el a füst tíz évvel ezelőtt szeptember 11-én Manhattan fölött a Világgazdasági Központ ikertornyainak összeomlása után, mértékadó elemzők már arról beszéltek, hogy az Egyesült Államokat ért precedens nélküli terrortámadás alapjaiban változtatta meg a világot. Az al-Kaida emberei által eltérített repülőgépek nemcsak a két felhőkarcolót rombolták le, hanem azt a mítoszt is, hogy Amerika gazdaságilag és katonailag sebezhetetlen. Az amerikai tragédia megmutatta, mekkora veszélyt jelent a nemzetközi terrorizmus a világ stabilitására és biztonságára. Így 2001. szeptember 11-én nem egyszerűen terrortámadás történt, hanem háború tört ki, ami az egész évtizedet meghatározta.

Tragédiától válságig. Idén tavasszal az amerikaiaknak sikerült ugyan kivégezniük Oszama bin-Ladent, az al-Kaida vezérét, ám nem úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok a terrorellenes háború egyértelmű győztese volna. Az ország több sebből vérzik, s egybehangzó vélekedés, hogy nem A Nagyhatalom többé, hanem egyike a világ nagyhatalmainak.
Amerika elsősorban gazdaságilag roggyant meg, s azóta tudjuk, hogy bedőlésének világgazdasági hatásai Európát – benne Romániát is – elérték. Washington hatalmas árat fizetett a George W. Bush elnök által meghirdetett terrorellenes háborúért. Joseph Stiglitz közgazdász szerint hadi kiadásai 2008-ig ötezermilliárd dollárba is kerülhettek, azóta még közel ezermilliárdba – mindezt ráadásul hitelből fedezték. Bírálói szerint Bush elhitette a sokkot kapott amerikai nemzettel, hogy nem kell anyagi áldozatot hozni a háborúkért: ezért nem emelt adót, sőt adócsökkentéseket vezetett be. Ennek az lett a következménye, hogy míg az akkori elnök költségvetési többlettel kezdte mandátumát, ma már óriási lyuk tátong az amerikai büdzsén.
Egy hónappal a szeptember 11-i támadás után robbant ki a világ akkori legnagyobb gazdasági botránya, az Enron csődje. Ám az amerikaiak továbbra is azt az üzenetet kapták a Fehér Házból, hogy vásároljanak minél többet, mert akkor pörög a gazdaság. Elemzők szerint emiatt fújódott kezelhetetlen méretűre az amerikai ingatlanlufi, emiatt árasztották el a piacot az értéktelen papírok, majd következett be 2008-ban a világválság.

Biztonság vagy szabadság. Az Egyesült Államok tekintélyét az is tépázta, hogy míg a terrorellenes háború meghirdetése előtt a szabadság és a biztonság egyaránt fontos cél volt polgárai számára, a szeptember 11-i támadás után ezek a célok konfliktusba kerültek egymással.
Emberi jogi visszásságokhoz vezetett sokak szerint a szeptember 11. után elfogadott Patriot Act, a hazafias törvény is azzal, hogy széles jogosítványokat adott egyes amerikai hatóságok kezébe, így előfordult, hogy az FBI azért vett őrizetbe valakit, mert a könyvtárból iszlám vonatkozású könyveket kölcsönzött ki. Ám a jogászok és a demokratikus közvélemény többsége leginkább azt az amerikai hatóságok által 2001. szeptember 11. után követett gyakorlatot bírálta, melynek jegyében terroristagyanús személyeket szinte korlátlan ideig őrizetben tartottak bírósági eljárás, bírói döntés nélkül, arra hivatkozva, hogy a fogva tartottakból rengeteg hasznos információt lehet kiszedni. Az emberi jogi szempontból sokak szerint problematikus lépések akkor következtek, amikor az Egyesült Államok 2001 októberében támadást indított Afganisztán, majd két évvel később Irak ellen, és a szárazföldi csapatoknak ott ellenálló, szerintük terroristagyanús, terroristákkal kapcsolatban álló vagy csak róluk bármiféle hasznosítható információval rendelkező személyeket Guantánamóba, majd más, nem amerikai területekre szállították. A vád az volt, hogy az amerikai hatóságok következetesen az Egyesült Államok területén kívül folytatták azt a nemzetközi jog, illetve amerikai jog által is tilalmazott tevékenységet, hogy a hadsereg által elfogottakat nem hadifogolyként kezelték, hanem embertelenül bántak velük. Barack Obama jelenlegi amerikai elnök, közvetlenül hivatalba lépése után, 2009 januárjában elrendelte a börtön bezárását, de a washingtoni kongresszus azóta is akadályozza az elnöki rendelet végrehajtását oly módon, hogy nem hajlandó megszavazni a Guantánamón őrzöttek máshová szállításának költségeit.

Hírbe hozták Romániát is. A guantánamói börtön miatt így az Egyesült Államokat továbbra is bírálatok érik: legutóbb, a szeptember 11. tizedik évfordulója előtti héten Cecilia Malmström belügyi EU-biztos nevezte szégyennek, hogy még mindig nem zárták be az amerikaiak ezt a büntetés-végrehajtási intézményt.
Ám a nem amerikai földön őrzött terroristagyanús személyek ügyében vádak érték Romániát is. Thomas Hammarberg, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa fenntartja, hogy 2003-ban a CIA a román főváros közelében is illegális titkos börtönöket működtetett a terrorizmus elleni harc jegyében. A biztos szerint Bukarest közelében 2003. szeptember 23-án kezdett működni a titkos börtön, közvetlenül az után, hogy a lengyelországit bezárták. A lengyelországi fogvatartottak közül legkevesebb egyet – Hammarberg szerint bizonyítottan – átszállítottak a Bãneasa repülőtérre. A CIA romániai tevékenysége két évig tartott, a román hatóságok utóbb nem sok hajlandóságot mutattak a történtek feltárására – vélte az emberi jogi biztos.
Vádjait azokra a nyilvánosságra került iratokra alapozza, amelyek arra utalnak, hogy Romániában több alkalommal is leszálltak foglyul ejtett terroristákat szállító CIA-gépek. A dokumentumok az amerikai titkosszolgálatokkal szerződéses alapon együttműködő két magán-légitársaság CIA elleni pereskedése nyomán kerültek váratlanul elő. Ezekből kiderül, hogy a CIA megrendelésére 2003 augusztusától kezdve legalább 55 járat indult egyebek mellett Bukarestbe, Bakuba, Kairóba, Dzsibutiba, Iszlámábádba és Tripoliba.A leleplező adatok ellenére a román hatóságok továbbra is tagadják, hogy bármilyen közük lett volna a terroristagyanús személyek fogva tartásához. Az ügyben korábban vizsgálódó parlamenti különbizottságot vezető liberális szenátor, Norica Nicolai szerint a most megszellőztetett újabb adatok „enyhén zavarosak és teljes mértékben lényegtelenek”. Cáfolta ugyan a CIA romániai börtöneinek létezését, annak lehetőségét azonban már nem zárta ki, hogy Románia területét érinthették egyes fogolyszállítmányok.
Állásfoglalásra kényszerült a szeptember 11. tizedik évfordulóját megelőző héten a román külügy is: alaptalannak minősítette Hammarberg állításait.

A román paradoxon. A terroristaellenes nemzetközi hadviselés a romániai hétköznapokban kevéssé érezteti hatását. Az elmúlt tíz évben a hazai átlagpolgárt legfeljebb a szigorú repülőtéri motozások érhették kellemetlenül. Ma már egy körömollót sem lehet felvinni a fedélzetre, és ha valakinek a kézipoggyászában akár egy tízcentis pengéjű kést találnak, az már a légi közlekedés veszélyeztetését jelenti, és bűncselekménynek számít. Nemcsak hogy elkobozzák a kést, hanem az utas sem szállhat fel a repülőgépre, és nagy valószínűséggel eljárás is indul ellene.
A 2001. szeptember 11-i események paradox módon hosszú távon növelték a romániaiak biztonságérzetét azáltal, hogy az ország alig egy évvel később a NATO tagja lett, s mára már a katonai szövetség – a rakétapajzs elemeinek tervezett telepítésével – kiterjesztette védernyőjét Romániára is. Biztonságpolitikai szakértők és diplomaták – köztük George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat jelenlegi vezetője vagy Adrian Severin akkor külügyminiszter – egybehangzóan állítják, hogy Bukarest euroatlanti integrációját az Amerika elleni terrorcsapások gyorsították fel. A 2001. szeptember 11-i események után ugyanis megnövekedett az ország geostratégiai jelentősége. Az Egyesült Államoknak 2001-től partnerekre volt szüksége az iraki és afganisztáni háborúban, és több európai nagyhatalom segítségére már nem számíthatott. Bukarest elsők között vált tagjává az Irak elleni koalíciónak, majd 2002-ben, a prágai csúcsértekezleten a NATO-ba is befogadták. Közismert, hogy 1997-ben, Magyarország, Csehország és Lengyelország felvételekor a katonai szövetség még ajtót mutatott Romániának, s 2000-ben, a szociáldemokrata bukaresti kormány megalakulásakor, illetve a kommunista Ion Iliescu elnökké választásakor olyan vélemények is elhangzottak, hogy a csatlakozás az új évezred első évtizedének végéig is elhúzódhat. E forgatókönyv mellett szólt az is, hogy Washingtonnak – legalábbis még egy darabig – nem állt szándékában a katonai szövetség további terjeszkedésével irritálni Moszkvát.
A NATO-ba való felvételt jelentős védelmi reformok követték, így 2003-ban eltörölték a kötelező katonai szolgálatot, növelték a hadsereg költségvetését. Ennél fontosabb, hogy Bukarestnek a katonai szövetség tagjaként a nyugati demokrácia szabályait is át kellett vennie, így felgyorsult az európai uniós integrációja is. Egyes vélekedések szerint a Nyugathoz való felzárkózás szempontjából egyenesen sorsfordító dátum volt Románia számára 2001. szeptember 11. A NATO-csatlakozás ugyanis végképp kiszakította az országot abból az érdekszférából, amelyhez 55 évig tartozott. Az ország ezután az euroatlanti integráció „kényszerpályájára került”, s a nyugati kancelláriák vigyázó szeme alatt az Európai Unió tagjává válhatott.

*

Memento. Az Egyesült Államok két elnöke, a 10 évvel ezelőtt kormányzó George W. Bush és a Fehér Ház jelenlegi lakója, Barack Obama együtt emlékezett meg múlt vasárnap a csaknem 3000 áldozat hozzátartozóival a New York-i Ground Zerónál felavatott emlékhelyen a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról.
„Isten a mi oltalmunk és erősségünk” – idézte a 46. zsoltárt Barack Obama a szertartáson, amely mint korábban, most is mentes volt a politikai szónoklatoktól. George Bush Abraham Lincolnnak egy polgárháború idején írt leveléből idézett. Első ízben fordult elő, hogy a megemlékezést elnöki szintre emelték. A ceremónián egyébként nem hangzott el egyetlen, lelkipásztorok által elmondott ima sem, de a közbeiktatott gyászszünetek módot adtak az egyéni elmélyülésre. A Világkereskedelmi Központ (WTC) megsemmisült, a 110 szintes ikertornyainak helyén megrendezett szertartáson, amelyen részt vettek New York város és állam volt és jelenlegi vezetői, felolvasták a tíz évvel ezelőtti terrortámadásokban, valamint a WTC ellen 1993-ban elkövetett robbantásos merényletben elhunytak nevét. E neveket megörökítették a két torony helyén létesített emlékhely két négyzet alapú vízesésének peremén.


Négy eltérített gép, háromezer halott

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások (gyakori rövidítése: 9/11) az al-Kaida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merénylete volt az Egyesült Államok ellen. Azon a reggelen 19 al-Kaida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre. A terroristák terveik szerint az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezették bele szándékosan a repülőgépeket. New York Cityben a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba két repülőgép csapódott be, ezzel megölve a környező emeleteken dolgozó embereket. Mindkét épület összeomlott két órán belül, s az összeomlás után több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanástól, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 2995 ember vesztette életét.

Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!