Bãsescu: Menni vagy maradni?

Ismét felfüggesztenék tisztségéből az államfőt a szociáldemokraták és a liberálisok. Az ellenzéki szövetséget alkotó két párt politikusai maguk is elismerik: a Traian Bãsescu eltávolítására tett kísérletüknek – a 2007-es helyzethez képest – nem kedvez a parlamenti aritmetika, ám arra számítanak, hogy sikerül a kormánykoalíció soraiból is maguk mellé állítani képviselőket és szenátorokat. Reményeik elsősorban az RMDSZ politikusaihoz fűződnek, akik négy és fél évvel ezelőtt – a liberálisok oldalán kormányozva – már egyszer megszavazták az államfő felfüggesztését, majd a referendumon is az elnök ellen kampányoltak.

Az RMDSZ ma már Traian Bãsescu egykori alakulata, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) oldalán kormányoz. Elnöke, Kelemen Hunor még a felfüggesztési eljárás bejelentésének napján azt üzente az ellenzéki politikusoknak: ne számítsanak a szövetség szavazataira. „Koalícióban vagyunk a PD-L-vel, és semmilyen okát nem látjuk annak, hogy támogassuk ezt a kezdeményezést” – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek. Hasonlóan érvelt a hírügynökségeknek nyilatkozva Markó Béla volt szövetségi elnök, kormányfőhelyettes is. Az RMDSZ képviselőit és szenátorait azonban megosztja az államfő felfüggesztésének kérdése. Akad köztük olyan, aki a kezdeményezést alkotmányjogi szempontból is indokolatlannak tartja, és olyan is, aki szerint Traian Bãsescu alaposan rászolgált a leváltására.

Az előbbi politikusok közé tartozik Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető. Szerinte az ellenzék „meggondolatlanul” jelentette be az államfő felfüggesztésére tett kísérletét, és az RMDSZ-nek nem kellene támogatnia ezt a kezdeményezést. A politikus az Erdélyi Riport kérdésére elmondta: az USL lépése nemcsak azért elhamarkodott, mert nincs kellő parlamenti támogatottsága, hanem azért is, mert Bãsescu eltávolítása alkotmányjogilag sem megalapozott. „Az államfőt az alaptörvény szerint csak akkor lehet felfüggeszteni, ha súlyosan megsérti az alkotmányt. Ez azonban nem áll fenn. Traian Bãsescu nyilatkozgatott ezt-azt tévében vagy máshol, és megfogalmazta véleményét bizonyos kérdésekben. Ez azonban nem jogalap a felfüggesztésére” – mondta Fekete Szabó András.

A képviselőházi frakcióvezető-helyettes Márton Árpád emlékeztetett arra, hogy az államfő a 2009-es kampányában, újraválasztása előtt is felvállalta, hogy „játékos elnök” lesz, feszegetni fogja az alkotmány kereteit, és a polgárok ennek tudatában adták rá a szavazatukat. Felidézte azt is, hogy az akkori alkotmánybírósági véleményezés szerint Traian Bãsescu 2007-es felfüggesztése al­kot­mányjogilag megalapozatlan volt. „A taláros testület 2007-ben kimondta: a véleménynyilvánítás szabadsága az államfőre is vonatkozik. Akkori értelmezése szerint nem minősül alkotmányszegésnek, ha például az elnök kijelenti: bárhogy dönt is az Alkotmánybíróság, a nyugdíjakat nem emelik meg, mert nincs rá pénz” – magyarázta az Erdélyi Riportnak a jogász-politikus. Márton Árpád szerint az ellenzéknek „szíve joga”, hogy Traian Bãsescu egyes kijelentéseit súlyos alkotmányszegésnek tekintse, és erre a lakosság figyelmét is felhívja. Úgy véli azonban, hogy ha az ellenzék valóban úgy gondolja, az államfő súlyosan megsértette a jogállamiságot, akkor nem a felfüggesztése kellene legyen a célja, hanem a leváltása. „És csak akkor szabad ilyen eljárást indítania, amikor egyrészt abszolút indokolt, másrészt ha biztos abban, hogy a kezdeményezést a parlament is támogatja, és a lakossággal is meg tudja értetni, hogy Traian Bãsescu valóban súlyosan megszegte az alkotmányt. Ez most nem ez az eset, az ellenzék kezdeményezése csupán politikai gesztus: elmondták a tévében, hogy az államfő milyen csúnya. Innen fogva ez a kérdés engem nem érdekel” – mondta a frakcióvezető-helyettes.

Albert Álmos az ANI-t emlegeti

A háromszéki szenátor Albert Álmos azok közé tartozik, akik szerint az RMDSZ-nek támogatnia kellene az ellenzék kezdeményezését. Emlékeztetett arra, hogy az érdekvédelmi szövetség 2007-ben is Traian Bãsescu felfüggesztése mellett kampányolt. „Az államfő végül a helyén maradt, és olyan magatartást tanúsított, amely még azoknak se tetszik, akik annak idején, a referendumon mellette szavaztak” – mondta a politikus az Erdélyi Riportnak. Szerinte az elmúlt években Traian Bãsescu a hatalom központosítására törekedett, átvette a kormány szerepét, diktált az igazságszolgáltatásnak. Albert emellett úgy véli, hogy a köztisztségviselők vagyonosodását ellenőrző Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) is az államfő eszköze az ellenfeleivel való leszámolásra. „Természetesen a politikusok vagyonát számon lehet kérni, ám erre eddig is megvoltak a megfelelő intézmények. Az államfő azonban egy új politikai fegyvert kapott a kezébe: az ANI meghurcolja az embert, dossziékat készít, s ezeket lebegteti a polgárok előtt” – érvelt a szenátor.

Frunda György: megalapozott lépés

„Sajnos Traian Bãsescu ismét okot adott a felfüggesztésére” – fogalmazott az Erdélyi Riportnak Frunda György. A Maros megyei szenátor szerint az elnök menesztésére már az is alkotmányjogi alapot szolgáltat, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács ülésén utasította a bírákat: a költségvetést is érintő ítéleteik esetében nevezzék meg az ítélet végrehajtásához szükséges anyagi forrást is. „Ez megengedhetetlen beavatkozás az igazságszolgáltatás menetébe. A bírónak nem az a dolga, hogy ellenőrizze az alperes anyagi fedezetét, hanem az, hogy igazságot teremtsen. Egy jogállamban az alperes fizet, ha elveszíti a pert” – érvelt a jogász-szenátor. Frunda szerint az sem alkotmányos, hogy a titkosszolgálatok beszámolnak az államfőnek a nyomozóhatóságok munkájáról, mint ahogy az Sorin Apostu kolozsvári polgármester esetében történt. „Bãsescu maga jelentette ki, hogy már hat hónapja tud a polgármester korrupciós ügyéről” – emlékeztetett a szenátor. Mindezek mellett szerinte az államfőnek ama korábbi nyilatkozatai is az alkotmányba ütköznek, melyek szerint nem azt a személyt nevezné ki kormányfőnek, akit a parlamenti többség javasol, hanem azt, akit jónak lát.

A felfüggesztési eljárás alkotmányos lépései

Az alkotmány szerint az államfő akkor függeszthető fel a tisztségéből, ha „súlyos” alkotmányszegést követett el. Az eljárást a képviselők és a szenátorok legalább egyharmada kezdeményezheti. Az alkotmányjogi érvekre alapozó felfüggesztési javaslatot együttes ülésen vitatja meg a parlament. Az ülést vezető házelnök a javaslat ismertetése és az államfő álláspontjának meghallgatása után konzultál a honatyákkal arról, elégségesek-e a felhozott indokok és vádak ahhoz, hogy a javaslattal az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, vagy közös kivizsgáló bizottságot kell létrehozni. Ha a bizonyítékokat elégségesnek ítélik, a felfüggesztésre tett javaslatot eljuttatják a taláros testülethez véleményezésre. Az Alkotmánybíróság álláspontjának közlése után ismét összeül a parlament két háza, hogy a felfüggesztésről titkos, golyós szavazással, minősített többséggel határozzanak. Újdonság 2007-hez képest, hogy az államfő felfüggesztéséről szóló parlamenti határozat megtámadható az Alkotmánybíróságon. Ha az utóbbi úgy ítéli meg, hogy a határozatnak nincs alkotmányjogi alapja, nem írnak ki népszavazást a kérdésben, az államfő a helyén marad. Ellentétes esetben referendumot írnak ki, amelyen „igen” vagy „nem” választ kell adni a következő kérdésre: „Egyetért-e Románia elnökének lemondatásával?” A népszavazás akkor érvényes, ha azon a választási listákon szereplő személyek több mint fele részt vett.