Romániának irtózatos szerencséje van
2012. 01. 13. 16:05Ön rendszeresen részt vesz a kormánypártok vezetőinek tanácskozásain. Milyen most, az év végéhez közeledve a hangulat a koalícióban?
Semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint mondjuk hónapokkal ezelőtt volt. Vannak kisebb nézeteltérések, de hangulati hullámvölgyekről nem lehet beszélni. Konstruktív a légkör: a kormánypártok együttműködési készsége nem változott.
Hónapokig tartottak a viták, amíg a kormánypártoknak sikerült elvi egyezségre jutniuk a választási törvény módosításáról. Milyen álláspontot képviselt a kisebbségek frakciója ebben a kérdésben?
Én nem beszélnék még egyezségről. Az választási törvény módosítása még nyitott kérdés a koalícióban.
Ezek szerint az alapelvekben sincs még egyetértés?
Amíg az összes részletkérdést nem tisztáztuk, szerintem nem lehet egyezséget emlegeti, elvi egyezséget sem.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábban több konkrétumot is felsorolt az új törvénnyel kapcsolatban, amelyekről szerinte sikerült kompromisszumra jutnia. Kelemen Hunor tud valamit, amit esetleg ön nem?
Ha engem kérdez, a választási törvény módosítása továbbra is nyitott kérdés.
Melyek azok a nézeteltérések, amelyek nyitottnak hagyják ezt a kérdést?
A választási törvény esetében különösen érvényes az a mondás, hogy az ördög a részletekben van. Nem szívesen nyilatkozom ezekről a kérdésekről, éppen azért, mert még folyamatban van az egyeztetés. Nem tudjuk még, hogy milyen lesz az új választási törvény. Amikor már tudjuk, szívesen nyilatkozom a módosítás tervezetéről, addig azonban nem.
Annyit azonban elárulna, hogy eltért-e a kisebbségek álláspontja a választási törvény kérdésében az RMDSZ-étől?
Korábban megegyeztünk az RMDSZ-szel abban, hogy a koalícióban megpróbálunk közös álláspontra helyezkedni a felmerülő kérdésekben. Ezt eddig sikerült is betartani. A kisebbségek frakciója nagyon jól együttműködik az RMDSZ-szel, nem volt még olyan kérdés, amellyel kapcsolatban nagyon eltért volna az álláspontunk.
Gondolom, a jövő évi költségvetésről is sok vita volt a koalícióban, mielőtt a tervezet a parlament elé került. Egy évvel ezelőtt, éppen az idei büdzsé vitájakor ön gyakran nyilatkozott gazdasági kérdésekről, többször bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. Egy ideje azonban nem hallatja a hangját. Miért?
Azért, mert gyakorlatilag minden tavalyi jóslatom bevált.
Melyek voltak ezek a jóslatok?
Elmondom ismét, amit tavaly is elmondtam. Jövőre Olaszország csődbe megy, két év múlva pedig Franciaország jut hasonló sorsra. Európa várhatóan három nagy régióra oszlik majd gazdasági szempontból: Dél-Európa országai (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Görögország) reménytelenül összeomlanak, Észak-Európa államai (Nagy-Britannián kívül, ők ugyanis hagyományosan az Egyesült Államok mellé állnak) Németország vezényletével közös gazdasági tömbbe tömörülnek, Kelet-Európa országai pedig Lengyelország hegemóniája alá kerülnek, ugyanis a lengyel állam a legstabilabb pénzügyi és gazdasági szempontból a régióban. Ez utóbbi jelenség már most megmutatkozik: Magyarország és Csehország már gyakorlatilag a lengyelek hegemóniája alá került.
Miért ilyen borúlátó Olaszország jövőjével kapcsolatban?
Itália jelenlegi helyzetén nem segít az, hogy lemondott Silvio Berlusconi. Az ország gazdasági állapotának nincs is sok köze a Berlusconi-kormányhoz. Az olasz állam az elmúlt évtizedekben óriási adósságokat halmozott fel. Rómának csupán a jövő évben 326 milliárd eurót kell adósságtörlesztésre fordítania, ezt az összeget nincs honnan kifizetnie. Az egymást követő kormányok sorra megpróbálták felelőtlen módon betartani, amit a mögöttük álló pártok szintén felelőtlenül a választási kampányokban ígértek. Most az ország eljutott a zsák fenekére a politikusok felelőtlensége miatt.
Mi lesz majd Görögországgal?
Görögország gyakorlatilag másfél éve csődbe jutott. Olyan, mint egy lélegeztetőgépre kötött beteg. Én nem is csodálkozom azon, hogy ide jutottak. A nyáron például azt az intézkedést hozták, hogy bónuszt kap az az állami alkalmazott, aki nem késik el a munkahelyéről. Hallott már ilyen képtelenséget? Más országban kirúgják az állásából azt, aki késik, a görögöknél pedig jutalom jár a pontosságért.
Franciaország gazdasági nagyhatalom. Mire alapozza azt a jóslatát, hogy két év múlva csődközeli állapotba kerül?
Egy egyszerű számításra: Franciaország hosszú évek óta sokkal többet költ, mint amennyit termel. Ezt az állapotot nem lehet büntetlenül a végtelenségig fenntartani.
Mi történik majd Romániával?
Romániának és Bulgáriának irtózatos szerencséje van: makrogazdasági mutatóik stabilak. Ezért ez a két ország alkothatja a kelet-európai régió legstabilabb övezetét, gazdasági szempontból.
A makrogazdasági stabilitás jegyében készült el a jövő évi román költségvetés is?
Igen. Jövőre lesz hosszú idő után az első év, amelyben az állam nem költekezik többet a bevételénél. A tervezett 1,9 százalékos deficit az adósságtörlesztésre szánt összegeket jelenti, nem az állam működésére fordított pénzt. Ha most Romániának nem lennének adósságai, gyakorlatilag nulla költségvetési hiánnyal számolhatna jövőre. Mi most a költségvetési deficitről beszélünk, ám a reális deficit ennél nagyobb lesz a veszteséges állami vállalatok miatt. Ha ezzel a mínusszal is számolunk, akkor 2012-ben a hiány tulajdonképpen eléri majd a három százalékot. Ám ismétlem: nagyon nagy eredménynek tartom, hogy jövőre a román állam egy banival sem költ majd többet a saját működtetésére, mint amennyi bevételre számít.
Tartható lesz-e a tervezett deficit?
Jövőre szerintem igen, de hosszú távon nem tudom, hogy sikerül-e megőrizni az ország makrogazdasági stabilitását. Hosszú távon 2016-ot értem, akkor éri el szerintem a mélypontját a gazdasági világválság.
Tehát a kisebbségek frakciója támogatja a jövő évi költségvetésnek a kormány által előterjesztett tervezetét?
Annyit mondanék: támogatjuk azt az elvet, hogy a büdzsé hiányát minimálisra kell szorítani. Ilyen időkben ez a legegészségesebb gondolkodás.
Érthető, hogy a koalíció számára a jövő évi választások és a költségvetés jelenti a prioritást, de a kisebbségi törvényről jó ideje nem hallani semmit. Lemondtak már arról, hogy elfogadják a jogszabályt?
Dehogy, erről szó sincs. Ám az RMDSZ és a kisebbségek frakciója is a törvény olyan változatát szeretné elfogadtatni, amely valóban a nemzeti kisebbségek érdekeit szolgálja.
Mi az akadálya ennek?
Tulajdonképpen a törvény két pontjáról nincs egyetértés a koalícióban, holtpontra jutott a vita az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt politikusai között. A kisebbségek frakciója, illetve személyesen én vállaltam, hogy közvetítek a felek között ebben a vitában.
Melyek a törvénynek azok a pontjai, amelyekben sehogy sem sikerül dűlőre jutni?
Nem szívesen beszélnék most részletekről, mert egyezetés alatt álló kérdésekről van szó. Akárcsak a választási törvény esetében: csak akkor nyilatkozom a kisebbségi törvényről, ha már mindenben megegyeztünk.
Ha jól tudom, a kisebbségek frakciója több javaslattal állt elő a törvénnyel kapcsolatban. Melyek ezek?
Tisztázzuk: a törvénynek közel a felét mi írtuk. De amint már mondtam, amíg zajlanak az egyeztetések, a részletekről nem beszélek.
Hogyan látja most a koalíció jövőjét? Kitölti-e a jelenlegi felállásban a kormány a mandátumát?
Jelen pillanatban nem látok okot arra, hogy a koalíció ne maradjon talpon a következő választásokig.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!