Bezárult Schengen kapuja Románia előtt

2012. 08. 30. 14:42

Szertefoszlottak a közelebbi schengeni csatlakozással kapcsolatos bukaresti remények a román igazságügy helyzetéről szóló brüsszeli jelentés közzététele után. WINKLER GYULA EP-képviselő szerint a román csatlakozás dátuma várhatóan fel sem kerül a szeptemberi EU-csúcs napirendjére. Cseke Péter Tamás összeállítása.

Egy hónapja még volt alapjuk azoknak a bukaresti reményeknek, hogy ha két lépcsőben is, de Románia már 2013. január elsejétől csatlakozhat a schengeni térséghez. Mára már ez a remény megalapozatlanná vált. Fundamentuma ugyanis az a romániai igazságügyi reformról és korrupcióellenes harcról szóló jelentés lett volna, amelyet július 18-i ülésén fogadott el, majd mutatott be Brüsszelben az Európai Bizottság, s amelynek tartalmától tette függővé az ország schengeni csatlakozását az eddig azt makacsul megvétózó Hollandia.
Egy hónapja még úgy tűnt, hogy ebben a jelentésben – akárcsak a korábbiakban – túlsúlyban lesznek a Románia előrelépéseit nyugtázó passzusok; az Adrian Nãstase volt miniszterelnök elleni jogerős ítélet elemzők szerint erős jelzés volt Brüsszel felé arról, hogy az országban megszilárdult az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes küzdelem pedig az európai sajtóban csak „nagy halakként” emlegetett magas rangú politikusokat sem kíméli.
Egy hónap alatt azonban sok minden történt Romániában. A szociál–liberális kormánytöbbség – az elemzők által egyszerűen csak „közjogi ámokfutásnak” nevezett – intézkedéssorozatát Brüsszel nem hagyta válasz nélkül.

Brüsszel: lenullázódtak az eredmények A július 18-án bemutatott jelentés szerint az Európai Bizottság gyakorlatilag lenullázottnak tekinti az eddigi előrelépéseket az igazságügyi reform és a korrupció visszaszorítása terén. Brüsszel mára már Románia jogállamiságát is megkérdőjelezi.
„Az igazságszolgáltatás ítéleteinek megkérdőjelezése, az alkotmánybíróság aláaknázása, a hatalmi ágak szétválasztási elvének megszegése kétségbe vonja a román kormány elkötelezettségét a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartására” – olvasható a dokumentumban. A bizottság úgy fogalmaz: „aggasztóak az információk az igazságszolgáltatás működését befolyásoló nyomásgyakorlásról és manipulációkról, amelyek végső soron az egész társadalomra kihatnak”.
A dokumentumban leszögezik: az elemzés az igazságügyi reform legutóbbi öt évére terjed ki. „A legutóbbi napok ellentmondásos intézkedései azonban súlyosan veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Az igazságügyi reform több alapvető eleme megvalósult, ám a legutóbbi események megkérdőjelezik a reform visszafordíthatatlanságát” – olvasható a jelentésben.
A dokumentum a pozitívumok közé sorolja az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a legfelsőbb bíróság által eddig elért eredményeket a korrupcióellenes küzdelem terén. A jelentés ugyanakkor hosszasan sorolja a negatívumokat, amelyek elsősorban a korrupció visszaszorítását célzó jogszabályok gyakorlatba ültetése során mutatkoztak meg az elmúlt öt évben.
A dokumentum a már korábban nyilvánosságra hozott „házi feladattal” (lásd erről szóló keretes írásunkat) zárul, amelyet Victor Ponta kormányának teljesítenie kell ahhoz, hogy az Európai Bizottság visszanyerje bizalmát a bukaresti hatalom jogállamiság iránti elkötelezettségében. A jelentés szerint a Brüsszel által kért lépéseket a kormánynak „sürgősen meg kell tennie”, és erre a miniszterelnök hivatalosan is ígéretet tett.

Az Európai Bizottság a következő tíz intézkedést sürgeti jelentésében a kormánytól:

1. helyezze hatályon kívül az alkotmánybíróság hatásköreit megnyirbáló, illetve a referendumtörvényt módosító sürgősségi rendeletet;
2. a jövőben tartsa tiszteletben az alkotmány előírásait a sürgősségi rendeletek kibocsátásakor;
3. ültesse gyakorlatba az alkotmánybíróság határozatait;
4. biztosítsa valamennyi jogszabály haladéktalan közlését a Hivatalos Közlönyben, beleértve az alkotmánybíróság határozatait is.
5. szólítsa fel a politikai pártokat és a hatóságokat az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartására; vállaljon kötelezettséget arra, hogy megbünteti azokat a kormánytagokat vagy pártpolitikusokat, akik aláássák a bírák hitelét az igazságszolgáltatás döntéseinek bírálatával és a politikai nyomásgyakorlással;
6. nevezzen ki valamennyi párt bizalmát élvező ombudsmant; a kinevezés átlátható, tárgyilagos módon történjék;
7. biztosítsa a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze kinevezésének átláthatóságát; a kinevezés a szakmai felkészültség, a feddhetetlenség és a korrupció visszaszorítása terén elért eredmények alapján történjék; az ideiglenes államfő mandátuma alatt ne legyen vezetőváltás az ügyészségek élén;
8. az ideiglenes államfő a mandátuma alatt ne gyakoroljon elnöki kegyelmet;
9. feddhetetlen személyeket nevezzenek ki miniszternek; távozzanak tisztségükből azok a miniszterek, akik nem felelnek meg a feddhetetlenségi kritériumoknak;
10. fogadjon el átlátható procedúrát azoknak a honatyáknak a lemondatásáról, akik esetében jogerősen összeférhetetlenséget és érdekkonfliktust állapított meg az igazságszolgáltatás, illetve akiket jogerősen elítéltek korrupcióért.

Barroso: megingott a bizalom A jelentés ismertetésekor José Manuel Durao Barroso úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak romániai fejleményei miatt „megingott a bizalom”. Az Európai Bizottság elnöke megismételte azokat a szükségesnek látott lépéseket, amelyekről már Victor Ponta miniszterelnök brüsszeli látogatásán említést tett, és amelyek teljesítésére a kormányfő később írásban is kötelezettséget vállalt.
Barroso most úgy fogalmazott, hogy ezzel Románia visszalépett a szakadék széléről, de még nincs vége a folyamatnak. Bejelentette, hogy a bizottság továbbra is szorosan figyeli a helyzetet, és év végén újabb jelentést készít arról, hogyan halad a kötelezettségvállalások gyakorlatba iktatása. Ez az összegzés elsősorban arra fog összpontosítani, hogy sikerült-e visszaállítani a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét.
A bizottsági jelentést az Európai Parlament elnöke és a nagy EP-frakciók vezetői is üdvözölték. Martin Schulz elnök – brüsszeli közleménye szerint – hangoztatta, hogy Romániának haladéktalanul követnie kell az ajánlásokat. Hasonlóképpen nyilatkozott a liberális frakciót vezető Guy Verhofstadt is. Joseph Daul, a legnagyobb EP-frakció, a kereszténydemokrata–konzervatív Európai Néppárt képviselőcsoportjának elnöke objektívnek minősítette a brüsszeli jelentést, és megismételte a román belpolitikai helyzettel kapcsolatos aggodalmait. Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető úgy vélte, a bizottsági ajánlások történelmi esélyt jelentenek Románia számára, hogy életképes és független igazságszolgáltatási rendszert teremtsen.
A Schengen-csúszást Reding már megjósolta Románia schengeni csatlakozásának elhalasztását Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke már július 11-én megjósolta, amikor közölte, hogy a biztosok testülete egy hét múlva megvitatja a romániai helyzetet. Az igazságügyi biztos akkor úgy fogalmazott: olyan veszélyt lát Romániában, hogy ha nem szilárdítják meg újra a jogállamiságot megbízható biztosítékokkal és tényleges tettekkel, akkor megkérdőjeleződnek az elmúlt évek eredményei, és az ország éveket vesztegethet el az unióba való teljes mértékű betagozódás folyamatában.
Emlékeztetett arra, hogy Románia a 2007-es EU-csatlakozása óta továbbra is uniós monitoring eljárás alatt áll, amelynek az a célja, hogy figyelemmel kísérjék az igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem folyamatát. Reding arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság megszilárdításának elmaradása esetén ez a monitoring eljárás akár még évekig fennmaradhat, valamint további késedelmet szenvedhet a belső határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengeni övezethez való román csatlakozás ügye.
Hasonló tartalmú kijelentést tett három nappal Reding nyilatkozatai előtt a Románia schengeni csatlakozását eddig támogató Németország külügyminisztere is. „Kérdéses, hogy Bukarest meg tudja-e tenni az utolsó lépéseket az integrációs folyamatban” – fogalmazott Guido Westerwelle a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjúban.

Winkler: komorak a kilátásaink Románia schengeni csatlakozásának dátumáról szeptemberi ülésén készült dönteni az Európai Tanács. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő azonban az Erdélyi Riportnak megerősítette: az ország „kilátásai komorak” az őszi EU-csúcs előtt. „Románia schengeni csatlakozása halasztásának eddig is elsősorban politikai akadályai voltak, mert az ország technikailag felkészült arra, hogy beléphessen az útlevélmentes övezetbe. A bukaresti politikai válság és a brüsszeli jelentés közzététele után azonban már az is előfordulhat, hogy nemcsak Hollandia, hanem más tagállamok – például Németország – is ellenezni fogják a csatlakozásunkat” – magyarázta a politikus a német külügyminiszter kijelentésére utalva.
Winkler szerint előfordulhat az is, hogy az őszi EU-csúcson még csak nem is kerül napirendre Románia csatlakozása. „Vagy ha napirendre kerül is, akkor valamilyen homályos megfogalmazásban” – tette hozzá.

A kudarcot Antonescu is elismerte A schengeni kudarc körvonalazódását egyébként maga Crin Antonescu ideiglenes államfő is elismerte. „Feltételezhető, hogy a jelentést továbbra is ürügyként fogják felhasználni ellenünk azok, akik eddig is ellenezték Románia csatlakozását” – mondta a politikus még a brüsszeli dokumentum közzététele előtt a román közszolgálati rádióban.
Antonescu szerint azonban a kudarcnak semmi köze nincs az elmúlt napok bukaresti történéseihez. „Schengeni csatlakozásunkat eddig politikai okokból akadályoztatták. Az okok fennálltak, még mielőtt a Ponta-kormány hatalomra került volna” – fogalmazott az ideiglenes államfő.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!