Bezárult egy időre a schengeni kapu

Románia már céldátumot sem tűzött ki a schengeni csatlakozásra, mivel az uniós belügyminiszterek tanácskozásán a várható vétók miatt még csak szavazásra sem bocsátották ezt a kérdést. A bukaresti kormány az ellenzékre mutogat és külső tényezőkben keresi a kudarc okait, több EU-tagállam pedig azzal érvel, hogy Románia még mindig túl korrupt. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

Ködbe vészni látszik Románia schengeni csatlakozása az uniós belügyminiszterek múlt heti kétnapos tanácskozása után. Míg az év elején úgy tűnt, hogy március elején akár döntés is születhet az országnak a határmentes övezetbe való kétlépcsős bebocsátásáról, a várva várt ülésen még csak szavazásra sem bocsátották a kérdést az EU döntéshozói. A magyarázat egyszerű: Bukarest egyes források szerint akár hét tagállam vétójára is számíthatott, így a román belügyminiszter inkább nem is kért szavazást az ügyben.
Az ülés előtt mindenesetre három tagállam vétója tűnt biztosnak: Németország, Hollandia és Finnország hivatalosan is világossá tette, csak akkor fogja támogatni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, ha legalább két egymást követő kedvező jelentés születik Brüsszelben a két ország igazságszolgáltatási reformját figyelemmel kísérő ellenőrzési és együttműködési mechanizmus (MCV) keretében. A következő jelentést az Európai Bizottság decemberben teszi közzé, de várhatóan csak a belügyminiszteri tanácskozás után, ezért a legvalószínűbb az, hogy a két ország schengeni csatlakozásáról leghamarabb 2014 márciusában születhet döntés.

Majd szóljatok, ha kellünk Bukaresti kormánykörökben már több nappal az uniós belügyminiszterek tanácskozása előtt tudatosult, hogy a schengeni csatlakozás ügyében vétóra számíthatnak. A román külügyminiszter sajátos módon próbált elejébe menni a kudarcnak: a tanácskozás előtt egy héttel kijelentette, Romániát nem érdekli többé a schengeni csatlakozás, ha ismét elhalasztják az ország felvételét a határellenőrzés nélküli övezetbe. Titus Corlãþean arra hivatkozott, hogy egy ilyen döntés megkérdőjelezné a folyamat hitelességét, és Románia nem érdekelt abban, hogy egy ilyen folyamat része legyen. „Ahogy eddig is megvoltunk Schengen nélkül, ezután is megleszünk. Elővesszük az útleveleket, a cégek pedig, a nyugatiakat is beleértve, pénzt veszítenek. Ha az unió, vagy azok, akik ellenzik felvételünket, egy adott pillanatban majd szeretnék, hogy belépjünk, akkor hívják meg Romániát” – mondta a külügyminiszter. Kifejtette: Románia már rég teljesítette a csatlakozási feltételeket, és meggyőződése, hogy felvételét egyes tagállamok belpolitikai megfontolásból hátráltatják. Példaként az idei német választásokra és a jövő évi francia helyhatósági voksolásra utalt. „Megint elő fogják venni a migráció ügyét, a romakérdést, hogy választási kártyaként kijátsszák. Ha mi korrektek vagyunk, minden feltételt teljesítünk, és mégis halasztás lesz, akkor azt kell mondanom, elvesztette hitelét ez a folyamat” – mondta Corlãþean, akinek álláspontját felkarolta a kormányfő és a szenátus liberális elnöke, Crin Antonescu is. Sőt a képviselőház külügyi szakbizottságának RMDSZ-es elnöke, Borbély László is úgy fogalmazott: Románia problémáit amúgy sem a schengeni csatlakozás fogja megoldani.
Victor Ponta miniszterelnök utóbb valamelyest finomított az álláspontján, s már arról beszélt: továbbra is fontos célkitűzése Bukarestnek belépni a határok nélküli övezetbe, ám ezt a célkitűzését méltósággal, „nem kéregetésre nyújtott kézzel” szeretné elérni. Majd azt is kijelentette, tud arról, hogy Németország egyelőre nem támogatja Románia schengeni övezethez való csatlakozását, ezért Románia nem fog szavazást kérni a belügyminiszterek tanácskozásán. Elmondta: tudomása szerint a schengeni övezethez való csatlakozás újabb halasztása a román munkaerő, valamint a romániai cigány kisebbség tagjainak a migrációja miatt merült fel, amit „legitim” problémának nevezett. Emellett hangsúlyozta: nagyon sokat ártott a csatlakozás ügyének az ellenzék, amely „úton-útfélen lejáratja Romániát” a nyugati kancelláriák szemében, amikor a román kormány által elkövetett állítólagos jogsértéseket sérelmezi.

Miért a tagállamok vétója? A vétójukat előre bejelentő tagállamok szerint azonban a román csatlakozás megakadályozásának semmi köze a romániai romák migrációjához, hanem a román igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes küzdelem terén tapasztalható hiányosságokkal van a baj. E hiányosságokat hivatottak feltárni az időszakos brüsszeli MCV-jelentések, amelyek különösen a tavalyi belpolitikai válság, azaz a Szociál–Liberális Szövetség (USL) hatalomra kerülése óta kedvezőtlenek Románia számára.
A német belügyminiszter, Hans-Peter Friedrich szerint az Európai Unió hosszú ideje vizsgálja a két tagország felkészültségét, és legutóbbi MCV-jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy történt ugyan előrelépés, de nem teljesültek a csatlakozás feltételei. Továbbra is határozottabban kell fellépni a korrupció ellen – emelte ki. A jelenlegi viszonyok között a schengeni tagság megadása esetén minden további ellenőrzés nélkül akár Németországba is beutazhat az a külföldi, aki megvesztegetéssel román vagy bolgár vízumot szerez – hangsúlyozta a német belügyminiszter. Finnország is úgy véli, hogy a két balkáni ország „túl korrupt és nem tartják tiszteletben a jogállamiság elvét”, ami a határmentes övezethez való csatlakozás alapvető feltétele. Päivi Räsänen finn belügyminiszter elutasította azokat a feltételezéseket, hogy kormányának álláspontja a finn városokban megjelent kelet-európai roma koldusokkal magyarázható.
A román államfő és a Demokrata-Liberális Párt is folyamatosan úgy foglalt állást, hogy a Ponta-kormány csakis magát okolhatja a schengeni kudarcért, mert nem tett semmit az MCV-jelentésekben észlelt hiányosságok kiküszöböléséért. Traian Bãsescu többször is hangsúlyozta: maga is igazságtalannak tartja, hogy bár Románia jó ideje teljesítette a technikai kritériumokat, az EU az MCV-jelentésektől teszi függővé a csatlakozást. Szerinte azonban meg kell békélni ezzel a helyzettel. Utalva a legutóbbi MCV-jelentésben foglaltakra, kijelentette: Victor Pontának nem kellene megtűrnie a kormányban bíróság elé állított minisztereket, mint amilyen Relu Fenechiu szállításügyi tárcavezető.

Technikai helyett „politikai” kritériumok Tény, hogy három évvel ezelőtt a román politikai osztály, élén Traian Bãsescuval, nem gondolta volna, hogy a schengeni csatlakozás folyamata ennyire nehézkes lesz. Románia három évvel az uniós tagállammá válása után, 2010-re teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit. Bukarest joggal számított arra, hogy a belépés a határok nélküli övezetbe már csak hónapok kérdése, hiszen három évvel az uniós csatlakozása után Csehország, Lengyelország és Magyarország is bebocsátást nyert a schengeni térségbe.
A „törés” valamikor 2010 nyarán állt be, amikor Nicolas Sarkozy volt francia elnök elkezdte a romániai romák kitoloncolását és azzal vádolta Bukarestet, hogy semmit sem tesz a romák integrációjáért. Ebben a kontextusban egy francia miniszter, Pierre Lellouche vetette fel először a román schengeni csatlakozás elhalasztásának lehetőségét. Ez a politikus érvelt elsőként úgy, hogy hiába teljesíti Románia a technikai feltételeket és épített ki integrált informatikai rendszert a határok védelmére, ha a román vámosok korruptak és az országban általában virágzik a korrupció. Ezt követően 2010 decemberében a francia és a német belügyminiszter levélben kérte Brüsszeltől Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának elhalasztását a két ország igazságszolgáltatásának hiányosságaira, a korrupcióra és a szervezett bűnözésre hivatkozva. Ez volt az első momentum, amikor az EU több tagállama – Franciaország és Németország mögé sorakozott fel ebben a kérdésben előbb Hollandia, majd Finnország is – az MCV-jelentések tartalmához kötötte Románia csatlakozását.
Bukarestnek ez lett a veszte. A romániai igazságszolgáltatásról szóló jelentések az USL hatalomra kerülése óta kedvezőtlenek, és a kormány egyelőre nem adja jelét annak, hogy tartalmukon javítani szeretne.