Alacsonyan repülnek a hatáskörök

Ha a hatalmon lévő pártok civakodásán nem bukik el, már január elsejétől életbe léphet a Liviu Dragnea vezette közigazgatási minisztérium decentralizációs tervezete, amely a kormányzati hatáskörök egy részét önkormányzati hatáskörbe utalja. Az RMDSZ üdvözli a lépést, ám a jogszabályon még „finomítana”. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

Mandátumának eddigi legfontosabb lépését készül megtenni még az év vége előtt a Ponta-kabinet: radikálisan átszervezi az állami közigazgatást úgy, hogy a kormányzati hatáskörök egy részét önkormányzati hatáskörbe utalja. Konkrétan az egyes minisztériumoknak alárendelt, úgynevezett dekoncentrált intézmények – megyei igazgatóságok, hatóságok, felügyelőségek, ügynökségek – kerülnének a megyei és a helyi tanácsok fennhatósága alá. A decentralizálásról szóló intézkedéscsomagot a Liviu Dragnea vezette közigazgatási tárca dolgozta ki, és még nem bocsátották közvitára, a sajtó is csak hallomásból értesült róla. Ennek oka egyszerű: a kormányzó Szociál-Liberális Szövetségen belül (USL) sem született még egyezség róla. (A koalíción belüli vitákról lásd keretes írásunkat.)
A gandul.info portálnak sikerült megszereznie a tervezetet, amely 21 jelenleg érvényben lévő jogszabályon módosítana, s felsorolja azokat a feladatköröket, amelyek az egyes minisztériumoktól a megyei önkormányzatok, a megyei tanácselnökök és a polgármesterek hatáskörébe kerülnek. E szerint a városokban a közlekedésrendészet és a közrendre felügyelő rendőrség a polgármesteri hivatalok irányítása alá kerül, igazgatójukat a polgármester nevezi ki. A megyei önkormányzatok hatáskörébe kerülnek bizonyos minisztériumok úgynevezett dekoncentrált intézményei, amelyek vezetőjét a megyei tanács elnöke nevezi majd ki. Így a megyei tanácsokhoz kerülnek az eddigi mezőgazdasági, egészségügyi, kulturális, turisztikai, ifjúságért és sportért felelős megyei igazgatóságok. Szintén a megyék felügyelete alá kerülnek a munkaerő-foglalkoztatási, környezetvédelmi, a kifizetési és a halászati ügynökségek. A bukaresti metrót működtető Metrorex vállalat a szállításügyi minisztériumtól a bukaresti önkormányzat fennhatósága alá kerül, a kikötők adminisztrálását pedig a megyei tanácsok veszik át a tárcától.

Cseke: nem rossz, de finomítsunk Érdekes, hogy Dragneáék elképzelései kísértetiesen hasonlítanak az RMDSZ által korábban a parlament elé terjesztett decentralicáziós törvénytervezetben foglaltakhoz (Utóbbiról részletek másik keretes írásunkban). Ezt a jogszabályt szeptemberben a képviselőház hallgatólagosan elfogadta, már csak a szenátusnak kell szavaznia róla. Éppen ezért Cseke Attila képviselő „tárgyalási alapként nem rossz, üdvözlendő” intézkedéscsomagnak nevezte Dragneák tervezetét. „A lényeg, hogy ne húzódjon el nagyon a vitája” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak a politikus. Cseke elfogadhatónak nevezte, ha a kormány sürgősségi rendeletben fogadja el a jogszabályt, azzal a feltétellel, hogy előzőleg az önkormányzatok vezetőivel és a parlamenti pártokkal is egyeztet. „Konszenzusra kell törekedni, mert a decentralizáció tényleg fontos lépés. Ha azokat a részleteket tisztázzuk, amelyekben még véleménykülönbségek vannak, jöhet a sürgősségi rendelet is” – magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ-nek van már szakmai tapasztalata ezen a téren. „Az egészségügyben és tanügyben már végbement bizonyos fokú decentralizáció, amikor kormányon voltunk. A kórházak és a tanintézmények egy része önkormányzati hatáskörbe került” – tette hozzá.
Cseke maga is csupán „darabokban” látta Dragneáék tervezetét. A legnagyobb különbség szerinte az RMDSZ és a közigazgatási miniszter elképzelései között az, hogy az RMDSZ szerint a decentralizált intézmények működési költségeit az állami büdzséből az önkormányzatoknak kell átutalni, míg a kormány egyes esetekben más típusú finanszírozást javasol. Emellett az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy tanfelügyelőségek teljes egészében a megyei önkormányzatokhoz kerüljenek át. Dragnea tervezete ezzel szemben a megyei tanácsok keretében létrehozna egy oktatási szakosztályt, és a tanfelügyelőségeknek csupán egy szelete kerülne az önkormányzat fennhatósága alá. „Fontos, hogy a tanfelügyelőségek átkerüljenek a megyéhez. Egy megyei önkormányzat akkor tud igazán fejleszteni, ha nem csak az iskolák igazgatásába van beleszólási joga, hanem a beiskolázási számokba is, amelyeket a tanfelügyelőség küld a minisztériumba. A megye szempontjából nem mindegy, milyen irányú képzésre fektessenek nagyobb hangsúlyt, hiszen az önkormányzat ismeri a legjobban a helyi igényeket” – fogalmazott a politikus.
Cseke legnagyobb félelme az, hogy a decentralizált intézmények finanszírozási módját a pénzügyminisztérium fogja kidolgozni. Pedig ezt szerinte úgy a legegyszerűbb megoldani, ha az önkormányzat hatáskörébe utalandó igazgatóság egy évre X összeget kapott az állami költségvetéstől, akkor az intézménnyel együtt ezt az összeget kapja meg egy évre a megyei tanács is. Cseke példával is illusztrálta mondandóját. Felidézte, hogy Dragneáék tervezete szerint az egészségügy terén a vérközpontok és a közegészségügyi igazgatóságok kerülnének önkormányzati hatáskörbe. „Az lenne a logikus, ha a megyei önkormányzatok megkapnák a költségvetésből az intézményeknek eddig járó finanszírozást. Dragneáék tervezetében ehelyett az szerepel, hogy az egészségügyi minisztérium a jövedéki adóból származó saját forrásaiból 70 százalékot átad az önkormányzatnak, hogy biztosítsák ezeknek az intézményeknek a működését. Ez az összeg nem lesz elég. Másrészt eddig a jövedéki adóból származó összegeket a megyei kórházak infrastrukturális fejlesztésére fordította a minisztérium. Ha ezt a pénzt az önkormányzatoknak adják, akkor mi marad kórházfejlesztésre? Ne azt a pénzt vegyük el, ami egy kicsi levegőt biztosított a kórházaknak” – magyarázta a politikus, aki e példából kiindulva véli úgy, nem az egyes szaktárcák dolgozták ki az igazgatóságok finanszírozásának részleteit, hanem a pénzügyminisztérium. „Ezen azonban még lehet finomítani” – közölte, hozzátéve: számít arra, hogy a kormány hamarosan az RMDSZ-szel is egyeztet a tervezetről.

Borboly: figyelni a szórványra! A kormány egyelőre csak a Megyei Tanácsok Szövetségének vezetőségével osztotta meg Dragnea elképzeléseit. A Bukarestben tartott tanácskozáson jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is. Tájékoztatása szerint a találkozón megjelent Victor Ponta kormányfő és helyettese, Liviu Dragnea, továbbá jelen voltak a decentralizációban érintett miniszterek is. Borboly az Erdélyi Riportnak elmondta, a tárgyalások előtti aggályai Cseke Attilához hasonlóan az önkormányzatok által átvett intézmények finanszírozásához kapcsolódtak. A találkozón azonban Liviu Voinea költségvetésért felelős miniszter papírral és ceruzával a kézben nyugtatta meg a tanácselnököket: nincs amiért aggódniuk, mert a decentralizálni óhajtott intézmények nem az adott minisztérium költségvetésében maradnak 2014-ben, hanem a büdzsé mellékletében feltüntetik, hogy a megyék az egyes igazgatóságok működtetésére mekkora összegeket kapnak.
Hargita Megye Tanácsának elnöke üdvözlendőnek tartja, ha minden olyan intézmény, amely a lakosságot szolgálja ki, közelebb kerül a lakossághoz. „Mostanig egy megyei igazgató annak a miniszternek, államtitkárnak volt felelős, aki Bukarestben van, és lehet, hogy pályafutása alatt talán egyszer sem járt az illető megyében, nem ismeri az igazgatóságok ügyes-bajos dolgait” – magyarázta. Tájékoztatása szerint, ha a decentralizáció megvalósul, mindegyik megye úgy szervezi meg az alárendeltségébe kerülő intézmények munkáját, ahogyan a leghatékonyabbnak látja. „Vagyis többé nem fordul elő olyan helyzet, hogy egy adott igazgatóságnak negyven alkalmazottja van, akiknek ha van dolguk, ha nincs, kell adni fizetést” – részletezte.
Borboly szerint a decentralizáció mellett szól, hogy a megyei önkormányzatok érdekeltek lesznek a megyei igazgatóságok hatékony működtetésében. „Csíkszentdomokoson például soha nem fognak egy miniszterről szavazni, a megyei tanács azonban az urnáknál négyévente elszámoltatható, ami szavatolja a lakosság hatékonyabb kiszolgálását. Ezt felismerte a kormányfő, aki többször is hangoztatta, hogy ezeket az intézményeket a hatékonyság és a szükségletek szerint kell megszervezni” – számolt be a tanácselnök, aki a decentralizáció szórványmegyékre gyakorolt hatása miatt aggódik. „Lehet, hogy Székelyföldnek ez a megoldás jó irány abban a tekintetben, hogy helyben meg tudjuk oldani a problémáinkat, ellenben egy szórványmegyében a központi ráhatás hiánya akár gondokat is jelenthet. Úgy kell egyeztetni, hogy a sajátos kisebbségi érdekeink ne legyenek veszélyben” – fogalmazott, példaként említve, hogy a kisebbségekért felelő főtanfelügyelő-helyettesek szerepe létszükséglet a szórványmegyékben.
Borboly Csaba nem merne fogadni arra, hogy a decentralizációt végre is fogja hajtani a kormány. Ennek oka, hogy a kormányzó Szociál-Liberális Szövetséget (USL) alkotó pártok között nincs egyetértés az intézkedéscsomagról. Emlékeztetett arra, hogy a rendőrség egy részének átutalását az önkormányzatokhoz a liberális megyeitanács-elnökök és minisztere ellenezték, mert úgy gondolják, még nincs erre megérve az ország. „Romániában élünk, és akkor lehet majd biztosnak tekinteni ezeket az elképzeléseket, ha az USL-n belül egyezségre jutnak. Sokszor nüanszokban nem értettek egyet, valaki megsértődött, és dugába dőlt minden” – fogalmazott a politikus.