A választás matematikája

Kik szavazhatnak és hol a december 9-i parlamenti választásokon? Hogyan történik a mandátumok elosztása? A hasznos választási tudnivalókat, illetve a rendkívül bonyolult mandátumelosztási módszert Cseke Péter Tamás foglalta össze.

Összesen 18 789 szavazókörzetbe várják december 9-én, vasárnap reggel héttől este kilencig a szavazati joggal rendelkező román állampolgárokat a parlamenti választások napján. A külföldön élők 295 körzetben adhatják le a voksukat.

Hogyan zajlik a szavazás? A szavazás – akárcsak négy évvel ezelőtt – 315 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületben zajlik. Ezért a választók szigorúan csak a lakóhelyük szerinti körzetben szavazhatnak a személyi igazolványban vagy az ezt helyettesítő iratban szereplő lakcím alapján – ez alól csak a külföldön tartózkodó román állampolgárok képeznek kivételt. Mivel a más városokban tanuló egyetemistáknak haza kell utazniuk, ha élni akarnak választási jogukkal, a miniszterelnök – konzultálva az oktatási tárca vezetőjével – ígéretet tett arra, hogy szabadnapot adnak december 10-re, hétfőre a hallgatóknak.
Az otthonukban tartózkodó mozgásképtelen betegek is leadhatják szavazatukat, ha írásban mozgóurnát kérvényeznek a lakcímükhöz tartozó szavazókörzettől. Mozgóurnát kérhetnek a kórházakban kezelt személyek is, de csak akkor, ha az egészségügyi intézmény a lakcímük szerinti szavazókörzet területén található. A választás napján más városban kórházi kezelés lévő személyek nem élhetnek szavazati jogukkal.
A választók két szavazócédulát és egy pecsétet kapnak szavazókörzetükben a választási bizottságtól: az egyik cédulán az egyéni kerületben induló képviselőjelöltek, a másikon a szenátorjelöltek neve szerepel. A fülkébe a szavazó csak egyedül mehet be. A pecsétet a támogatni kívánt jelölt neve melletti üres négyzetbe kell beütnie, majd az összehajtogatott cédulákat a szavazóurnákba kell dobnia. Ha több névre is kerül pecsét egy cédulán, érvénytelennek tekintik a szavazatot. Távozáskor a választónak le kell adnia a pecsétet, és visszakapja a személyi igazolványát. A választási bizottság illetékese egy „Votat” feliratú matricát ragaszt a személyi kártyája hátlápjára, ez igazolja, hogy leadta a szavazatát.

A mandátumelosztás lutrija Az urnák felbontása és a szavazatszámlálás után a választási irodák nekilátnak a mandátumok elosztásának. Ez három szakaszban történik – derül ki Székely I. Gergő és Bognár Zoltán politológus korábban közölt törvényismertetőjéből.
E szerint a Központi Választási Iroda (BEC) mindenek előtt megállapítja, hogy melyek azok a politikai szervezetek, amelyek teljesítették az országos szinten előírt 5 százalékos küszöböt, vagy végeztek az első helyen legkevesebb 6 képviselői és 3 szenátori egyéni kerületben, vagyis elérték az úgynevezett alternatív küszöböt. A választási koalíciók esetében a küszöb (tagjaik számának függvényében) 8 és 10 százalék között mozog. Ha a két feltétel közül egyiket sem sikerült teljesíteniük, a kisebbségi szervezetek az új törvény értelmében is szerezhetnek egy képviselőházi mandátumot, ha megszerezték az egy képviselő megválasztásához szükséges országos átlagszavazatszám 10 százalékát.
A visszaosztás az első szakaszban a többmandátumos választókerületek szintjén zajlik. Az egyéni választókörzetek a többmandátumos megyei választókerületek részei. Minden megyére kiszámolják a megyei választási koefficienst, ami a megye összes egyéni választókerületében leadott érvényes és el nem veszett szavazatainak összegének, és a megyében kiosztandó mandátumok számának hányadosát jelenti. Elveszett szavazatnak számítanak az olyan pártokra leadott voksok, amelyek nem teljesítették az országos választási küszöböt, valamint azoknak a független jelölteknek a szavazatai, akik nem nyerték meg az egyéni kerületet. Valamennyi pártnak összegzik a megye egyéni választókerületeiben szerzett szavazatait, az összeget elosztják az imént kiszámított megyei kvótával, és lefele kerekítenek. A kapott szám nem más, mint az illető pártnak az első szakaszban – a megye szintjén – odaítélendő mandátumok száma.
A megyék szintjén kiosztatlan mandátumokat, valamint a fel nem használt szavazatokat továbbviszik egy országos kompenzációs kosárba, és minden párt esetében összeadják. Fel nem használt szavazatok alatt értendők azoknak a pártoknak a voksai, amelyek nem érték el a megyei választási koefficienst, illetve a koefficienst teljesítő pártok fölös szavazatai.
A mandátumelosztás második szakaszában meghatározzák, melyik párt hány kompenzációs mandátumra jogosult. Ez úgy történik, hogy a pártok töredékszavazatait elosztják az 1, 2, 3, 4… osztósorral (d’Hondt módszer), majd a hányadosokat csökkenő sorrendbe rendezik, párttól függetlenül. A mandátumokat a legnagyobb maradékokra ítélik oda – természetesen annyit, ahány szétosztatlan mandátum maradt. A további maradékok nem számítanak.
A folyamatnak még nincs vége, ugyanis a mandátumokat vissza kell osztani a megyékre. Ez úgy történik, hogy minden pártnak a megyei töredékszavazatait elosztják az országos töredékszavazataival. Az így nyert arányokat beszorozzák az előbbi lépésben meghatározott mandátumszámmal. Ez tehát rangsorolja a megyéket aszerint, hogy mennyivel járultak hozzá az illető párt országos töredékszavazataihoz. A kapott értékeket sorrendbe állítják, méghozzá kétféleképpen: (1) készítenek egy országos listát, és (2) minden megyében külön-külön rangsorolják a pártokat töredékszavazataik szerint. A fennmaradó mandátumok függvényében minden megyében kiválasztják a legkisebb számot a listáról, amely még mandátumra jogosít fel.
Ezután az országos rangsorra térnek át, és sorban elosztják a rajta levő számokat annak a megyének a visszaosztójával, amelyre az illető érték vonatkozik. Ezt addig folytatják, amíg a kompenzációs mandátumok el nem fogynak. A második szakasz végére tehát tisztázódik, hogy az egyes megyékben az egyes pártok hány mandátumot kaptak. A független jelöltek akkor jutnak mandátumhoz, ha megszerezték szavazatok abszolút többségét az egyéni választókerületükben.