Fontosnak tartom a női képviseletet

Képviselő, egyetemi oktató, a Várad-rogériuszi Református Egyházközség főgondnoka. 2008 óta RMDSZ-színekben, az alsóházban képviseli a nagyváradi 8-as számú körzet lakosságát. Decemberben a Nagyszalonta központú egyéni körzetben száll harcba újabb mandátumért. Pető Csillát az elmúlt négy évről és terveiről kérdezte Simon Judit.

Négy éve azt nyilatkozta, azért akart képviselő lenni, hogy a „kisember” gondjaira találjon megoldást, az ő elvárásait tolmácsolja a román törvényhozásban. Mennyire figyelnek oda a képviselőházban az emberek gondjaira?

A képviselőség egy szakma, amit meg kell tanulni. Én menet közben próbáltam elsajátítani az ehhez a munkához szükséges tudnivalókat. Törvényeket olvastam, az alkotmányt tanulmányoztam, s mint kiderült, e tudás alapján voltam képes megoldani számos ember problémáját. Azzal, hogy beástam magam egy-egy törvénybe, sok embernek tudtam segíteni. Az emberek nem ismerik a jogaikat. Nem is kell tudják kívülről a jogszabályokat. Ez a mi feladatunk, ugyanis szavazataikkal arra hatalmaznak fel, hogy – amint a megnevezésből is kitűnik – képviseljük az ők érdekeiket.
A munka két helyszínen zajlik: Bukarestben, a parlamentben, és a körzetben. Hétfőtől csütörtökig a képviselőházban igyekszünk olyan törvénytervezeteket, jogszabály-módosításokat kidolgozni, kilobbizni és megszavaztatni, amelyek a romániai magyar emberek életét tehetik jobbá. A körzetben, képviselői irodákban – én három irodát nyitottam – fogadjuk az embereket, meghallgatjuk a problémáikat, segítünk intézni ügyes-bajos dolgaikat. Váradon szereztem mandátumot, de önkéntesen irodát nyitottam Szalontán és Tenkén, mert abban a körzetben nem jutott be magyar képviselő a parlamentbe. Az irodáimat több ezren keresték fel, és örömmel mondom: számos esetben megoldottam a gondot, amellyel hozzám fordultak. Az irodáim találkozóhelyek is, jönnek idős emberek, megisszák a kávét vagy teát, beszélgetnek. Néhány idős ember beismerte: magányos, jólesik bejönni, beszélgetni.

A képviselőket egyebek mellett azért szidják, mert nincsenek a munkahelyükön, azaz a parlamentben.

A képviselőház honlapján a titkárság elektronikusan pontozza a választottak munkáját: számba veszik a jelenlétet, az interpellációkat, politikai nyilatkozatokat, törvénytervezeteket, törvénymódosításokat. Nekem 93 pontom gyűlt össze, ami nagyon magas pontszám, de a szövetség minden politikusa jól szerepelt. Monitorizálja a képviselői tevékenységet a Soros Alapítvány által fenntartott Közpolitikai Intézet is. Ez a független szervezet kiválónak minősítette az RMDSZ-politikusok munkáját. Készítettek jelentést a szenátor és képviselő asszonyok munkájáról, és én benne vagyok az első ötben.

Hogyan közvetítette az emberek elvárásait?

Nagy visszhangot keltett a bölcsődei helyek bővítésével, valamint a gyermeknevelési szabadsággal kapcsolatos nyilatkozatom. Ketten a kolléganőmmel lobbiztuk ki, hogy megmaradjon a két év gyermeknevelési szabadság. Módosító javaslataim bekerültek a családon belüli erőszakkal foglalkozó jogszabályba. Ennek eredményeként például a rendőrség beavatkozhat a családon belüli konfliktusokba, bemehet a lakásba, védelmezheti a bántalmazott családtagot, őrizetbe veheti a bántalmazót. Jelentősnek tartom az új tanügyi törvényt, amely széles körű konzultáció után jött létre. Én a közoktatási részén dolgoztam, és sikerült megakadályozni, hogy felvigyék az osztálylétszámokat, tehát nem lehet megszüntetni a kevesebb gyerekkel működő magyar iskolai osztályokat, óvodai csoportokat. Benne volt a kezem abban is, hogy a törvény lehetővé teszi a történelem és földrajz oktatását magyar nyelven. Miután az RMDSZ kikerült a kormányból, az új tárcavezető miniszteri rendelettel szeretné átvinni a szakmai érettségit. Mi ebben nem foglaltunk állást, mert nem előzte meg szakmai konzultáció. Nem tartok helyesnek egy ilyen nagy horderejű szabályt bevezetni a tanévkezdés után.
Derzsi Ákos kollégámmal átvittük a felnőttoktatási törvény módosítását. Tíz év után sikerült megszavaztatni, hogy a felnőttek is tanulhassanak az anyanyelvükön.
Nagy áttörést jelentett a Sapientia Egyetem akkreditálása. Ezt Kötő Józseffel és Farkas Annával hárman lobbiztuk ki a tanügyi bizottságban. Bizony a szakbizottságban, de a plénumban is nagy szükség van a lobbira. Ez akkor lehet sikeres, ha szót tudunk érteni a koalíciós partnerünkkel, és néha egy-egy ellenzéki politikussal is. A sok jövés-menés a plénumban, ami látszik a tévében is, arról szól, hogy megbeszéljük, meggyőzzük a kollégákat, szavazzák meg a javaslatunkat.

Milyen szakbizottságokban dolgozott?

Természetesen az oktatásiban, de benne voltam a nő-férfi esélyegyenlőségi szakbizottságban is. Ez utóbbi nemcsak a nemek közötti esélyegyenlőséggel foglalkozik, hanem a kisebbségi csoportok, a hátrányos helyzetűek, a mozgássérültek érdekvédelmével is.
Belecsöppentem a határon túli románokkal foglalkozó bizottságba is, ahol az én szavazatomon múlt, hogy elnapoltuk azt a döntést, amellyel megduplázták volna a világ különböző fővárosaiban működő román kulturális intézmények költségvetését. Ez azért fontos, mert a pénzre sokkal nagyobb szükség van az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátás területén.

Ellenzékben mennyire lehet hathatósan dolgozni?

Sokkal nehezebb. 2009-ben mintha üvegkalitkában lettünk volna, oda se figyeltek arra, amit mondtunk. Kormányon lenni azt jelenti, hogy komoly, figyelemre méltó partnerek vagyunk. Támogatni tudjuk a körzetet, amelyet képviselünk, hatékonyabban emelhetünk szót a magyar emberek érdekeiért. Ez azt is jelenti, hogy a közös költségvetési kosárból sok pénzt tudunk szerezni a körzetünknek. Jelentős összegeket tudtam Nagyváradra, Szalontára és más Bihar megyei településekre irányítani. Iskolák, egyházi intézmények részesültek támogatásban, útjavításra, vízhálózatra kerítettem pénzt.
Nagyváradra legutóbb A holnaposok szoborcsoportra Derzsi Ákos kollégámmal összesen 50 ezer eurónak megfelelő összeget hoztunk. Az általam hozott kormánypénzből épül fel a rogériuszi református templom melletti ifjúsági és szociális központ, támogattam a Szent László katolikus gimnáziumot, a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó ferences szociális központot. Szalontán, a Böjte Csaba működtette gyermekotthont, a polgármesteri hivatalt is segítettem. Bélfenyéren új óvodát építettünk. A honlapomon felsoroltam, hová és mire jutott képviselői pénz, és azt is, hogy mennyi (petocsilla.ro).

Önt úgy ismerik, hogy mindent elintéz, megold. Az emberek apró-cseprő gondjairól van szó; ez nem is pénz kérdése, sokkal inkább utánajárást, tájékozottságot igényel. Hogy lett önből kijáróember?

Sok ember magától nem tudja elintézni az ügyeit. Bejönnek az irodába, elmondják, mi a gondjuk. Egy idős néni ablaka elől levágattuk az ágakat. Segítettem a nyugdíjátszámolásokban, a gyorssegély kérvényezésében. Tízesével készítettük a dossziékat. Mintegy 350 embernek intéztük el, hogy megkapják jogos juttatásukat, 81 diplomát honosítottam. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek nem kellett elmenni Bukarestbe, hanem elvittem az iratcsomót és visszahoztam az érvényesített diplomát. Számos kárpótlási ügyben jártam el. A kárpótlás megfeneklett, Brüsszelben tárgyalják, én felvittem Bukarestbe a magyar emberek dossziéját, és megkapták a nekik járó pénzt.

Mennyire fogadták be a magyar és román kollégák?

Soha nem kerültem hátrányos helyzetben, de nem könnyű elviselni a nacionalista támadásokat. Akik kívülről bírálnak, szidnak minket, meg kellene próbálják legalább egyszer, hogy mit jelent a román parlamentben dolgozni. Durva támadások értek minket a Sapientia Egyetem akkreditálásának a folyamatában. A másik két kollégával sokat dolgoztunk, hogy ez megtörténjen. Ha akkor ezt nem lobbizzuk ki, az egyetem mindmáig nincs elismerve. Erről kevés szó esett, és az érintettek legjobb esetben elhallgatták, hogy kinek köszönhető az egyetem akkreditálása.
Lehet minket bírálni azért, hogy kormányszerepet vállalunk, de csak a kabinet tagjaként tudja egy alakulat keresztülvinni a szándékait. Amióta ellenzékben vagyunk, a civil szervezetek jönnek és nem értik, miért nem jut nekik elég pénz. Kelemen Hunor minisztersége alatt rengeteg pénz jutott a kultúrának. Az önkormányzatoknak is kevesebből kell gazdálkodniuk, amióta nem vagyunk a kabinetben.

Újabb mandátumért indul. Miért?

Szeretném, ha az oktatási törvényben, a családjogi törvényben nem történne visszalépés. Ha mi magyarok nem vagyunk elegen a törvényhozásban, senki nem képviseli az érdekeinket. Fontosnak tartom a női képviseletet. Szerintem az RMDSZ-ben is kell a 20 százalékos képviselet. Egy sor szociális, esélyegyenlőségi kérdés női képviselőt igényel. Nem véletlenül szorgalmazza az Európai Unió a nagyobb női létszámot a parlamentekben, a kormányokban. A külföldi delegációk kikötik, hogy a román tárgyalócsoportban legyen egy vagy két hölgy minden párt részéről. Előfordult, hogy nem tudtam egyszerre három helyen lenni.
Benyújtottam számos törvénymódosító javaslatot, 30 jogszabálytervezetet, ezeket szeretném megvalósítani az elkövetkező négy évben.
Három nagy feladat vár ránk, akik bejutunk a törvényhozásba: a kisebbségi törvény, ezen belül a kulturális autonómia, a régiók kialakítása, az alkotmánymódosítás. A magyarság szempontjából nem mindegy, hogyan alakulnak ki a régiók, és az sem, hogy mi kerül be az alkotmányba, vagy mi kerül ki belőle.