A jelenlegi régiók nem funkcionálisak

Az RMDSZ szenátusi frakciójának egyik újonca és egyben egyik legfiatalabb tagja Pataki Csaba, aki korábban Szatmár megye alprefektusa, megyei fejlesztési igazgatója volt. A politikust Cseke Péter Tamás kérdezte új feladatairól, a parlament napirendjén szereplő törvényekről és a Szatmár megyei RMDSZ-ben lévő hangulatról.

Alig néhány hete szenátor. Milyen volt a helyi közigazgatás területéről a parlament felsőházába csöppenni?

Számomra nem jelentett gyökeres változást sem a parlament, sem Bukarest. A helyi közigazgatásban dolgoztam, most az államigazgatásban. A parlamenti szakbizottsági munka is hasonlít ahhoz a tevékenységhez, amelyet korábban végeztem. A parlament épületében és Bukarestben sem tévedtem el, hiszen sokszor jártam korábban a fővárosban.

Milyen volt a fogadtatása a frakcióban?

Szakmailag nagyon jól felkészült csapat az RMDSZ szenátusi frakciója. Mi vagyunk az a parlamenti csoport a felsőházban, amely szinte teljesen megújult a tavalyi választások után: kilencből ketten voltak az előző ciklusban is szenátorok, Markó Béla és Verestóy Attila. A hangulat nagyon jó a frakcióban, s a bizalom jelének tekintem, hogy a frakció titkárának választottak a kollégák.

Az új parlament azzal kezdte a januári rendkívüli ülésszakot, hogy megszavazta a honatyák jogállásának módosítását. Egyebek mellett megnyirbálták a képviselőknek, szenátoroknak járó juttatásokat is. Egyetértett ezzel az intézkedéssel?

Az intézkedés előzménye, hogy a felsőház idei költségvetését már tavaly októberben elfogadta az előző szenátus. Csakhogy a választási törvény furcsaságai miatt a szenátus harminc fővel megduzzadt, és a kormány nem kívánt emelni az intézmény már elfogadott költségvetésén. Így aztán ugyanazt a forrást kell idén elosztani. A juttatások pontos leosztása még nem véglegesült, ezt március elsejéig elvégzi a házbizottság, de azt már tudni lehet például, hogy harminc kollégának nem jut szolgálati autó. A média szerintem kissé populista módon tálalta azt, hogy mennyibe kerül egy honatya bukaresti tartózkodása. Mi egyetértettünk azzal, hogy alakuljon ki a juttatások átláthatóbb elosztása. A szenátus többé nem fizeti a szállodai költségeinket, de ad egy keretösszeget, s nekünk kell eldöntenünk, hogy hotelre költjük, vagy albérletet keresünk. Én még szállodában lakom, de március elsejétől magam is albérletbe költözöm, mert a keret nem elegendő a hotel kifizetésére. Nekem még nem volt időm utánajárni, de a kollégák egy része már februártól albérletbe költözött. Egyébként volt értelme annak, hogy a nem fővárosi honatyák nyolcvan százaléka egyetlen szállodában lakott, nemcsak a kényelmi körülmények miatt. A közös szállodában gyakrabban tudtunk konzultálni egymással a reggeli kávénál vagy a vacsoránál, arról nem beszélve, hogy a szállításunkat is hatékonyabban lehetett megoldani mikrobuszokkal. Most ahányan vagyunk, annyiféleképpen próbálunk eljutni a parlamentbe reggelenként. Rendkívüli ülés összehívása esetén két-három órába telik, amíg mindenki beszállingózik.

Az évet a költségvetés vitájával kezdték. A munkaügyi és szociális szakbizottság tagjaként mennyire tartja reálisnak a társadalombiztosítás költségvetését?

Baloldali kormányunk van, és ez érződik a büdzsén is: a költségvetésnek az a filozófiája, hogy több pénzt juttat szociális kiadásokra. A kormány optimista, úgy számol, hogy a szociális kiadások hetven százaléka visszatér a gazdaságba a fogyasztásnövekedés révén. Szerintem túlzott ez a derűlátás. A romániai társadalom a 2007–2008-as túlköltekezésekből tanult. Most már kevesebbet költenek az emberek, inkább megtakarítják a pénzüket. Ezért szerintem nem fog olyan mértékben megugrani az idén a lakossági fogyasztás, mint amilyenre a kormány számít. Így könnyen megtörténhet, hogy az év közepén a társadalombiztosítás költségvetésének a kiegészítésére lesz szükség.

Képviselőházi kollégája, Kerekes Károly kiszámolta, hogy a kormány a törvényben előírtnál kisebb mértékben emelte meg idén a nyugdíjakat. Miért számolt rosszul a kormány?

Az együttes szakbizottsági ülésen magam is támogattam Kerekes Károlynak azt a javaslatát, hogy számolják újra a nyugdíjemelést. A törvény előírása szerint a nyugdíjpont értékét évente növelni kell az infláció és az átlagbér növekedésének 50 százalékával. Kiszámoltuk, hogy a nyugdíjpont értékének 784 lejnek kellene lennie, nem pedig 762,1 lejnek, ahogyan azt elfogadásra küldték. A szakbizottsági ülésen legalább azt szerettük volna elérni, hogy a miniszter ismerje be: nincs pénz 4 százaléknál nagyobb emelésre. Ezt sem ismerte be, illetve azt sem, hogy nem tartották be a nyugdíjtörvény előírásait. Nem volt mit tenni a kormányoldal hatalmas fölényével szemben.

A kormánypártok a tavaszi ülésszak végéig szeretnék elfogadtatni az alkotmánymódosítást. Lát-e erre esélyt?

Jelenleg a költségvetés tervezetének vitája szerepel a parlament napirendjén. A büdzsé tervezetéhez nem kevesebb, mint tizenötezer módosító indítványt nyújtottak be a képviselők és a szenátorok. Ha a kormányoldal betartaná a demokrácia játékszabályait, akkor a költségvetés vitája hetekig is elhúzódhatna. Nem hiszem azonban, hogy így fog történni, várhatóan a kormánypártok lesöprik a módosító javaslatokat, s a költségvetés után neki tudnak látni az alkotmánymódosításnak. Ez valóban időigényes munka, különösen ha a miniszterelnök betartja azt az ígéretét, hogy valamennyi párt módosító javaslatait figyelembe veszik. Ám úgy látom, van esély arra, hogy júniusig elkészüljön a módosított alkotmány tervezete.

A kormánypártok másik nagy terve Románia közigazgatási térképének átrajzolása úgy, hogy a megyék megőrzésével a jelenlegi fejlesztési régiókat közigazgatási hatáskörökkel ruháznák fel. Erről hogyan vélekedik?

Mivel több mint tíz éve területfejlesztéssel foglalkozom, úgy látom, ennek akkor lenne igazán kedvező hatása, ha figyelembe vennék a régiók funkcionalitását. A jelenlegi régiók nem funkcionálisak, a területükön lévő nem szomszédos megyék között sokszor nincs semmiféle gazdasági kapcsolat. Mondok egy példát: mi köze a jelenleg ugyanahhoz a fejlesztési régióhoz tartozó Kolozs megye déli részének például Szatmár megye északi részéhez, Ugocsa térségéhez? Szerintem nyolcnál több, tizenkét-tizennégy régiót kellene létrehozni. Úgy próbálunk majd lobbizni, hogy ez így is legyen. Másrészt kíváncsian várom az új régiók kompetenciáit, azt, hogy a megyéktől vesznek-e át jogköröket, vagy az egyes minisztériumoktól. Egyelőre azt látom, még a minisztériumok kompetenciái sem tisztázódtak, sok az átfedés a hatáskörök között. Legalább három-négy hónapot kell várni, amíg letisztul ez a kép.

Apropó lobbizás: a múlt héten a Bihar megyei RMDSZ egy Nagyvárad központú, Szilágy és Szatmár megyét is magában foglaló adminisztratív régió kialakítását kezdeményezte. Cseke Attila képviselő megkereste önt is ebben az ügyben?

Igen, ez egy régi javaslat, sokat beszéltünk mér róla a bihari kollégákkal. A három megyeközpont száz kilométeres körzetben helyezkedik el, egy ilyen régiónak nagy lenne a kohéziója, élő kapcsolatrendszert lehetne kialakítani a három megye között.

Ön a Szatmár megyei RMDSZ megbízott elnöke is. Úgy tudom, a szervezetben elég rossz a hangulat az önkormányzati és a parlamenti választások eredményei miatt. Valóban így van?

A tavaszi önkormányzati választások előtt volt egy polgármesterünk és egy alpolgármesterünk a megyeszékhelyen, illetve RMDSZ-es volt a megyei tanács elnöke is. Mindhárom tisztséget elveszítettük. Ezek után nyilvánvaló, hogy nem túl optimista nálunk a hangulat. Ezeknek az eredményeknek több magyarázatuk van, de a legfontosabb az, hogy ha megfeszülünk, akkor sem tudtunk 36 százalékosnál jobb eredményt elérni a megyében, ekkora ugyanis a magyarok aránya. Tavaly első ízben jól működött a román pártok szolidaritása, így az etnikai többség döntött a választásokon.

Ha jól tudom, a területi szervezeteknek január végéig kellett elvégezniük a választási eredmények elemzését. Ez megtörtént-e már Szatmár megyében?

Ezzel kissé meg vagyunk csúszva. Az elemzésnek most látunk neki, s hamarosan beindul a tisztújítási folyamat, amely várhatóan áprilisban ér véget.

Kollégája, Csehi Árpád lemondott a megyei tanács alelnöki tisztségéről. Mi az esélye annak, hogy utóda a megyei tanácsban, Riedl Rudolf megkapja ezt a tisztséget?

Valószínű, hogy sikerül ezt elérni. Még kemény egyeztetések zajlanak a tisztségről a kormánypártokkal, ezért erről a témáról egyelőre nem áll módomban részletekkel szolgálni.