„Nem fenyeget közvetlen veszély”

A képviselőház külügyi bizottságának RMDSZ-es elnöke szerint Románia jelenleg nincs közvetlen veszélyben, Oroszország expanziós törekvése a Krímnél meg fog állni. Bukarest kérni fogja, hogy a NATO szenteljen nagyobb figyelmet a térségnek – fogalmaz Cseke Péter Tamás interjújában BORBÉLY LÁSZLÓ.

A miniszterelnök azt nyilatkozta: Románia és a régió biztonsága 1989 óta nem volt ekkora veszélyben. Ön ezt hogyan látja?

Romániát jelenleg nem fenyegeti közvetlen veszély. Ez nem azt jelenti, hogy nem aggódunk mindannyian. Oroszország „ügyesen” kihasználta a kijevi hatalmi űrt és az ukrán parlament szerencsétlen lépését a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Világos, Moszkva évek óta készült a Krím annektálására, másképp nem lehetett volna néhány nap alatt lezavarni a referendumot és az ezzel párhuzamos hadműveleteket. A héten jártam egy román parlamenti delegáció tagjaként a brüsszeli NATO-központban. Ott elmondták, hogy az orosz hadihajók már készenlétben álltak a krími népszavazás előtt. A kérdés az, mi lesz ezután. Én úgy látom, Vlagyimir Putyin a Krímnél meg fog állni. Nem érdeke, hogy tovább feszítse a húrt. De ez nem azt jelenti, hogy nincs benne a stratégiájában az egykori Szovjetunió oroszok lakta területeinek valamilyen formában történő közelítése Oroszországhoz. Ide tartoznak a balti államok is.

Említette, NATO-vezetőkkel tárgyalt Brüsszelben. Korábban az államfő a NATO-erők európai átcsoportosítását kérte. Mennyire számíthat Románia a katonai szövetség oltalmára, ha a helyzet úgy alakul?

Románia derekasan kivette a részét a NATO tevékenységéből az utóbbi években. A legtöbb katonát – körülbelül negyvenezer embert – küldte a kelet-európai országok közül nemzetközi küldetésekbe. Jó kérdés, hogy mit kapunk ezért cserébe. Románia a harmadik legérintettebb ország Ukrajna és Moldova mellett egy Moszkva által gerjesztett konfliktus esetén. A parlament nyilatkozat elfogadására készül abból az alkalomból, hogy Románia tíz éve NATO-tag. Javasolni fogom: a nyilatkozatba kerüljön bele az a kérésünk, hogy a katonai szövetség kiemelt figyelmet szenteljen ennek a régiónak, segítsék Romániát. Például nagyobb horderejű hadgyakorlatokat végeznek Románia területén. A NATO tagállamok külügyminisztereinek következő tanácskozásán szó lesz a fegyveres erők átcsoportosításáról is, amiről az államfő beszélt. Arra már rájöttek a katonai szövetség vezetői, hogy az őszi, walesi NATO-értekezlet előtt át kell fogalmazniuk a prioritásokat, így szó lehet az átcsoportosításról. A NATO szóvivője elmondta nekünk Brüsszelben: inkább az ország haderejének képzésére helyeznék a hangsúlyt. Egyébként az ország ilyen tekintetben sem áll rosszul, legalább 40 ezer jól képzett katonája van.

Traian Bãsescu a védelmi kiadások növelését is kérte a krími válság kapcsán. Indokolt ez az intézkedés?

A román védelmi kiadások mértéke is szóba került a brüsszeli NATO-központban. Elhangzott, hogy e tekintetben Románia nem is áll rosszul a katonai szövetség többi tagállamához képest. Mi a GDP 1,5-1,6 százalékát fordítjuk katonai kiadásokra. A NATO inkább azt kéri most a tagállamoktól, hogy ne csökkentsék ezeket a kiadásokat. Románia most teszi meg az utolsó lépéseket az F16-os katonai repülőgépek beszerzésére, tehát erősödik az ország védelme. Nem hiszem, hogy a hazai katonai kiadások idén jelentősen növelhetők. Jövőre azonban – a helyzet függvényében – meg lehet vizsgálni a védelmi kiadások emelését. A NATO korábban is azt szerette volna, hogy tagállamai GDP-jüknek legalább a 2 százalékát áldozzák a hadseregükre. Szomszédaink egyike sem éri el ezt az arányt.

Az EU többlépcsős szankciórendszert helyezett kilátásba Moszkva ellen. Tekintettel Európa orosz gázfüggőségére, lehet-e ennek foganatja?

Európának erős gazdasági érdekei fűződnek Oroszországhoz. Ottjártunkkor a NATO szóvivője is elmondta, nem akarnak újabb hidegháború, annak kemény gazdasági következményei lehetnek. Barack Obama amerikai elnöknek azért világos volt az üzenete: a NATO és az Európai Uniós most nem mutathat gyengeséget. Mert Oroszország most felrúgott mindent, többek között a NATO-val közösen aláírt alapdokumentumokat. Ezekben egyértelmű vállalást tett arra, hogy nem próbálkozik oroszok lakta területek annektálásával. Azért ne feledjük: az orosz gazdaságot is megviselheti, ha megszűnnek a kapcsolatok az EU-val és az Egyesült Államokkal.

Mircea Geoanã, a parlament Schengen-bizottságának elnöke szerint a krími válság felgyorsíthatja Románia schengeni csatlakozását. Egyetért vele?

Bár így lenne. Ám Románia eddig sem tudta diplomáciailag és politikailag kihasználni, hogy a keleti határa a NATO-nak és az Európai Uniónak. Románia jobban ki kellene használja a geopolitikai helyzetét, nem elég csak nagyobb NATO-jelenlétet szorgalmazni, mint ahogy tette a napokban találkozóján a román és a lengyel védelmi miniszter. Jobban a sarkunkra kellene állnunk. Azt ki kell mondani: Románia csaknem egymilliárd eurót költött a határai biztonságának megerősítésére, és mindenki elismerte, ez jelentős lépés volt. Ennek ellenére az EU döntéshozói újabb és újabb ürügyekkel tolják a román schengeni csatlakozás dátumát. Kicsit úgy járnak el Bukaresttel, mint a viccbeli nyuszival: nincs rajtunk sapka. Hamisnak bizonyult a riogatás is, hogy 2014 január elseje után elözönlik a román vendégmunkások Nyugat-Európát. Semmilyen indok nincs ma arra, hogy Románia ne legyen a schengeni övezet tagja.