„Ne a korrektül adózók életét keserítsük”

„A kevesebb néha több, különösen, ha pontosan teljesítik, és ez a megközelítés kezdi meghozni a gyümölcsét” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak az Európai Bizottság romániai misszióvezetője az EU-IMF-hitelprogramban rögzített román vállalásokról. Székely P. István november elején az IMF küldöttségével együtt felülvizsgálati látogatáson járt Bukarestben. Tapasztalatairól Cseke Péter Tamás kérdezte.

Románia július végén állapodott meg a nemzetközi hitelezőkkel egy 4 milliárd eurós elővigyázati hitelkeretben, amit fele-fele arányban biztosít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB). Az EB misszióvezetőjeként november elején járt Bukarestben, ahol az IMF küldöttségével, illetve a román kormány képviselőivel együtt elemezték a nemzetközi hitelmegállapodásban rögzített román vállalások teljesítését. Mire jutottak ezeken a tárgyalásokon?

Akárcsak a nyári tárgyalásokon, most is hangsúlyoztuk, hogy külön fontosságot tulajdonítunk a hitelprogram pontos és teljes végrehajtásának. A nyári tárgyalásokon Traian Bãsescu államfőt és Victor Ponta miniszterelnököt egyaránt arra kértem, csak olyan intézkedéseket javasoljanak, támogassanak, illetve fogadjanak el a program keretében, amelyeket teljes mértékben támogatni tudnak, és csak olyan határidőket fogadjanak el, amelyeket reálisnak tartanak. A kevesebb néha több, különösen, ha pontosan teljesítik, és ez a megközelítés kezdi meghozni a gyümölcsét. A tárgyalások középpontjában a 2013-as költségvetés szokásos októberi kiigazítása, és a 2014-es költségvetés kialakítása állt. Ezekben a kérdésekben sikerült egyetértésre jutni. Abban is megállapodtunk, hogy a kormány részletes elemzést végez, és ez alapján előterjeszti a javaslatát a társadalombiztosítási járulék csökkentésére úgy, hogy az megőrizze a költségvetési célok elérhetőségét nemcsak 2014-ben, hanem hosszabb távon is. A Román Nemzeti Bank (BNR) vezetőivel a rossz hitelek növekedésének megállítására szolgáló intézkedésekről beszéltünk, érdeklődéssel várjuk az elemzésüket az okokról és a lehetséges új intézkedésekről e téren. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőivel áttekintettük a szükséges jogszabályi kereteket, amelyek biztosíthatják, hogy az intézmény hatékonyan és a lehető legkisebb költségekkel tudja elvégezni a munkáját, és így a nemzetközi vezető gyakorlathoz igazodjon. Még elég sok a teendő, hogy ezt elérjék, és külső szakértők bevonásával, egy teljes körű átvilágításon esik majd át az ASF. Erre építve széleskörű intézkedési tervet kell kialakítaniuk. Nagyon fontos, hogy a független felügyeleti szervek, illetve az állam bizonyos feladatait nagy függetlenséggel ellátó különböző intézmények, így az állami garanciákat nyújtók kellő körültekintéssel bánjanak az adófizetők pénzével, jó minőségű szolgáltatásokat nyújtva ésszerű díjak fejében. Ezért a több területen is igen magasnak tűnő ASF díjtételeket is áttekintik a következő felülvizsgálati látogatásunkig. Az egészségügyi reform is a program fontos részét képezi, áttekintettük az e téren elért eredményeket és az elkövetkező negyedévre tervezett új intézkedéseket is. Az egészségügy szolgáltatások, intézmények jobb szervezése, és a rendszer megfelelő szintű finanszírozásának kialakítása a program fontos célkitűzése. Ezért is támogatjuk a kormány törekvését, hogy az európai pénzek jóval nagyobb részét használják fel ezen a területen.

A hitelmegállapodásnak része volt az állami tulajdonú nagyvállalatok többségi tulajdonának privatizációja. Két vállalat, az Oltchim és a CFR Marfa privatizációs kísérlete kudarccal végződött. Melyek a nemzetközi hitelezők elvárásai e két vállalat privatizációja és általában a még többségi állami tulajdonú vállatok magánosítása kapcsán?

Sikeres privatizációs tranzakciók, mint a Romgaz tőzsdei értékesítése, pozitív hatással vannak a befektetői hangulatra, javítják az érintett vállalat hatékonyságát és üzleti kultúráját. S nem utolsó sorban bevételhez juttatják az adófizetőt, amit az államadósság csökkentésére fordíthatnak. A pozitív hatások még akkor is megfigyelhetők, ha csak egy kis részét értékesítik a vállalat részvényeinek (a Romgaz esetében 15 százalékát), különösen, ha a vállalat részvényeivel nemzetközileg is lehet kereskedni (GDR), mert ekkor a vállalatnak a legmagasabb elvárásoknak kell megfelelnie. Ha a privatizáció sikertelen, mint az Oltchim és a CFR Marfa esetében, ez negatív hatással van az országról kialakított képre. Ezért ragaszkodtunk ahhoz, hogy a most indult második elővigyázatossági EU-IMF programban, ahol az állami vállalatok privatizációja már része az EU-hitel feltételeinek is (szerepel a velünk aláírt Memorandum of Understanding-ben), sokkal alaposabban válasszuk ki a privatizálandó vállalatokat, és reális határidőket próbáljunk szabni, hogy aztán következetesen végre tudjuk hajtani a terveket. Eddig ez nem csak a Romgaz esetében sikerült, hanem a Nuclearelectrica esetében is. És ez igen jelentős előrelépés a korábbi programokhoz képest. Valamennyi privatizációs lépésre pontos határidőkben állapodtunk meg és e nyilvánosan hozzáférhető program dokumentumai mindenki számára megtekinthetőek (http://ec.europa.eu/economy_finance/assistance_eu_ms/romania/index_en.htm).

Említette, hogy bukaresti tárgyalásaik középpontjában a 2013-as költségvetés-kiigazítás mellett a 2014-es költségvetés állt. Az idén és a jövő évre is Románia 0,2 százalékos GDP-arányos engedményt kapott az államháztartási hiánycél tekintetében. Ez miért volt fontos? Tesznek-e a nemzetközi hitelezők hasonló engedményeket más országokkal is, amelyekkel hitelmegállapodásuk van?

Mindkét költségvetésben azért került erre sor, hogy az EU-s alapok felhasználását segítsük, és a többletkeret csak erre a célra használható fel. Az ezekből a pénzekből finanszírozott beruházások hosszú távon is jelentősen serkentik a növekedést, így hozzájárulnak az életkörülmények javulásához és a fiskális stabilitás megőrzéséhez. Erre akkor van lehetőség, ha az adott ország megszüntette a túlzott költségvetési deficitet (vagyis a hiányt a GDP 3 százaléka alá csökkentette), és ez a könnyítés nem akadályozza a középtávú fiskális cél elérését. Románia esetében mindkét feltétel teljesül, ezért volt ez lehetséges.

A felülvizsgálati látogatásuk végén tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Romániában a belső fogyasztás még gyenge, és a bankok továbbra is alacsony mértékben hitelezik a román gazdaságot. Ön milyen tanácsot tudna adni a román kormánynak a bankok hitelezési kedvének serkentésére?

A bankrendszerben felhalmozott rossz hitelek visszaszorítása a program egyik fontos célja, és ha ezt elérjük, az sokat segíthet a hitelezési lehetőségek javításában. A Prima Casã programot is megújítottuk, és most már kizárólag lejben denominált hitelekre, amivel a hazai valutában történő hitelezést is segíteni akarjuk, mert hosszú távon itt várható jelentős növekedés, amit az örvendetesen csökkenő kamatfelárak is segíteni fognak. Ahogy a háztartások és a vállalatok jövedelmei nőnek, és az államháztartás hiánya csökken, úgy lesz egyre több megtakarítás elérhető a hitelezés számára, ami segíteni fogja a hitelfelvételt fontolgató életképes vállalatokat. Jól működő vállalatok nélkül persze hiába lenne a több megtakarítás, hiszen azt nem lenne kinek kihitelezni. Rossz vállalatoknak, illetve rossz projektekre jobb, ha nem adnak hitelt, hiszen pont az a cél, hogy a meglevő rossz hitelek állományát jelentősen csökkentsük.

Bukarestben elhangzott az is, hogy az idénre tervezett költségvetési bevételek várakozáson alul teljesültek. A Ponta-kormány is elismerte: ennek oka, hogy még mindig igen magas a feketegazdaság aránya a GDP-ben, alacsony az adózási kedv. Hogyan lehetne ezt a jelenséget felszámolni? Más országokban mi a tapasztalat ezen a téren?

A fekete, vagy talán inkább szürkegazdaság visszaszorítása mindenütt nagy kihívás, tartós és érezhető eredményt csak szívós, kitartó munkával lehet elérni. Az adórendszer egyszerűsége és stabilitása, ésszerű adókulcsok, viszonylag egyszerű adó-adminisztráció, szakszerű és korrekt adóhatóság és jól célzott és hatékony adó és munkaügyi ellenőrzés a siker záloga. Nem a megbízható és korrekt adózók életét kell megkeseríteni, hanem azokra kell koncentrálni, ahol az ellenőrzések komoly kockázati tényezőket tárnak fel. Ezért is javasoltuk a kormánynak, hogy alaposan készítse elő a jelentős adóreformokat, mint az említett társadalombiztosítási járulékcsökkentést, és feltétlen konzultáljon az érintett adófizetők, vállalatok képviselőivel. Ez segíthet az elkapkodott reformok elkerülésében is. Említettem a miniszterelnök úrnak, hogy Olaszország igen széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik a kisvállalkozások egyszerűsített adózása terén, ez hasznos lehet Románia számára. Az idei problémák eredete részben az adóhatóság (ANAF) átszervezésében is kereshető, ami remélhetőleg csak átmenetileg, de néhány területen a bevételek csökkenéséhez vezetett. A kormány részletes intézkedési tervet dolgozott ki arra, hogy a problémákat gyorsan és tartósan kezeljék. A következő időszakban szorosan fogjuk követni e terv végrehajtását.

A jövő évi államháztartási hiánycél teljesítése érdekében a román kormány több intézkedést helyezett kilátásba. A jövedéki adó értékét az infláció mértékével növelik, az üzemanyag jövedéki adóját literenként 7 eurócenttel emelik, az eddig adómentességnek örvendő ipari létesítményeket megadóztatják. Hogyan kommentálná ezeket az intézkedéseket? Alkalmasak a hiány csökkentésére?

Az EU–IMF hitelprogram a fiskális kiigazítás pályáját rögzíti, az ennek eléréséhez szükséges intézkedésekről a kormány javaslata alapján a parlament dönt, mi ebbe nem avatkozunk bele. Csak azt nézzük meg, hogy az intézkedések hatásait reálisan mérte-e fel a kormány és hogy az intézkedések nem hatnak-e negatívan a növekedésre, nem járnak-e aránytalan terhekkel bizonyos csoportok, vállalatok számára, illetve nem fenyegetik-e a pénzügyi rendszer stabilitását. Az említett intézkedésekkel kapcsolatban nem volt jelentős kifogásunk, a számunkra bemutatott költségvetési terveket összességében reálisnak tartottuk, különösen azután, hogy további biztonsági elemeket építettünk be közösen a tervekbe. Például azt, hogy a költségvetési körben a béremelés második része csak akkor lép életbe, ha a bevételi tervek teljesülnek.

Ezt azért is kérdezem, mert kkv-k, a román-amerikai kereskedelmi kamara (AmCham), illetve a multinacionális távközlési vállalatok is bírálták a román kormány adóemelési tervét. Egyik érvük, hogy a kormány nem tartja tiszteletben az adórendszer stabilitásának és átláthatóságának elvét, hiszen az adóemelésről nem folytattak párbeszédet az érintettekkel. Nincs igazuk?

Ahogy említettem, a konkrét adóintézkedések körének kialakítása a kormány feladata és felelőssége, mi mindig felhívjuk a figyelmüket a fent említett elvek fontosságára, és amikor ez szükséges, mint a társadalombiztosítási járulék csökkentésére vonatkozó elképzelések esetén, ragaszkodunk ahhoz, hogy ezek az elvek ne sérüljenek.

Tavaly tavasszal úgy fogalmazott az Erdélyi Riportnak adott interjúban: az adna hatalmas lökést a román gazdaságnak, ha sikerülne felhasználni az országnak előirányzott uniós alapokat. Eltelt közel két év. Tapasztalt-e előrelépést Romániában az uniós alapok lehívásának hatékonysága terén?

Igen, van előrelépés, de nem akkora, mint amekkorára szükség lenne ahhoz, hogy ezeket a forrásokat Románia teljes mértékben ki tudja használni.

Konkrétabban: az akkori interjúban fontosnak nevezte, hogy a kormány készítsen prioritáslistát, mert Románia „a befejezetlen beruházások országa”. Ezen a téren történt-e előrelépés?

Igen történt, de megint csak azt kell mondanom, nem akkora, mint amekkorára szükség lenne. A Pénzügyminisztériumon belül létrejött egy csoport, amelynek az lesz a feladata, hogy valamennyi állami beruházási tervet ellenőrizzen, és előkészítse a kormányzati döntést az elfogadott tervek prioritásairól.

Lapunknak azt is nyilatkozta: Románia jó (gazdasági) úton halad. Fenntartja-e most is az akkori megállapítását?

Igen, és ezt az egyértelműen pozitív piaci megítélés is jól mutatja. Ez utóbbi lehetővé teszi a kamatok további csökkenését, nem csak a kormányzat, hanem a vállalatok és magánszemélyek számára is, és talán ez a legfontosabb pozitív hatása egy jól megvalósított EU–IMF hitelprogramnak. De továbbra is fontos, hogy a kormány és a parlamenti képviselők, szenátorok is kitartóan támogassák a programban közösen kialakított reformterveket. Arra kértünk mindenkit, reális terveket készítsenek, azokat viszont pontosan hajtsák végre, kerüljék az átgondolatlan intézkedések beterjesztését. A most indult új EU–IMF elővigyázatossági program csak így fogja segíteni az országot, az emberek életfeltételeit érezhetően javítani; mi is csak akkor fogjuk támogatni a programot, ha mindez megvalósul, akkor viszont teljes mértékben. Ahogy a korábbi EU–IMF programban, most is 85 százalék helyett 95 százalék erejéig lehet igénybe venni az EU-s támogatásokat. Így az EU részvétele a közös programban komoly közvetlen pénzügyi segítséget jelent az országnak, habár maga a program nem jár közvetlen kölcsön nyújtásával, mi több, a mostani program alatt a korábban felvett IMF-es hitelek jelentős részét törleszteni fogja Románia.