„Ignoráns és arrogáns” jelentés a régiókról

Elfogadhatatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartják az RMDSZ politikusai és szakemberei azt a kormánymegrendelésre készült szakértői jelentést, amely szerint az ország új közigazgatási határait az 1998-ban kialakított fejlesztési régiók határai mentén kell meghúzni. Cseke Attila képviselőt és Csutak Istvánt, a regionális politikák szakértőjét Cseke Péter Tamás kérdezte.

Az RMDSZ politikusai felháborítónak, szakemberei pedig szakmaiatlannak tartják azt a múlt héten nyilvánosságra hozott jelentést, amelyet az akadémikusokból, egyetemi tanárokból álló konzultatív tanács (CONREG) készített az ország közigazgatási átszervezéséről, és amely alátámasztja a kormánynak azt a korábban már bejelentett álláspontját, hogy Románia jelenlegi nyolc fejlesztési régióját kell közigazgatási régiókká átalakítani.
A szakértői véleményt a régióátalakítás közvitájára létrehozott kormányzati portálon tették közzé, és ez az első hivatalos dokumentum, amelyre alapozva a későbbiekben a Liviu Dragnea vezette fejlesztési minisztérium kidolgozza majd a közigazgatási reformról szóló törvénytervezetet. A bizottság a jelentésben arra következtet, hogy az ország új közigazgatási határait az 1998-ban kialakított fejlesztési régiók határai mentén kell meghúzni. Csupán azt a kérdést tekinti eldöntendőnek, hogy Bukarest és környéke önálló régiót alkosson-e, vagy olvadjon be az őt körülvevő régióba.
A tanulmány szerzői úgy vélik, a jelenlegi gazdasági régiók hangsúlyosabb „működési potenciállal” rendelkeznek, mint a történelmi régiók vagy a 2-3 szomszédos megyét összefogó kisebb régiók. A szakértők többek között a megyék közötti elvándorlási irányokat és a vándorlások gyakoriságát figyelembe véve tekintették optimálisnak a jelenlegi régiófelosztást. Úgy vélik, Erdélyben Brassó, Kolozsvár és Temesvár képezhetné a központját a három jól körülhatárolható régiónak. Általában ugyanis e nagyvárosok felé vezetnek a funkcionális szálak. A tanulmány szerzői szerint a funkcionális szempontok azt kívánják meg, hogy a kisebb történelmi régiók (amilyen például a Székelyföld) nagyobb régiókba integrálódjanak. A kulturális különbözőségeket egyenesen a hatékony működést elősegítő tényezőként veszik számba. „A társadalmi-gazdasági működőképesség növelését a terület kulturális homogenitásának a csökkentése árán lehet elérni” – olvasható a tanulmányban.

Csutak: brutális a homogenizálási szándék A regionális politikák RMDSZ-es szakértője, Csutak István szerint a jelentés „formailag és tartalmilag” is arról árulkodik, hogy egy prekoncepció alapján, politikai megrendelésre készült. Célja, hogy érvekkel próbálja alátámasztani Liviu Dragnea korábban bejelentett elképzeléseit a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörökkel történő felruházásáról.
A szakértő a formai hibák közé sorolta, hogy a kormányzati portálra felöltött dokumentum hemzseg a hibáktól. „Ez azt mutatja, hogy senki nem nézte meg, hogy néz ki az anyag honlapján. Ez eleve azt sugallja, hogy nagyon magabiztosan és gondatlanul kezelték ez a kérdést” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. Csutak szerint „ignoranciáról és az arroganciáról egyszerre” árulkodik az, hogy a szövegben kétszer említik az Európai Unió 2003/1059-es direktíváját. „Csakhogy ez nem direktíva, hanem rendelet, amely a statisztikai fejlesztési régiók kialakítását szabályozza. Azt is írják a jelentésben, hogy a direktívának ajánlásai vannak. Ez azt mutatja, hogy a szerzőnek vagy szerzőknek fogalmuk sincs az uniós jogrendről, a direktíva ugyanis nem ajánlás, ezt kötelező beépíteni a belső jogrendbe” – fogalmazott a szakember, aki szerint a 2003/1059-es uniós jogszabály a könyvészetben már helyesen, rendeletként jelenik meg, ami annak a jele, hogy „köszönőviszonyban sincs” a közzétett szöveg a könyvészettel. Csutak azon is megütközött, hogy az 56 oldalas tanulmány már a 15. oldalon levonja a végkövetkeztetést, vagyis azt, hogy Románia jelenlegi nyolc fejlesztési régióját kell közigazgatási régiókká átalakítani. „Akkor minek a többi negyven oldal?” – jegyezte meg a szakember.
Butaságnak tartja ugyanakkor a tanulmánynak azt a megállapítását, hogy a jelenlegi régiók megtartása azért kívánatos, mert a lakosság vándorlási irányának és gyakoriságának elemzése szerint a migrációs fluxusok az egyes régiókon belül zajlanak. „Bihar megyéből például semmilyen elvándorlást nem mutat a tanulmányhoz mellékelt migrációs térkép Kolozs megye irányában, pedig ez a két megye egy régióhoz tartozik. Délen, Tulcea és Konstanca között kétirányú az elvándorlás, de más megye irányába nem mutat semmilyen migrációs fluxus. Dobrudzsa tehát egy különálló világ, amely nem kommunikál a környező megyékkel, akkor mit keres ez a két megye a hegyvidékkel egy régióban?” – érvelt a szakember.
Csutak szerint ellentmond a 2003/1059-es uniós rendeletnek és a „józan észnek” a tanulmány azon megállapítása is, hogy a megyék közötti kulturális különbségek növelik az egyes régiók hatékonyságát. Az uniós jogszabály ugyanis azt mondja ki, hogy kulturális, földrajzi, környezeti és gazdasági kritériumok szerint kell megrajzolni a régiókat. „Ezt a tanulmányt tudatosan úgy írták meg, hogy visszaverje az RMDSZ érveit. Az egész szövegből kiviláglik a brutális homogenizálási szándék” – fogalmazott a szakember.

Cseke: megrendelésre készült „Számunkra egyértelmű, hogy szakértői jelentés ide vagy oda, politikai döntés született a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörökkel történő felruházásáról” – jelentette ki a jelentésről az Erdélyi Riportnak Cseke Attila, a képviselőház közigazgatási bizottságának alelnöke, aki a régiós kérdések témagazdája az RMDSZ-ben.
A politikus emlékeztetett az RMDSZ-nek arra a korábban többször ismertetett álláspontjára, hogy a jelenlegi régiók megtartása károsan hat az ország fejlődésére. „Nem tudom, honnan vették ezeket az adatokat a CONREG tagjai, ezt még sehol nem mutatták be. Én nem tudok olyan gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi vagy bármilyen más összefüggésű adatról, amely alátámasztaná, hogy ez a nyolc fejlesztési régió, így ahogy van, jó az országnak” – mondta a politikus. Cseke felidézte az RMDSZ szakértőinek korábbi következtetéseit, amely szerint az eddig gazdasági kudarcokat csak növelni fogja, ha a jelenlegi fejlesztési régiók megmaradnak, ráadásul közigazgatási hatásköröket is kapnak.
Cseke butaságnak nevezte azt a változatot, amely szerint a régiók számát hétre csökkentve Bukarest-Ilfov régiót belefoglalnák a Dél régióba, amely által egy 5,5 millió lakosú megarégió jönne létre. Emlékeztetett arra, hogy az EU rendelkezései szerint a strukturális alapokból sokkal kevesebb pénzt pályázhatnak azok a régiók, amelyek fejlettségi szintje eléri az uniós átlag 75 százalékát, Bukarest pedig ilyen régió. Ha a főváros az új megarégióba kerül, akkor ennek az új régiónak a fejlettségi szintje az uniós átlag 75 százaléka alá fog esni. „Így ennek a régiónak sokkal több forrás jár majd, mintha Bukarest külön lenne, csakhogy van egy probléma: a régión belül csak a fővárosnak lesz kapacitása lehívni a plusz forrásokat, vagyis elszívja a többi megye elől a pénzt. Én csak azon csodálkozom, hogy a fővárost környező megyék tanácselnökei nincsenek ezen felháborodva” – jelentette ki.

Kelemen: felháborító és elfogadhatatlan Az RMDSZ elnöke felháborítónak és elfogadhatatlannak minősítette a tanulmányt. Kelemen Hunor szerint a szakértői bizottság egy migrációs térkép alapján fogalmazta meg a következtetéseit, sok mindent figyelmen kívül hagyott, és sok mindent félreértelmezett. „A szöveg logikai buktatói nem magyarázhatók másképpen, mint hogy valakinek a politikai szándékához próbáltak egy áltudományos tanulmányt hozzáfércelni” - fogalmazott az RMDSZ elnöke. Élesen bírálta azokat a passzusokat, amelyek a helyi identitások, kultúrák nagyobb régiókban való betagolásának a szükségességét magyarázták. Úgy vélte, a szövegben bújtatott formában az egykori kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak a nemzetiségek beolvasztását megcélzó „homogenizációs politikája” jelenik meg.
„Elfogadhatatlan és minősíthetetlen, hogy egy kormányzati portálon azt a konklúziót fogalmazzák meg, hogy a kulturális regionális identitásokat fel kell számolni, be kell olvasztani, hogy mindenkinek egyformának kell lennie, és akkor majd jól fognak menni a dolgok” – jelentette ki.