„Idén már lehet módosított alkotmányunk”

2014. 02. 07. 11:02

Nem látja gyakorlati akadályát VARGA ATTILA alkotmányjogász annak, hogy a kormánypártok az európai parlamenti választásokig véglegesítsék a módosított alkotmány szövegtervezetét. A volt RMDSZ-es képviselőt az alkotmánymódosítás jogi eljárásának még hátralévő mozzanatairól kérdezte Cseke Péter Tamás.

Felgyorsultak az események az alkotmánymódosítás körül. A kormánypártok összekapcsolnák a módosított alaptörvényről szóló népszavazást az európai parlamenti választásokkal. Milyen jogi feltételeknek kell teljesülniük, hogy májusban kihirdethessék a referendumot?

Érdekesnek tartom, hogy a kormánypártok már a népszavazásról beszélnek, miközben a módosított alkotmány szövegtervezetét még nem véglegesítette a parlament. A Crin Antonescu vezette parlamenti alkotmánymódosító bizottság a tervezetet elkészítette ugyan, de még nem küldte el az Alkotmánybíróságnak. Ez egyébként az egyetlen alkalom, amikor a taláros testület hivatalból jár el a törvényhozási folyamat során. Ez az eljárás úgy történik, hogy az alkotmánybíráknak formálisan is meg kell kapniuk a tervezetet, és ez még nem történt meg. A bírák általában elég részletesen ki szokták vesézni egy alkotmánymódosítás tervezetét – így történt az elnöki hivatal által korábban benyújtott tervezettel is –, a parlament azonban ezeket az észrevételeket nem köteles a szövegbe foglalni. Kivétel az, ha az alkotmánybíróság olyan módosításokra hívja fel a figyelmet, amelyeket maga az alaptörvény tilt. Ha ez a mozzanat lejárt, az alkotmánymódosító parlamenti bizottság ismét összeül elvégezni a végső simításokat, és utána elkezdődhet a vita a plénumban. A tervezetet a két ház külön tárgyalja, és ha nem ugyanazt a változatot fogadják el, akkor következik az egyeztetési procedúra a képviselőház és a szenátus között. Ha ez is megvolt, ismét az Alkotmánybíróság elé kerül a tervezet. Újabb véleményezésük után hirdethető ki a referendum.

Május végéig sikerül ezt lebonyolítani?

Ennek én nem látom a gyakorlati akadályát, a kormánypártoknak mégiscsak kétharmados többségük van.

A Velencei Bizottságnak milyen szerepe van ebben a folyamatban?

A Velencei Bizottságot foglalkoztatja a román alkotmánymódosítás, tavaly járt is egy küldöttségük a bukaresti parlamentben ez ügyben. A tervezetet már akkor megvizsgálták, és valószínűleg meg fogják kapni a végső változatot is. Legalábbis ezt ígérte a kormányfő. Amúgy a Velencei Bizottság véleményezése nem része az alkotmánymódosító procedúrának. Ha a testület nem kapja meg a tervezetet, akkor sem történt szabálytalanság. Ám várhatóan már a plénumbeli vita elkezdése után elküldheti a kormány a tervezetet a Bizottságnak, és így időt nyerhet.

A referendumot két napig tartják. Ha mégis kudarcba fullad, a részvétel nem éri el az ötven százalékot, idén ki lehet-e újra írni a népszavazást mondjuk az év végi elnökválasztás valamelyik fordulójával összekapcsolva?

Ennek nincs jogi akadálya. Csak hát elég kínos lenne ez a kormánypártok számára.

Volt RMDSZ-es képviselőként hogyan vélekedik a referendum és az EP-választások összekapcsolásáról?

Volt már arra precedens, hogy referendumot kapcsoltak össze EP-választásokkal Romániában. Ám a Velencei Bizottságnak van egy olyan ajánlása, hogy az európai országokban ne kössenek össze különböző típusú választásokat, mert az megterheli az embereket. Ez esetben a két szavazásnak annyira eltérő a témája, hogy nem kelt szerintem zavart a polgárokban. Egyik témának sincs különösebb mozgósító ereje, ám nem is oltják ki egymást, így együtt lehet, hogy növelik valamelyest a szavazókedvet.




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!