„Ez a román demokrácia próbaköve lesz”

Helyi népszavazások kezdeményezésével kéri szeptembertől állásfoglalásra hat erdélyi megye lakosságát a Székelyföldön és a Partiumban az RMDSZ a kormány régiósítási terveivel kapcsolatban. ILYÉS GYULA főtitkárhelyettest Cseke Péter Tamás az önkormányzatok gondjairól is kérdezte.

Az RMDSZ helyi népszavazásokat kezdeményezne a kormány régiósítási elképzeléseiről. Miért tartják ezt szükségesnek?

Az az álláspontunk, hogy az ország közigazgatási átszervezését – függetlenül attól, hogy milyen formában és mikor történik – népszavazásnak kellene megelőznie, mert még az alkotmány is kimondja, hogy a közigazgatási határok módosítását referendumok alá kell vetni. A települések és megyék határai nem módosulnak ugyan, de egy új közigazgatási szintet – a régiókét – vezetnek be. Nekünk ezért az a véleményünk, hogy ki kell kérni erről a lakosság véleményét. Ismeretes az is, hogy az RMDSZ nem ért egyet a régiósításnak azzal a formájával, amit a kormány elképzelt.

Hol kezdeményeznék a referendumokat?

Azokban a régiókban, ahol jelentősebb a magyarság számaránya, ezért a közösségünk sorsát erőteljesebben befolyásolja a közigazgatási átszervezés: a Partium és Székelyföld három-három megyéjében. Ez hat megye: Bihar, Szatmár Szilágy, Hargita, Kovászna és Maros. Ismert az is, hogy az RMDSZ önálló partiumi, illetve székelyföldi régióban gondolkodik.

Milyen kérdésre kell majd válaszolnia a lakosságnak?

Szeptember közepén véglegesítjük az elképzeléseinket arról, milyen kérdésre válaszoljanak igennel vagy nemmel az emberek. Ám ez nagyjából így szólna: „akarja-e, hogy a három megye (itt régiónként eltér a felsorolás) önálló közigazgatási régióba kerüljön?” Van egy olyan változat is, amelyben nem a közigazgatási, hanem a fejlesztési régióra kérdezünk rá. Az is lehet, hogy végül rákérdezünk mindkettőre. Vannak még vitáink erről.

Mi a népszavazás kezdeményezésének a procedúrája?

Helyi népszavazásokat a helyi önkormányzatok írhatnak ki: a polgármester vagy a helyi tanács kezdeményezhet referendumot. Emellett a közigazgatási törvény lehetővé teszi azt is, hogy a lakosság is kezdeményezzen népszavazást. Ehhez az szükséges, hogy a választópolgárok öt százaléka aláírásával támogassa a referendum kiírását. Ebben az esetben a helyi tanács köteles a javaslatot megtárgyalni. Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy valamennyi településen a helyi RMDSZ-elnök – a kezdeményezést ugyanis egy személyhez kell kötni – aláírásgyűjtést hirdet a helyi népszavazásról. Ezután a referendumról szóló kérést az aláírásokkal alátámasztva beterjeszti az önkormányzati képviselőtestülethez.

Az említett hat megyében a települések nagy részében az RMDSZ legalább egyharmados arányban jelen van az önkormányzatokban. Ezekben a helységekben is szerveznek aláírásgyűjtést?

Ezeken a településeken valóban nem lenne szükség aláírások gyűjtésére, ám egy ilyen akció jobban nyomatékosítaná, hogy a magyar közösség nem ért egyet a kormány szándékaival.

Az elképzelések szerint a hat megye összes településén összegyűjtik a szavazókorú lakosság öt százalékának aláírását?

Igen, ezt így képzeltük el, bár Szatmár és Szilágy megyében is vannak olyan települések, ahol alacsony a magyarok aránya, így nehezebb dolgunk lesz.

Mire számítanak, mi lesz a helyi népszavazások eredménye? Lehet-e referendumoknak jogi következménye?

Ezek nem ügydöntő népszavazások, ezért közvetlen jogi következményük nincs. Ráadásul a prefektúrák is sorra megtámadhatják a kezdeményezéseinket. Ez mindenképpen a román demokrácia próbaköve lesz. Adott a referendumtörvény és a közigazgatási törvény, és a román hatóságok – akárcsak a székely zászlók kifüggesztése esetében – ezeket a jogszabályokat úgy értelmezik, ahogy akarják. Számunkra már az nagyon fontos, hogy mozgósítsuk az embereket, tudatosítsuk bennük ennek a régiós átszervezésnek a fontosságát, kényszerítsük döntésre az önkormányzatokat ebben az ügyben. Így a román pártok is arra kényszerülnek, hogy állást foglaljanak a régiósítás kérdésében.

Elképzelhető, hogy egyes román pártok partnerei lesznek az RMDSZ kezdeményezésének?

Székelyföldön nem valószínű, mert ott a román pártok nincsenek is jelen. A Partiumban azonban már lehetséges. Biharban már voltak erről egyeztetések az RMDSZ és a román pártok között. Ott főleg azért, mert a nagyváradi román politikusok azt szeretnék, hogy a város legyen régióközpont.

Amikor ez az interjú készül, a kormánypártok még nem jelentették be, hogy szerveznek-e népszavazást az alkotmánymódosításról, és az alaptörvény elfogadása alapfeltétele a közigazgatási átszervezésnek. Ám várhatóan nem vágnak bele az ötven százalékos küszöb miatt. Ha esik idén az átszervezés, akkor is kezdeményezik a helyi népszavazásokat?

Természetesen. Mert ha nem hajtják végre az idén, végrehajtják jövőre. A kormánypártok nagyon a fejükbe vették, hogy ezt megcsinálják.

A kormány korábban folyamatosan nyolc közigazgatási régióról beszélt, ám legutóbb a miniszterelnök már tíz régióról nyilatkozott. Ezt hogyan kommentálja?

Nem lehet tudni, hogy mi a háttere ennek. Megérzésem szerint az egész régiósítást azért találták ki, hogy a nagy tételű EU-s pénzeket ellenőrzésük alatt tarthassák a régiók vezetőségébe beválasztott politikusaik révén. A kis települések pedig továbbra is maradnak a kis pénzekkel és a nagy gondokkal.

A kis települések nagy gondjairól nemrégiben ön közleményt adott ki, amelyben bírálja a kormányt, mert az intézkedéseivel megcsappantja az önkormányzatok erőforrásait. Milyen intézkedésekről van szó?

Először is leszögezném, hogy olyan intézkedésekről van szó, amely valamennyi kisebb település önkormányzatát érinti, nem csak a magyar településekét. Fellázadtak ellenük a kormánypárti községi polgármesterek is. Az egyik ilyen intézkedés a kistelepüléseket segítő kormányprogramok befagyasztása volt. Korábban az önkormányzatok pályáztak kormánypénzekre iskolaépítésre, csatornahálózatra, útépítésre, ám elfogyott a keret, és nem kapják meg a támogatást. Nagyon sok helyen a munkálatokat vagy egy részüket már elvégezték, a községeknek ezeket ki kellett fizetniük és emiatt eladósodtak. Annak ellenére nem kapnak erre pénzt a kormánypártól, hogy a pályázat kiírásakor szerződésben vállalta a munkálatok finanszírozását. Mit tehet ilyenkor egy község? Bepereli a kormányt? A kormány ugyanakkor korábban az IMF nyomására vállalta, hogy csökkenti az állammal szerződést kötő cégekkel szembeni adósságokat. Első körben az önkormányzatokat kötelezte arra, hogy fizessék ki a cégeknek a tartozásaikat. Adott ugyan pénzt erre kölcsön a kincstárból, ám az önkormányzatokat ez újabb összegekkel terheli. Ha a község nem törleszt, még azt a pénzt sem kapja meg a kormánytól, amit kötelező számára biztosítani. Így leálltak a fejlesztések a kisebb településeken. Emellett bevezették a mezőgazdaságból származó jövedelem megadóztatását. Az már önmagában vitatható, hogy az amúgy is nehezen boldoguló gazdákat adókkal sújtják, de ezt a kormányzat tetézte azzal, hogy semmit sem juttat vissza az önkormányzatoknak az így befolyó jövedelemből. Ha már feltétlenül adóztatni kell a mezőgazdasági termelőket, akkor a pénznek lássa a község is hasznát! Illetve a gazdák, akik legalább viszontláthatnák a pénzük egy részét új községi utak, csatornahálózat formájában. „Legyen bár egy út, amelyen ki tudok járni a földemre, ha már ekkora adót fizetek” – mondatnák a termelők. Ám ez egy központi adó, a községek nem látnak belőle semmit. Jött emellett a csődtörvény módosítása, amely révén fizetésképtelenné nyilváníthatják az önkormányzatokat is. Ez önmagában nem rossz elképzelés, csakhogy azt is meg kellene vizsgálni, hogyan válik fizetésképtelenné egy adott település. Ha azért, mert az önkormányzat és a polgármester rosszul gazdálkodott a forrásokkal, hülyeségekre költötte a pénzt, akkor valóban oda kell csapni, hiszen ilyesmi sok helyen előfordul. A sajtóból is ismert, hogy több községben tízezer euróért manele énekest hívnak meg a falunapokra, miközben nincs pénz a közvilágításra. Ezeket az eseteket szankcionálni kell, de sok esetben a kormány mulasztása miatt kerülnek szorult helyzetbe az önkormányzatok. Ezért úgy gondoltam, ezekben a kérdésekben az RMDSZ-nek is állást kell foglalnia.

A községi polgármestereknek van még egy gondjuk: kifogásolják, hogy az összeférhetetlenségeket szabályozó, úgynevezett ANI-törvény miatt nem vehetnek részt az önkormányzati tulajdonban lévő részvénytársaságok igazgatótanácsában. Sok elöljáró már most felfüggeszthető a tisztségéből, mert megszegte ezt az előírást. Erről mi az álláspontja?

Helyénvaló az a szabályozás, hogy a közpénzeket kezelő tisztségviselők ne vehessenek részt különböző cégek vezetőtanácsaiban. Van azonban egy speciális helyzet, és Szatmárnémeti polgármestereként magam is konfrontálódtam ilyesmivel. Az önkormányzatok rendszerint több részvénytársaságot, különböző helyi szolgáltatást végző vállalatot működtetnek a helyi költségvetésből. A polgármester főhitelutalványozóként pénzügyileg és politikailag is felel ezeknek a szolgáltatásoknak a működéséért. Akkor miért állna fel összeférhetetlenség, ha a polgármester, aki felel a pénzekért, ellenőrzi az igazgatótanács tagjaként ezeknek a cégeknek a tevékenységét? Ezért szerintem a törvény rossz. Illetve van egy hibája: ki kellene venni azt az előírást, amely megtiltja a polgármestereknek, hogy részt vegyenek az önkormányzati cégek igazgatótanácsában. Amúgy azért mutatkozott csupán most ez a probléma, mert amikor a törvény született, Románia még nem volt tagja az EU-nak. A csatlakozás után a településekre érkező uniós pénzek kezelésére sok esetben önkormányzati cégeket kellett létrehozni. A jogszabályt már nem igazították ezekhez a realitásokhoz. Ez még nagyon nagy zűrzavart okozhat, mert ha szigorúan veszik a törvényt, tömegével kellene felfüggeszteni a polgármestereket.

A nyár elején az ön által vezetett főosztály elkezdte az Erdélyi Önkormányzati Konzultációt. Mi ennek a lényege?

Az RMDSZ már 2011-ben elkezdte az Erdélyi Konzultációt, ez ennek a folytatása. Lényege, hogy mivel nincs elegendő információnk azokról a településekről, ahol magyarok élnek, adatokat kérünk a polgármesterektől, alpolgármesterektől. Jelenleg 250 községben és kisvárosban van RMDSZ-es polgármester vagy alpolgármester, esetleg mind a kettő. Kérdőívet töltetünk ki velük, amelyet ha feldolgozunk, rálátásunk lesz a magyarok által lakott településekre Erdély szinte egész területén. Később az adatbázisunkba bekerülnek azok a helységek is, ahol nincs magyar polgármester vagy alpolgármester, ám él egy kisebb-nagyobb magyar közösség. Ezek a statisztikai adatok különböző szakmai vitákon, akár a régiósítás kapcsán, hasznunkra lehetnek. Emellett az sem titok, hogy akár kampányanyagként is felhasználhatjuk. Még kevés adatunk van, de az már most látszik, hogy sok községben történelmi jelentőségű dolgokat oldottak meg településeik számára az RMDSZ-es önkormányzatok. Nagyon sok községben például négy-hat éve még vezetékes víz sem volt, most már van. Ez valóban fontos változás egy közösség életében.

Milyen adatokra kíváncsiak?

A települések etnikai arányaitól a helyi költségvetés tételeiig sok mindenre rákérdezünk. Megkérdezzük a polgármestereket, mekkora összeg a község saját jövedelme, mennyit fordítanak fejlesztésre, mennyit az önkormányzat működésére. Rákérdezünk a helyi vállalkozások, az adózó személyek számára, az infrastruktúrára: út- és ivóvízhálózatra, hulladékgazdálkodásra, illetve arra is, hogy ezeket milyen forrásokból finanszírozták vagy finanszírozzák. Én nagyon nagy dolognak tartom, hogy az általam felkeresett községek mindegyikében meg van oldva a hulladékgazdálkodás. Érdekelnek az oktatási intézmények, a kulturális szervezetek, hagyományőrző csoportok, a civil szféra tevékenysége. Ezeket az adatokat a polgármesterek általában ismerik, és elküldik nekünk. Ahol nem ismertek ezek az adatok, ott a helyiek számára is hasznos, ha összeszedik ezeket az információkat.

Hol tart most ez a folyamat?

A kérdőíveket először Szatmár megyében küldtük szét, következett Kolozs és Szilágy megye, már szétküldtük a szóványmegyékbe is, most pedig Biharnál tartunk. Eközben én is megpróbálok minél több települést felkeresni. Most a Bihar megyei polgármesterekkel készülök találkozni.

Melyek a magyar polgármesterek visszatérő panaszai?

Azok, amelyeket már említettem: bizonytalanságban élnek, nem tudják folytatni a már megkezdett programokat.

Melyek az önkormányzati főosztály tervei a következő időszakra?

Amit én nagyon fontosnak tartok, az Országos Önkormányzati Tanács honlapjának (www.oot.ro) a folyamatos feltöltése az önkormányzati vezetőink számára hasznos információkkal. Kezdeményezésemre beindult az önkormányzati heti hírlevelünk, amely tartalmazza a települések igazgatásával kapcsolatos legfrissebb hasznos tudnivalókat, a honlapon pedig folyamatosan frissítjük a törvénytárunkat.