„Dél-tirolosították” a román alkotmányt

Bár nincsenek meggyőződve arról, hogy idén sikerül elfogadni a módosított alkotmányt, az RMDSZ politikusai előrelépésnek tekintik, hogy a parlament elé kerülő tervezet szerint „alrégiók” alakulhatnak a majdani közigazgatási régiókon belül. Cseke Péter Tamás a legfrissebb módosításokról MÁTÉ ANDRÁS képviselőt kérdezte.

„Nem hinném, hogy idén sikerül elfogadni a módosított alkotmányt. Ám ha mégis, akkor a romániai magyar közösség szempontjából ez az alaptörvény mindenképpen jobb lesz a jelenleginél” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak Máté András képviselő. A módosított alkotmány szövegtervezetének kidolgozásával megbízott parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagját annak kapcsán kérdeztük, hogy a testület a múlt héten befejezte a munkáját. A tervezet elkészült, egyhangúlag elfogadták, és a kormány által javasolt menetrend (lásd keretes írásunkat) szerint május 25-én, az európai parlamenti választások napján tartanak népszavazást róla.

Megijedtek a különleges státustól A parlamenti különbizottság tavaly júniusban készítette el a szövegtervezet első változatát, amelyet elküldtek a törvényhozói tanácsnak és a Velencei Bizottságnak. Egy darabig úgy tűnt, hogy véglegesítése még sokáig várat magára, mert egy alkotmánybírósági döntés miatt csupán 2014 decemberében lehetett volna olyan népszavazást kiírni róla, amelynek érvényességéhez a polgárok harminc százalékának a részvétele is elegendő. Ám a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) január elején váratlanul úgy döntött, nem vár decemberig: az EP-választások napjára ír ki referendumot, abban reménykedve, hogy a két típusú szavazás összekapcsolásával sikerül kierőltetni az 50 százalékos részvételt.
Ezért a parlamenti különbizottság újra elővette a tervezetet és összevetette a törvényhozói tanács és a Velencei Bizottság véleményezésével. Máté szerint sok változtatás nem történt, ám az RMDSZ-nek sikerült az erdélyi magyar közösség számára kedvező újabb módosítást bevinnie a szövegtervezetbe. E szerint az úgynevezett hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződhetnek a megalakítandó közigazgatási régiókon belül. Ezt sarkalatos törvénnyel szabályoznák.

„Így ha rosszra irányba alakulnak a dolgaink, Hargita és Kovászna megyét egy román többségű közigazgatási régióba sorolják be, akkor az alkotmány lehetőséget ad arra, hogy törvény útján Székelyföldet önálló hatáskörökkel felruházott alrégióvá nyilvánítsák. Ugyanez érvényes teszem az Dobrudzsára vagy más térségekre az egyes régiókon belül” – magyarázta a képviselő.

Tájékoztatása szerint a törvény szabályozza majd a „hagyományos térség” fogalmát az alrégiók hatásköreit is. A politikus elmondta: a múlt héten elfogadott javaslatot már tavaly benyújtotta a parlamenti bizottságban, ám akkor elutasították, mert az RMDSZ indítványa így hangzott: a hagyományos térségek különleges státusú közigazgatási alegységekbe szerveződhetnek a megalakítandó közigazgatási régiókon belül. „A bizottság tagjai megijedtek a különleges státus kifejezéstől. E nélkül azonban már hajlandóak voltak megszavazni” – válaszolta arra a kérdésünkre, hogyan sikerült idén elfogadtatni a bizottságban azt a javaslatot, amit tavaly még elvetettek.
Máté mindazonáltal úgy véli, korántsem biztos, hogy sikerül idén elfogadtatni a módosított alkotmányt. Szerinte ennek két akadálya is van. Az egyik az alkotmánymódosítás szoros menetrendje. Az alaptörvényről szóló népszavazást legkevesebb harminc nappal a referendum tervezett időpontja előtt (vagyis legkésőbb árpilis 25-én) ki kell hirdetni, addig azonban a tervezetnek hosszú utat kell bejárnia. „Attól is függ, hogyan halad a munka a parlament plénumában” – jegyezte meg. A másik ok az, hogy kétséges a referendum érvényességéhez szükséges ötven százalékos részvételi küszöb elérése a népszavazáson, akkor is, ha az EP-választásokkal egy napon tartják. „Szerintem a két típusú szavazás összekapcsolása nemhogy erősítené, sokkal inkább kioltja szavazási kedvet a választókban” – jelentette ki a képviselő. Mint ismert, hasonlóan vélekedik az RMDSZ több más politikusa és szakértője is. Székely István politológus korábban az Erdélyi Riportnak elmondta: a részvételi küszöb elérését elsősorban az nehezíti meg, hogy kiszámításakor a választói névjegyzéket veszik alapul. Ez tartalmazza a jelenleg külföldön élő mintegy kétmillió román állampolgárt is, akik nem fognak szavazni a választásokon.

Kelemen: közelebb a dél-tiroli modell Az RMDSZ szövetségi elnöke sincs meggyőződve arról, hogy idén sikerül elfogadtatni az alkotmányt, de jelentős előrelépésnek tekinti a múlt héten elfogadott módosítást. Kelemen Hunor szerint ugyanis a dél-tiroli autonómiamodell alkalmazásához viheti közelebb Romániát a román alkotmánytervezetnek az az előírása, amely lehetővé teszi, hogy hagyományos térségek közigazgatási egységekbe szerveződjenek az új közigazgatási régiókon belül. A maszol.ro portálnak adott interjúban elmondta:

az RMDSZ szerint a dél-tiroli modell elfogadható megoldás lenne Székelyföld és a Partium számára egyaránt, és a hagyományos térség fogalmát tartalmazó alkotmány jogi keretet biztosít ennek átvételére.

Hozzátette: ha a hagyományos térség fogalom bekerül a román alkotmányba, akkor a Székelyföld területi autonómiájáról szóló, vagy a Partium számára „alrégiós megoldással” kidolgozandó törvénytervezetekről már nem lehet azt mondani, hogy az alaptörvénybe ütköznek.

A törvényhozás a képviselőházé A parlamenti különbizottság több pontban változtatott a tervezet szövegén a tavaly elfogadott változathoz képest. Az egyik jelentősebb módosítás az, hogy a képviselőház lesz a benyújtott törvények 90 százalékénak esetében a döntéshozó testület, a szenátus döntési joggal kizárólag a közigazgatással, a nemzetközi szerződésekkel és a külföldi kölcsönökkel kapcsolatos jogszabályok esetében rendelkezik. Kis mértékben módosították a tavalyi változathoz képest a parlament feloszlatását szabályozó kitételeket is. Ezek szerint a törvényhozás testületét feloszlathatják, ha ez az első felkéréstől számított 60 napos határidőn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, de csakis legalább három bizalmi szavazati kérelem elutasítása után. Már a tavaly nagy vitát váltottak ki az államfő szerepkörének módosítására tett javaslatok. A bizottsági tagok múlt héten csupán annyit engedtek, hogy lehetővé tették: az államfő a parlamenttel történő előzetes tanácskozás nélkül is népszavazást írhat ki egyes országos érdekű problémákról. Az államfő nem kérhet viszont népszavazást az alkotmány módosításával kapcsolatok kérdésekben. Emellett kikerült a tavalyi módosítások szövegéből az a módosító javaslat, amely lehetővé tette volna, hogy a gyanúsítottak lehallgatását az ügyészség is elrendelje, így ez továbbra is a bíróságok kizárólagos hatásköre marad. Az új alaptörvény egyúttal kiveszi a legfelsőbb bíróság kizárólagos hatásköréből a képviselők és szenátorok fölötti ítélkezést. A miniszterelnök és a kormány tagjai elleni büntetőjogi eljárást a parlament két háza együttes ülésén kérheti a hivataluk idején elkövetett tettek miatt.