„Az RMDSZ kettős játékot űz”

2013. 03. 26. 11:37

Nem viselkedik ellenzéki politikai erőként az RMDSZ a Demokrata Liberális Párt főtitkára szerint. Ioan Olteant a PDL kongresszusa előtt kérdezte Cseke Péter Tamás az ellenzéki együttműködésről, az ország közigazgatási átszervezéséről, a román-magyar viszonyról, valamint kongresszusuk tétjéről.

Korábban évekig együtt kormányoztak. Milyennek látja most az RMDSZ és a PDL viszonyát?

A PDL és az RMDSZ mindig is jól tudott együttműködni akár kormányon, akár ellenzékben. Nekem most az az érzésem, hogy az RMDSZ nem mindig viselkedik ellenzéki pártként. Köztudott, hogy a decemberi választások előtt titkos megállapodást kötöttek a Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) a közös kormányzásról, köztudott az is, hogy az RMDSZ megőrizhetett bizonyos tisztségeket még kormányszinten is a hatalomváltás után. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Kelemen Hunorék sokszor túl könnyedén kiegyeznek bizonyos kérdésekben az USL-vel. Reméljük, hamarosan megszűnik az RMDSZ-ben ez a kettős játék. Kelemenéknek el kell dönteniük: vagy ellenzékben vannak, vagy hatalmon.

Mi az álláspontja a PDL-nek az ország területi közigazgatási átszervezéséről? Egyetértenek az USL-nek azzal a szándékával, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók kapjanak közigazgatási hatásköröket?

Ön újságíróként biztosan emlékszik arra, hogy a PDL bocsátotta néhány éve elsőként közvitára a régiók átszervezésének szükségességét. Úgy szerettük volna átszervezni ezeket a régiókat, hogy nagyobb hatásfokkal tudjon lehívni uniós alapokat az ország. Ez nem sikerült. Törékeny volt a parlamenti többségünk, és szándékaink az RMDSZ ellenállásába ütköztek. Mi most is fenntartjuk, hogy szükség van Románia területi-közigazgatási átszervezésére úgy, hogy az megfeleljen az EU követelményeinek. Nem értünk egyet az USL eddig kiszivárgott elképzeléseivel, mert ezek nem az ország érdekeit szolgálják. Egyelőre várjuk, hogy a szociálliberálisok végre ismertessék konkrét terveiket a régiókról. Egyelőre semmilyen konkrétum nincs, így nehéz álláspontot kialakítani az USL szándékairól.

Bizonyára tudja, hogy az RMDSZ által készített elemzések szerint káoszba taszítaná az országot a jelenlegi régiók megtartása. Látta már az RMDSZ elemzéseit?

Nem láttam ezeket a szakmai anyagokat, ezért nem tudok véleményt nyilvánítani róluk.

A PDL egyik alelnöke, Dorin Florea nemrégiben nyílt levelet írt az USL társelnökeinek, amelyben Marosvásárhely központú, „főleg” Maros, Hargita és Kovászna megyét magába foglaló közigazgatási régió megalakítását javasolta. Ezt hogy kommentálja?

Ezekben a napokban nagyon sok önkormányzati vezető, megyei tanácselnök, polgármester lobbizik azért, hogy az általa vezetett megye vagy megyeszékhely a leendő régiók fővárosa legyen. Szerintem a régiósításkor nem a lokálpatriotizmusnak kellene lennie a vezérelvnek. A gazdasági realitásokból kell kiindulni az adott vidék érdekeinek a figyelembevételével.

Az utóbbi hetekben feszültségek terhelik a román-magyar kapcsolatokat. Hogyan lehetett volna ezt elkerülni?

Szerintem ezek mesterségesen keltett feszültségek. Általában olyan politikusok keltik ezeket, akik nem veszik figyelembe az általuk vezetett közösségek érdekeit. A magyar és a román politikusoknak a legnagyobb felelősséggel és diplomáciával kellene kezelniük ezt a kérdést. Az egyszerű román és magyar emberek között szerintem nincs konfliktus, nincs feszültség, nem a barikád ellentétes oldalán állnak. A politikai jellegű feszültségek kellő diplomáciával és főként kommunikációval feloldhatók.

Milyen hatással volt eddig a PDL-re az ellenzékben töltött közel egy év?

A párt megszenvedte a kormányzás évei alatt hozott népszerűtlen gazdasági intézkedéseket. Nagy árat fizettünk azért, hogy megpróbáltuk megreformálni az országot. Tudtuk, hogy ezek az intézkedések népszerűségvesztéssel járnak, mert csak népszerűtlen reformokkal lehetett kihozni Romániát a válságból, számítottunk arra, hogy ennek szavazatokban mérhető következményei lesznek a PDL-re nézve. Számításaink talán túlságosan is beváltak. Ellenzékbe kerülve megpróbálunk igazi ellenzéki pártként fellépni.

Azért a mostani ellenzékben lévő PDL össze sem hasonlítható a 2004-ben ellenzékben lévő, akkori Demokrata Párttal. Ma a párt alig hallatja a hangját. Egyetért ezzel a kritikával?

Sajnálatos módon éreztette hatását az, hogy az ellenzékbe vonulásunkkal szinte egy időben megindult a belső küzdelem a pártban az elnöki székért. Ez más irányba terelte a PDL energiáit, valóban gyenge teljesítményt nyújtottunk eddig ellenzékben. Remélem, a kongresszus után a belső küzdelmek véget érnek a pártban, letisztul a kép, és a PDL igazi ellenzéki alakulatként tud majd fellépni a választók érdekében.

Mi a tétje a PDL kongresszusának?

Egyértelműen az elnök személye. A PDL elnöke egyben a romániai jobboldali erők vezető politikusa is. Az a személy, akinek megadatik a lehetőség, hogy új alapokra helyezze és növekedési pályára állítsa a pártot úgy, hogy 2016-ban ismét kormányon lehessünk. Nagy küzdelem várható a kongresszuson az elnöki tisztségért, ekkora küzdelem szerintem még nem is volt a PDL történetében.

Ön a pártban a területi szervezetekért és a kongresszus megszervezéséért is felel. Minden feltétel adott ahhoz, hogy tisztességes legyen a verseny az elnöki székért?

A kongresszus előtt mindhárom elnökjelöltnek megadatott a lehetőség, hogy vidéki körutak során találkozókat szervezzen, eljuttassa üzenetét a kongresszus küldötteihez. A PDL-nek 47 területi szervezete van, és ezek vezetői mindent megtettek annak érdekében, hogy a három elnökjelölt a területi szervezetek előtt kampányolhasson, kifejthessék, hogy miért jelentik a legjobb megoldást a párt számára. Azt mondhatom, hogy igen kevés kivétellel az elnöki székért szervezett kampány tisztességes körülmények között, incidensek nélkül zajlott. Egyik jelöltet sem akadályozta meg senki abban, hogy szóljon a küldöttekhez.

Ki ön szerint a favoritja ennek a küzdelemnek?

Tudvalevő, hogy a legnagyobb esélyekkel általában a tisztségben lévő elnök indul a tisztújításon. Ám nehéz ebben a pillanatban megjósolni, hogy mi lesz a szavazás végeredménye. Közel ötezer küldött vesz részt a kongresszuson, nehéz felbecsülni a szándékaikat. Nagy valószínűséggel a küzdelem Vasile Blaga és Elena Udrea között dől el, közel azonos a támogatóik száma a küldöttek körében. Sokat nyomhat a latban, milyen beszédet tartanak a jelöltek a kongresszuson.

Fennáll-e a veszély, hogy szakadjon a PDL a kongresszus után?

Valóban sokat cikkezett a sajtó a kongresszus előtt arról, hogy a párt kettészakad, ha egyik vagy másik jelölt győz. Szerintem nem áll fenn a PDL szakadásának veszélye. Sokat számít majd, hogy a nyertes milyen diplomáciai érzékkel választja meg azt a csapatot, amely a pártot vezeti a következő években. A lenne a jó a PDL számára, ha az új elnök ellenjelöltjei köréből is beválogat embereket a csapatába. Úgy vélem, szándékában áll megtenni ezt mindhárom jelöltnek.

Blaga nyert, Udrea újraszámolna

Szoros eredménnyel újraválasztották múlt szombaton a Demokrata Liberális Párt élére Vasile Blaga eddigi elnököt, de fő riválisa, Elena Udrea volt turisztikai miniszter nem ismerte el a szavazás eredményét. Udrea azt állítja, hogy a szavazás során rendellenességek történtek, csaknem 300-zal több voks került az urnákba, mint ahány részvevőt regisztráltak, és több voksot érvénytelenítettek, mint ahánnyal Blaga meghaladta a megválasztásához szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot. Udrea a voksok újraszámlálását kérte. Az országos értekezleten a szavazatszámláló bizottság elnöke az óvás ellenére hivatalosan bejelentette: Blagát 2344 szavazattal újraválasztották elnökké, Udrea 2014 szavazatot, a harmadik elnökjelölt, Monica Macovei EP-képviselő pedig 209 voksot kapott. Blaga zárszavában élesen támadta Udreát, amiért „nem tud veszíteni”, a pártegység megőrzése mellett érvelt, rámutatva, hogy nem egymást, hanem a kormányzó Szociál–Liberális Szövetséget kell legyőzniük.




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!