2012: választások a négyzeten

Az összevont választások időpontja még nem ismeretes, ám azt már tudni lehet, hogy a nagyobb kormányzó alakulat, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) azt szeretné, ha a szavazópolgárokat november végén hívnák az urnákhoz.

A koalíció a múlt évet még azzal az egyezséggel zárta, hogy a választásokat a jelenlegi törvények – azaz a négy évvel ezelőtti előírások – szerint bonyolítják le. Csupán az különbözik majd a 2008-as választásokhoz képest, hogy a polgármesterek esetében csupán egy fordulót tartanak, a helyhatósági választásokról szóló törvény ugyanis időközben módosult.

Azonban nem zárható ki az sem, hogy borul az érvényben lévő koalíciós megállapodás, és a parlamenti választások törvénye mégis módosul. Erre a lehetőségre utalt múlt év végi sajtótájékoztatóján Mircea Toader, a PD-L képviselőházi frakcióvezetője. A politikus akkor úgy fogalmazott: „az RMDSZ szerint a legarányosabb parlamenti képviseletet a jelenlegi törvény biztosítja, azonban még meglátjuk”. Az RMDSZ politikusai erre a kijelentésre mindeddig nem reagáltak, ám Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban emlékeztetett: a választások összevonásába csupán azzal a feltétellel egyeztek bele, hogy – jobb híján – a jelenlegi törvények maradnak érvényben. „Bízunk a koalíciós partnerek szavában” – mondta akkor Kelemen. Bármi is a PD-L szándéka, sietnie kell, mert a választások előtt fél évvel a jogszabály már nem módosulhat.

Márciusi bemelegítés Az év végi, országos választások előtt, bemelegítésként a pártoknak időközi választásokon kell megméretkezniük. Tavaly hat parlamenti mandátum – köztük három RMDSZ-es – üresedett meg a parlamentben, ezekért – kormányzati források szerint – március elején zajlik majd a megmérettetés. Az RMDSZ számára Gyerkó László Hargita megyei szenátor, illetve Lakatos Péter Bihar megyei és Pálffy Mózes Kolozs megyei képviselő utódlása a tét. Az utóbbi választókerületben a szövetség várhatóan nem állít jelöltet, mert a román többségű régióban nehezen rúghat labdába. Egyelőre nem dőlt el, hogy Bihar megyében ki lesz majd az RMDSZ jelöltje (információink szerint Bihardiószeg község polgármestere a megyei vezetés favoritja), az azonban már kiszivárgott, hogy Hargita megyében Tánczos Barna jelenlegi mezőgazdasági államtitkár pályázik Gyerkó László helyére. A pártok várhatóan nagy erőbedobással készülnek majd az időközi választásokra, megnyerésük az év végi összecsapás tesztjének tekinthető. Emlékezetes, hogy tavaly két választókerületben tartottak időközi választást, az ellenzéknek pedig – a várakozásokkal ellentétben – csupán az egyik mandátumot sikerült megszereznie.

RMDSZ–EMNP: nem lesz egyezség? A tavaly bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) már az időközi választásokon megmérné politikai erejét. Ezt az alapító elnök, Toró T. Tibor idei első sajtótájékoztatóján is megerősítette, bejelentve, hogy Gyerkó László választókerületében önálló jelöltet indítanának. Toróékat egyelőre nem zavarja, hogy parlamenten kívüli politikai alakulatok a törvény értelmében időközi választásokon nem állíthatnak jelöltet. A politikus egy alkotmánybírósági határozatra hivatkozott, amely szerinte hatályon kívül helyezte a jogszabály vonatkozó paragrafusát, ám az RMDSZ szerint az EMNP vezetői „félreértelmezik” a taláros testület döntésének következményeit.

Toró T. Tibor Bihar megyében független magyar jelölt indítását szorgalmazza, akit szerinte az RMDSZ-nek is támogatnia kellene. Az RMDSZ erről hallani sem akar, s politikusainak múlt évi nyilatkozatai arra utalnak, hogy a novemberi választásokon sem kívánnak közösködni a „Tőkés-párttal” és a Szász Jenő féle MPP-vel. Eddig egyetlen variánst tartottak elfogadhatónak: ha Tőkésék és Szászék jelöltjei az RMDSZ színeiben méretkeznek meg. Ezt az irányt erősítette meg év eleji tévéinterjújában Markó Béla volt szövetségi elnök is.

Marad a koalíció, ha az államfő is akarja Nincs semmi jele annak, hogy a PD-L, az RMDSZ és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) alkotta koalíció a választások előtt felbomlana, a korábban sokat emlegetett miniszterelnök-csere is valószínűtlen. Kormányátalakítás azonban elképzelhető. A PD-L egyik vezető politikusa, Vasile Blaga szenátusi elnök idei első nyilatkozataiban „vérfrissítést” kért a Boc-kabinetben. Azt reméli ugyanis, hogy jól eltalált minisztercserékkel nő a választók bizalma „minden idők legnépszerűtlenebb” kormányában.

A koalíció stabilitását csupán az államfő veszélyezteti azáltal, hogy idén újra előrukkolt két, számára kedves célkitűzéssel: az alkotmány módosítását és az ország területi és közigazgatási átszervezését is sürgette. Az alaptörvény módosítására azonban idén sem mutatkozik esély, még akkor sem, ha az RMDSZ ezt támogatná. Ehhez kétharmados parlamenti többségre van szükség, s az ellenzék többször hangoztatta, hogy csak a választások után nyúlna az alkotmányhoz. A koalíció szakadásához a közigazgatási átszervezés erőltetése vezethet, mert ezt a lépést az RMDSZ következetesen ellenzi. Borbély László politikai alelnök idei első tévéinterjújában is leszögezte: a közigazgatási reform kivitelezését csak a választások után tartja lehetségesnek. A politikus közvetve elismerte azt is, hogy az RMDSZ akkor sem lép ki a koalícióból, ha a parlament idén sem fogadja el a kisebbségi törvényt.

USL: az 50 százalék a tét Az ellenzék várhatóan a tavaszi parlamenti ülésszakban is bizalmatlansági indítványt nyújt majd be a kormány ellen, és tavaly még azzal fenyegetőzött, hogy ismét megpróbálkozik Traian Bãsescu felfüggesztésével. Várhatóan egyik kezdeményezésük sem jár majd sikerrel. A Boc-kabinet megbuktatásához vagy az államfő eltávolításához parlamenti többségre van szüksége a Szociál-Liberális Szövetségnek (USL), s ezt csak úgy érheti el, ha sikerül a maga oldalára állítani a kormányoldal politikusainak egy részét. Nem valószínű azonban, hogy a koalícióban lesznek „árulók”, ellenkezőleg: választási évben sokkal elképzelhetőbb a fordított irányú, a hatalom felé tartó politikai migráció. Az USL várhatóan még annak is örülhet, ha sikerül megőriznie a választók relatív többségének bizalmát. A legfrissebb felmérések szerint az ellenzéki szövetség már 50 százalék alatt áll a pártpreferenciákban, s ezzel az eredménnyel akkor sem alakíthat kormányt, ha győz a választásokon.

Meddig marad Morar? Idén várható több olyan esemény, aminek politikai következményei is lehetnek. A kormány már az év elején határozhat a verespataki aranybánya megnyitásáról, s a döntésben kulcsfontosságú szerep hárul a Borbély László vezette minisztériumra. A tárcavezető január végére ígérte a döntést, amely – borítékolhatóan – felháborítja majd a környezetvédő szervezeteket.

Változás várható a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élén is, mert Daniel Morar főügyész mandátuma februárban lejár. A vádhatóság a múltban rengeteg fejfájást okozott a politikusoknak (is), hitelét pedig növelte, hogy tavaly még a nagyobbik kormánypárt fellegvárának számító Kolozsvár polgármesterét is rácsok mögé juttatta. Traian Bãsescu korábban azt nyilatkozta, szívesen meghosszabbítaná fél évvel Morar mandátumát, ám a múlt év végén már példátlan támadást indított a DNA ellen, mert szerinte az ügyészek „politikusi karriereket tesznek tönkre”.