Váltások, változások hete

A következő napok adnak választ arra, milyen mértékű személycseréket hajt végre az új kabinet, illetve az új politikai helyzet mennyiben befolyásolja az önkormányzati választást. Ellenzékben mutat-e életjeleket a PD-L? Hogyan alakul a magyar–magyar küzdelem? Képesek-e szinte mindent vinni a liberálisok és szociáldemokraták?Szűcs László vezércikke az Erdélyi riport 2012/18. számában.

Mennyi változás pár nap alatt! Új államfője van Magyarországnak, új elnök kapott bizalmat a választóktól Franciaországban. Előbbiben még nem volt arra példa, hogy személyes okok miatt lemondani kényszerüljön a köztársasági elnök, s nem is volt még ilyen fiatal lakója a Sándor-palotának, míg Párizsban olyan nem történt jó három évtizede, hogy hivatalban lévő elnök szenvedjen vereséget kihívójától. Görögországban új pártok nevét illik megtanulni, melyek megroppantották az eddigi két, egymást váltó nagy párt monopóliumát, a megszorítások elutasítása egyfelől a baloldalt erősíti, mérsékeltektől a kommunistákig, a másik véglet pedig az Arany Hajnal nevű szélsőjobboldali párt bekerülése az athéni parlamentbe, bár ez a hajnal inkább barna, hiszen fajgyűlölő, neonáci formációhoz van szerencséjük a helléneknek. A legészakibb német tartományban, Schleswig-Holsteinban győzött ugyan a kormánypárt, de csupán egy tizedszázalékkal, ami azt vetíti előre, hogy Merkel kancellár CDU-ja egy újabb tartományban kerül ellenzékbe, s egy újabban bukkant fel a Német Kalózpárt. Nagy-Britanniában a baloldal tört előre a helyhatósági választásokon, a toryk csak azzal vigasztalódhatnak, hogy Londont tartani tudják Boris Johnson jóvoltából. Szerbiában egyelőre az biztos, hogy Seselj vajda pártja nem lesz ott a törvényhozásban, öt plusz egy magyar képviselő viszont igen, s az Európa-párti Tadics elnök jó esélyekkel várhatja a jövő vasárnapi második fordulót. Megnyugodhatnak az örmény kormány hívei is, hiszen az eddigi koalíció viheti tovább az ügyek intézését Jerevánban.
Választási körutunk végállomása Bukarest, ahol hétfőn délután kapott többségi felhatalmazást a törvényhozás két házától a szociáldemokrata Victor Ponta kormánya, így a bizalmatlansági indítvány által megbuktatott, rövid életű Ungureanu-kabinet helyébe lép a választásokig hátralévő fél évre.
Hamarosan kiderül, beváltja-e ígéretét (avagy inkább fenyegetését) a fiatal miniszterelnök, s valóban a MOGYE még létre sem jött magyar karának félresöprésével lát munkához. Vagy talán az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokon sikerül valamiféle megegyezést tető alá hozniuk. Politikai értelemben ennél is érdekesebb lehet, hogy novemberig miként változik a Szociál-Liberális Unió támogatottsága, diadalmenet lesz ez a fél év vagy inkább elégedetlenségeket szül a Ponta-csapat, illetve súrlódások, viták alakulnak ki a szociáldemokraták és a liberálisok között. Az sem mindegy, hogy az új helyzetben milyen szerepet tölt majd be Traian Bãsescu államfő, maradt-e még játéktere a PD-L-korszak utolsó erős bástyájának. Ugyancsak a következő napok adnak választ arra a kérdésre, hogy az alsóbb szinteken milyen mértékű személycseréket hajt végre az új kabinet, illetve az új politikai helyzet mennyiben befolyásolja az egy hónap múlva zajló önkormányzati választást. Ellenzékben mutat-e életjeleket a PD-L? Hogyan alakul a magyar–magyar küzdelem? Képesek-e szinte mindent vinni a liberálisok és szociáldemokraták közös jelöltjei?
A kampány megkezdődött, s attól tartok, hogy karácsonyig nem is látjuk a végét.