Szobor a kertben, zavar a fejekben

2014. 01. 20. 11:38Gyáva, képmutató társaság lehet az, amelyik a minap mellszobrot avatott Hegyközpályiban szegény Horthy Istvánnak. Hiszen világos: valójában itt az apának, vitéz nagybányai Horthy Miklósnak szólt az árpádsávos tiszteletadás, meg az ő nevével fémjelzett korszaknak.

Mi köze is lenne amúgy a kies Hegyközpályinak, ott a váradi dombokon túl, a kormányzóhelyetteshez, akinek e minőségében nem adatott ideje, hogy bármi maradandót alkosson. Gépészmérnökként, vasúti tervezőként, a legendás 424-es gőzmozdony egyik fejlesztőjeként nyilván érdemes emlékezni rá, bár Pályinak a hegyközi lankák között nincsen vasútállomása.

Nem, a tragikus sorsú fiatalember csupán egy újabb alkalom, egy apropó arra, hogy a határon inneni és túli szélsőjobb egy kicsit lobogjon. (Ha már úgyis lépten-nyomon avatják mifelénk a jobbikos irodákat.) S hogy miért éppen e bihari falu templomudvarán kellett ezt a mellszobrot leleplezni? Ennek is megvan a maga egyszerű magyarázata. A válaszhoz elég megtekinteni a hegyközpályi református lelkipásztor Facebook-oldalát, ahol nem kevés meglepődéssel olvashatjuk, hogy a tiszteletes úr munkahelye a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A templom meg a pártszékház, ugye? Vajon mit gondol erről a Királyhágómelléki Református Egyházkerület? S mit gondol arról az RMDSZ Bihar megyei szervezete, hogy egyik polgármesterük egy ilyen rendezvényen emelkedik szólásra. Ideje lenne már egy kicsit rendet tenni a fejekben.

S még valami. Nem vitatom ifj. Horthy angolbarátságát, vagy azt, hogy már 1942-ben tisztában volt a háború várhatóan szerencsétlen végkifejletével. S még azt a lehetőséget sem zárom ki, hogy ha netán azon az augusztus 20-i hajnalon Ilovka falunál nem zuhan le utolsó bevetésén a Héja típusú vadászgépével, akkor valamilyen pozitív szerepe is lehetett volna a világégés utolsó esztendeiben. Akár egy sikeresebb kiugrásban is segíthette volna a kedves papát. Ám nem így történt, úgyhogy mindezek csak üres hipotézisek. Sem az apa fehér lovas bevonulásai, sem a fiú tragikus zuhanása nem feledtetheti azok szenvedéseit, azokat az embertelen törvényeket, amelyek megszületése idején a kabinet államtitkára volt Horthy István. S nem feledtethetik az értelmetlen háborúskodást, amibe a kormányzó volt kegyes belerángatni az országot.

Lehet vitatkozni a korról, s e kor főszereplőinek felelősségéről, netán érdemeiről. Ám szobrot avatni 2014-ben egy Horthynak, Nagyvárad közelében, hetven évvel azután, hogy a nácik a magyar hatóságok asszisztenciájával haláltáborokba hurcolták a város zsidóságát, a ma büszkén emlegetett Holnap városának megteremtőit, az ízléstelen, ostoba ötlet.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!