Nyitás előtt a játszótéren

Mire ez a lapszám elhagyja a nyomdát, lezárul a pártok jelöltjeinek listája a decemberi parlamenti választásra, melyet a májusban hatalomra jutott Szociál–Liberális Szövetség minden bizonnyal megnyer. Néhány hónapja azt sem vontuk volna kétségbe, hogy a mandátumok kétharmadát is megszerezhetik, ennek az esélye azóta jelentős mértékben csökkent, amit elsősorban önmaguknak, kiváltképp a liberálisok belső megosztottsághoz is vezető, Becali kooptálásával csúcsosodó politikai baklövéseinek tudhatnak be.
Ha tavasszal volt is kormányváltó hangulat az országban, a mostani trendek alapján nem valószínű, hogy földrengésszerű győzelmet aratnak a szocdem–liberális jelöltek, s még azt sem tudjuk, hogy a közvélemény hogyan fogadta a Steaua futballcsapat tulajdonosának a Nemzeti Liberális Párt színeiben való fővárosi indulását. Hány százalékkal apadt tovább az USL támogatottsága? S van ugyan még egy jó hónap a választásokig, az Ungureanu volt kormányfő vezette Igaz Románia Szövetség esélyei legfeljebb arra elegendőek, hogy több mandátumot szerezzenek, mint amennyiben néhány hónapja a Demokrata-Liberális Párt reménykedett. Ne feledjük, utóbbiak mögött még ott van Traian Bãsescu államfő is, aki az utóbbi hetekben meglepően passzív lett, kevés közszereplést vállal, eltűnt.Az elemzők arra számítanak, hogy december 9-én nagyon magas részvétel lesz, ebben feltehetően közrejátszik az is, hogy miként alakul a hőfoka a kampánynak, milyen országos témákkal bombázzák majd a közvéleményt. Amúgy Bãsescu visszafogottsága mérsékelheti is a politikai küzdelmek intenzitását, az egyéni választókerületes rendszer viszont felerősíti a helyi témákat, ez pedig fokozhatja a választók érdeklődését.
A magyar képviselet szempontjából lényeges a román választók szavazókedve, hiszen ez határozza meg, hány voks szükséges az ötszázalékos küszöb eléréséhez. Az eddigi két véglet a 2009-es EP-választás volt, amikor a román szavazók érdektelensége három magyar mandátumot eredményezett, illetve az idei önkormányzati, amikor a rendkívül magas részvétel egy sor fontos település önkormányzatában, továbbá megyei tanácsokban rontott az addigi magyar pozíciókon. Annak ellenére, hogy sok mostani vesztes magyar jelölt több szavazatot kapott, mint négy évvel korábban.
Az RMDSZ azzal számol, hogy az öt százalékhoz több szavazatra lesz szüksége, mint júniusban. Ehhez két dolognak teljesülnie kell. Az első az, hogy azokban a választókörzetekben is mozgósítani tudjon, ahol jelöltjének nincs számottevő esélye a győzelemre. A másik: a magyar versenypártok arányában ne vigyenek el többet, mint nyáron. Az elnököt váltott MPP az utolsó pillanatig hezitált; a pártvezetés tekintélyéről mindent elmond, hogy a Maros megyei szervezet fittyet hányva a párt új elnökének akaratára, az EMNP-vel osztozik a körzeteken, néppárti színekben indulva. A Néppárt negyven képviselő- s ugyanennyi szenátorjelöltet indít, állítva, hogy az alternatív küszöb áldásaiból két magyar szervezet is profitálhat. Jól tudják, hogy ez lehetetlen, mégis belemennek a játékba, belehajtja őket a párt védnöke, aki maga nem kíván élni a lehetőséggel, hogy pártja legismertebb szereplőjeként maga is a választók elé álljon, nyíltan megküzdeni az RMDSZ valamelyik vezetőjével.

Szűcs László