Nincs más választás?

2011. 10. 30. 18:29Hosszas egyeztetésket követően lehet, hogy végül marad minden a régiben. Ez a „megoldás” körvonalazódik a romániai választási rendszer újbóli megváltoztatásának terve kapcsán a kormánypártok vezetőinek október közepén tett nyilatkozatai alapján, amelyben két héten belül igérnek valamilyen megoldást.
A lehetséges forgatókönyvek a következőek: a PDL átviszi akaratát a tisztán egyéni kerületes rendszerről, ami egyébként nagyfokú optimizmust feltételez a részükről, hiszen népszerűségük várható további alakulása azt is eredményezheti, hogy a következő törvényhozásban ritka lesz a demokrata-liberális képviselő, mint a fehér holló. Még akkor is, ha jól tudjuk, mindig az van helyzeti előnyben, aki szervezi a választást, aki hatalmon van éppen. A kormánypárt alighanem kifejezetten saját népszerűtlensége miatt ódzkodik országos vagy területi pártlistáktól, hiszen egyéni jelöltként eladhatóbbnak tartja az embereit, különösen akkor, ha az országos voksolást össze tudja kötni a helyhatóságival. Az is benne van a pakliban, hogy nem is mostani nevét használva vágna bele a kampányba, hiszen addig felépíthetik a Népi Mozgalom arculatát, amely kevésbé szenvedné meg az utóbbi évek népszerűtlen intézkedéseinek a következményeit. Ugyancsak a kizárólag egyéni körzetes voksolást támogatja a függetlenek tömörülése, az UNPR, de ennek sok jelentősége nincs, akár a világbékét is akarhatják vagy heti két ingyen fagylaltot minden polgárnak.
A második lehetséges forgatókönyv szerint az RMDSZ, – mely érthető módon nem nagy barátja az elvesző voksok miatt a tisztán egyéni körzetes megoldásnak – képes lesz a választási törvényben olyan módosításokat elérni, melyek által olyan területeken is megőrizhet mandátumokat, ahol ezt a tisztán egyéni verzió nem tenné lehetővé. Csakhogy feltehetően nem mindegy, hogy egy induló szervezet hány körzetben győz, valamilyen küszöböt, akár az 5 százalékosat, akár a bizonyos számú szenátori és képviselői helyet jelentő alternatív küszöböt el kell érni. Hogy ez mit jelent, attól is függ, csökkentik e a törvényhozók létszámát, amit elvben mindenki támogat, de nem feltétlenül szavaz majd meg. A karcsúsított parlament kényes kérdéseket vet fel: a kisebbségek ugyanis az eddigiek alapján megőrizhetnék egy-egy képviselői helyüket, összesen 18-at, ám egy kisebb létszámú törvényhozásban így már akkora erőt képviselhetnének, hogy kormányok sorsát dönthetnék el. Az eddigi gyakorlat szerint a kisebbségiek csoportja többnyire a kormányok politikáját támogatta.
A harmadik, legvalószínűbb változata a következő napok történéseinek, hogy nem alakul ki kompromisszum a kormánypártok között, ez esetben vagy marad minden a régiben, vagy bukik a koalíció. Jelentős változtatásra a törvényben csak úgy van esély, ha azt minden kormánypárti törvényhozó támogatja, amire senki ne fogadjon nagyobb összegben. Mivel a kivárás most hasznosabb lehet a kapkodásnál, ezért nem számítok arra, hogy a választási törvény vitája még ebben a hónapban a parlament elé kerülne. Lesznek ennél jóval nagyobb falatok is, valamit csinálni kellene a közigazgatás átszervezésével, majd valahogy elfogadtatni a jövő évi költségvetést.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!