Nem lesz rajtuk sapka

2016. 05. 07. 20:37

Annyi már biztos, a választási törvény korlátozásai miatt kevésbé lesz látványos az idei önkormányzati választás kampánya, és az ajándéktárgyak tilalma persze nem jelenti azt, hogy a jobbnál jobb programok versenye dönti majd el a mandátumokat. Szűcs László írása.

 

Elmaradnak a tűzijátékok – szomorkodhatnak a műfaj szerelmesei, legalábbis az önkormányzati választás kampánya kénytelen nélkülözni a korteskedés e látványos formáját, hiszen tiltja a választási törvény. Ugyanúgy tiltott kategóriába kerülnek a jó öreg választási bannerek, avagy a mindenkori kampányok legidegesítőbb formája: a választási kampányszöveget bömbölő hangszórós gépkocsik használata. (Igazi romániai specialitás: aki már a kampányrajt előtt kirakta a maga óriásplakátját, senki nem kényszeríti arra, hogy most leszedje.)

Továbbá a jelöltek nem szervezhetnek koncerteket, műsoros előadásokat, egyéb ünnepségeket (jó kis falunapok, sejhaj!). Ugyanígy a tiltott kampányeszközök kategóriájába kerülnek a dizájncégek nagy szomorúságára a pártlogós golyóstollak, a jelöltek mosolyával díszített csészék, trikók, sapkák, sálak, ahogy lemondhatunk a silány minőségű kampányöngyújtók használatáról is. Valamivel több értelme van annak, hogy nem szabad kedveskedni a reménybeli választónak alapélelmiszerekkel megpakolt ajándékcsomagokkal sem. (Meséltek egyszer egy ötletes – talán szerbiai – jelöltről, aki úgy alapozta meg a győzelmét, hogy egy-egy cipővel kenyerezte le reménybeli voksolóit, mondván, hogy ha győz, akkor mindenki megkapja a lábbeli párját is...) Maradnak a szórólapok, brosúrák, sajtóanyagok, valamint a méretében egységesített, ötvenszer harminc centis falragaszok. Nagyobb baj, hogy sok jelölt esetében a komolyan vehető programok, kampányígéretek, településfejlesztési stratégiák akár egy söralátét méretű lapon is kényelmesen elférnének.

A kampány-sörbontók és társai tilalmánál talán fontosabb, hogy az Alkotmánybíróság a komoly liberális nyomás ellenére végül nem nyúlt hozzá az egyfordulós módszerhez a polgármesterek választásakor (a megyei tanácsok elnökeit az idén már nem közvetlenül választjuk). Nyilván ott, ahol sok jelölt indul, a voksok szűk egyharmadával is lehet győzni, több partiumi és erdélyi településen a második forduló alighanem lehetetlenné tette volna magyar településvezető választását. Amin az AB ugyancsak nem változtatott, az a független jelöltek indulásához szükséges ajánló aláírások magas száma. A szándék érthető: boldog-boldogtalan indulását ezzel a küszöbbel megállítani. Csak nem sikerült igazán demokratikusra. Eredményezett is furcsa helyzeteket: az egyik székelyföldi városban úgy is indulhat egy független jelölt, hogy nem tudta a kellő számú támogatót prezentálni, viszont a törvényes határidőig nem érkezett óvás.

Pártot alapítani sokkal könnyebb, ehhez három ember összefogása is elégséges. E változás mögött az az államfői szándék tapintható ki, hogy új szereplők jelenjenek meg a politikai térben, csakhogy a legtöbb helyen kevesebb szervezet, jelölt neve szerepel majd a szavazólapokon, mint négy évvel korábban. Ennek következtében várhatóan kisebb lesz a mandátumot nem eredményező voksok aránya, ezáltal csekélyebb a szerepe a visszaosztásnak. Ha pedig a helyi, megyei tanácsokat jellemzően kevesebb politikai szervezet alkotja, valószínüleg csökken a lehetősége a többségeket kialakító koalíciós tárgyalásoknak. Ahhoz persze, hogy hatodikától tárgyalni lehessen, előbb jól kell szerepelni június ötödikén. Márpedig messze nem mindegy, ki, milyen helyzetbe kerül, hiszen a most kezdődő mandátum egybeesik a 2014-2020 közötti időszak uniós költségvetési időszak utolsó négy esztendejével. Aki ezzel a lehetőséggel jól sáfárkodik, annak négy év múlva talán nem is lesz szüksége sem tűzijátékra, sem kampánysapkára.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!