Lélekszámháború

A népszámlálási adatok hitelességét nem valamely újkeresztény gyülekezet prédikátora vonta kétségbe, hanem Virgil Bercea nagyváradi görög-katolikus püspök, aki a miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében nem kevesebbet állít, mint hogy a román állam kulturális, vallási tisztogatási politikát folytat. Szűcs László vezércikke.

Légvonalban egy kilométerre ide a nagyváradi Bodola Gyula stadion, a nyitott ablakon azonban tisztán, tökéletes minőségben behallatszik a zene, s egy, a mennyei királyságról ordibáló, fáradhatatlan férfihang. A váradi foci elhúzódó válsága miatt még a másodosztályú rangadók idején is többnyire üresen kongó lelátók most zsúfolásig teltek, hiszen a megyében és a városban komoly politikai, társadalmi tényezőnek számító pünkösdisták tartanak A remény turnéja címmel az egész várost beborító evangelizációs vándorkoncertet. Abban az országban, ahol a magyarokat leszámítva a lakosság több mint kilenctizede ortodox. Papíron legalábbis.
Meggyőződésem, hogy a 2011-es romániai népszámlálás nemrég megjelent eredményei hamisak, már ami a felekezeti megoszlást illeti. A legnagyobb eltérés feltehetően a különböző neoprotestáns egyházak követőinek valós lélekszáma, s a hivatalos statisztikák között lehet. Az sem biztos, hogy minden esetben valamiféle központi „adatmódosítás” történt, a számlálóbiztos egyszerűsíthette le a dolgokat, illetve az egykor ortodoxként nyilvántartásba vett polgár sem kötötte senki orrára, hogy családjával már rég új tanokat követ. Legalábbis nálunk nem lát nyilvánosságot olyan adat, mint a minap Németországban, ahol az elmúlt évben is százezer főt meghaladó volt a római-katolikus egyházat elhagyók száma. (Ahogy az is biztos, hogy nem kevés reformátusként, katolikusként szereplő magyar is már rég Jehova tanúja vagy a Hit gyülekezetének tagja.)
A népszámlálási adatok hitelességét viszont nem valamely újkeresztény gyülekezet prédikátora vonta kétségbe, hanem Virgil Bercea nagyváradi görög-katolikus püspök, aki Victor Ponta miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében nem kevesebbet állít, mint hogy a román állam kulturális, vallási tisztogatási politikát folytat. Bercea szerint az állam tudatosan igyekszik csökkenteni a görög-katolikusok számát, s ennek fő okát abban látja, hogy erre hivatkozva szabotálhassák a görög-katolikus javak restitúcióját. Mindenesetre az életszerű, hogy sok görög-katolikust regisztráltak több-kevesebb megfélemlítéssel ortodoxként, ezzel is magyarázható a püspök által is jelzett jelenség, hogy a népszámlálás előzetes adatai még tízezerrel több görög-katolikusról szóltak. Egy másik, Bercea által említett beszédes nagyváradi adat szerint a 2002-es számlálás idején még 6.860 görög-katolikus élt a városban, míg 2011-ben már csak 5.872 görög-katolikust számoltak meg, annak ellenére, hogy a városban működő öt görög-katolikus templom közül csupán kettőnél több mint hatezer hívő van nyilvántartva.
A kép tisztázásához maga az állam kínál megoldást a hivatalos lélekszámukkal elégedetlen felekezeteknek, hiszen akkor, ha az adóhivatali regiszterekben képesek voltak rábukkanni még egymillió polgártársunkra, az egyházi nyilvántartások segítségével éppen maguk bizonyíthatják a kilencven százalékos ortodox dominancia hazugságát.