Kiket a közöny füstje megcsapott

2015. 08. 14. 15:51

Nehéz, de nem lehetetlen sikeresnek kommunikálni a vegyipari kombinát légszennyezése ellen szervezett marosvásárhelyi tüntetést. A résztvevők száma annak fényében alacsony volt, hogy az Azomures ügye és füstje hosszú évek óta foglalkoztatja a város lakóit. Szűcs László írása.

 

Kétszáztól ötszáz főig becsülte a sajtó azokat, akik részt vettek a marosvásárhelyi Stop Azo tüntetésen. Először is: tisztelet mindenkinek, aki jelenlétévkel vállalta a véleményét. De ez a szám egyszerűen siralmas, akkor is, ha tekintetbe vesszük a demonstrálókhoz csatlakozó nyári záport is. (Vajon a csapadékban is ott van már néhány csepp per liter Azomures?) Nem valami izmos kifogás az eső, ha valaki most, harminchat fokos árnyékban megkínálna egy nyári záporral, bármi ellen vagy mellett kellene tüntetni, rohannék a főtérre. Igaz, Váradon most nincs főtér, csak egy ronda nagy feltúrás.

Ez a kétszáz-ötszáz még akkor is halovány, ha számításba vesszük: voltak figyelmeztetések, volt, akit állása elvesztésével fenyegettek. Kevés akkor is, ha tudjuk, sok család egzisztenciája függ a napi rendszerességgel határértékek felett szennyező vegyipari kombináttól. S akkor is kevés, ha egyeseket elbátortalanított, elidegenített az, hogy némi etnikai színezetet is kaphatott az ügy, mondván a gyár dolgozói leginkább románok, a füstköd ellen tiltakozók között pedig felülreprezentáltak a magyarok. Pedig nem is piros-sárga-kék gomolyagokat ereszt az üzem. (Az már csak hab az ammónián, hogy a demonstrációt megörökítő képeken csak román nyelvű transzparenseket láttam.)

A civil szervezők érthető szándékkal, de szerencsétlen módon igyekeztek távol tartani a politikát saját demonstrációjuktól. Pedig lehetett volna tisztázó hatása: lássuk, mely pártok mernek a szennyezés ellen tiltakozók mellé állni? Elég lett volna azt mondani: gyertek, segítsetek, mozgósítsatok, de a logóitokat, zászlóitokat, transzparenseiteket hagyjátok otthon. De azt kérni, hogy a politikusok ne legyenek jelen, az értelmetlen, buta kérés volt. Egy politikai párt helyi vezetőjének ugyanolyan állampolgári joga tüntetni, mint bárki másnak. S ugyan nem ehhez vagyunk itthon szoktatva, de miért is ne állhatna ki valami mellett, valami ellen egy politikai szervezet, ami nem ideológiai téma? Eredetileg ilyesmikért lettek alapítva. Addig rendben van, hogy a kezdeményezők a civilek, de miért csukják be maguk mögött az ajtót? Csupán részben elfogadható magyarázat, hogy a pártok hitelessége megkopott.

Tudom, a kevés tüntető ma azt is jelenti, hogy az emberek többsége nem hisz a civilek érdekérvényesítő képességében. S valljuk be, az sem derült ki pontosan, mi is volt a célja a csütörtöki demonstrációnak. Nem a gyár bezárása, ezt siettek hangsúlyozni. Akkor mi? És miért nem? Még hány napig kell a kombinát mérgezzen ahhoz, hogy a bezárását követeljék. Hány mg/köbméter káros anyag kell ahhoz, hogy elfogyjon a türelem? Amit most követeltek – az alkotmány cikkelyének betartása az egészséges környezethez való jogról – túl általános, túl elméleti. Mennyivel könnyebb lenne tömegeket toborozni (pláne Marosvásárhelyen), ha az Azomures magyar nagytőkések kezében lenne. Egy másik tömeg is gyorsan összeverődne, ha célként azt jelölnék meg, tűzzünk ki egy székely zászlót a legmagasabb kémény tetejére. Mert szimbólum nélkül nem megy. Inkább megfulladunk.

A tüntetés előtti napokban, órákban viccesen hezitált az RMDSZ is Azo Stop ügyben. Ha úgy adódik, tudom, el lehet könyvelni politikai sikerként, hogy lám, ha mi nem tesszük oda a vállunkat, akkor egy kis eső máris elmossa a tömeget. Lehet zavarba is jönni attól, hogy a civilek a pártok távolmaradását szorgalmazták. Lehet, de nem szabad, hiszen a politika a részvételről szól, nem a távolmaradásról. És különösen nem lehet félszegen semlegesnek maradni, amikor éppen az én választóimat is mérgezi ez a remek adófizető, szponzorként is jeleskedő kombinát. Miközben mérgezi az elszántat és a taktikázót egyaránt, minden lélegzetvétellel. Milyen üzenet ez az őszi elővoksolásra?



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!