Jó cédula, rossz cédula

Szórólapokon szándékszik népszerűsíteni eredményeit a következő hetekben az RMDSZ, ami ugyan nem a legkorszerűbb eszköze a politikai kommunikációnak, de tételezzük fel: épp a szokatlan formától várják az eredményt. Persze, nem véletlen, hogy kis (röp)cédulákon elevenednek meg a sikerek, hiszen még az év első heteiben a Szövetség politikai ellenfelei – szokás szerint névtelenül űzve a negatív kampányt – a tulipános logóval ellátott, „RMDSZ, eredmény ez?” szlogenre építő, a kormányzati részvételhez kötődő lejárató kampányba kezdtek, több erdélyi nagyvárosban helyeztek ki feltehetően ezres nagyságrendben röpcédulákat falakon, villanypóznákon, autók szélvédőjén stb. Az akció kivitelezésére akkor is, majd március 15. előtt Nagyváradon is tizen-, huszonéves fiatalokat használtak, akik közül többek kötődése egyértelmű az Erdélyi Magyar Ifjakhoz, bár értesüléseink szerint magát a feltehetően Magyarországon nyomtatott szóróanyagot nem az EMI gyártatta, hanem úgymond a nagyoktól kapták.

Nem új keletű a cédularagasztásos negatív kampány a romániai magyar politikai életben, tavaly emlékezetes botrányt okozott Brüsszelben, hogy egy könyvbemutató apropóján Tőkés László, az Európai Parlament akkori alelnöke személyesen ragasztgatta át a meghirdetett esemény plakátjait „Mit keres az EP-ben ciános Béla???” feliratú céduláival, előbb tagadva, majd elismerve érintettségét a történtekben. Nem véletlen, hogy az év eleji RMDSZ-ellenes cédulázgatáskor is az egyik téma az RMDSZ úgymond megengedő álláspontja volt a verespataki beruházás kapcsán, azt sugallva, hogy a projekt engedélyezése már eldöntött tény.

Nincs ismeretem arról, hogy készült-e bármilyen felmérés a lejárató szándékú szórólapozás társadalmi megítéléséről, egyértelműen nem is vállalta az akciózást az RMDSZ egyik politikai ellenlábasa sem, ahogy határozott elhatárolódásra sem került sor. Tudtommal már az első szórólapok megjelenésekor felmerült, hogy formájában hasonló, pozitív üzenetű cédulákkal kellene megszórnia az RMDSZ-nek ugyanazon településeket, ám úgy tűnik, az ötlet meglehetős késéssel materializálódik, így hatása sem lesz akkora, mint egy azonnali válaszlépésnek. Az a gyanúm, hogy a döntéshozatali hierarchia túlzott bonyolultsága miatt az egyes ötletek kivitelezésének átfutási ideje túlságosan nagy a Szövetségben, rövidebb reakcióidővel hatékonyabb lehetne a marketing. A másik ok, ami miatt a pozitív tartalmú, legális röpcédulázás hatékonysága mérsékelt, éppen az, hogy a gyorsaság mellett a névtelenség, a törvényen kívüliség adja meg egy ilyen próbálkozás ízét, s egy effajta gerrillamarketing akciót az RMDSZ nyilván nem engedhet meg magáénak, esetleg valamely hozzá kapcsolódó ifjúsági szervezet. Félő, hogy nyelvezetében is túlságosan nyakkendősre sikeredik az eredményeket népszerűsítő próbálkozás.

Azt persze nem vitatom, hogy a kormányzati, önkormányzati jelenlét eredményeit tudatosítani kell a közvéleményben, ami sokkal nehezebb, mint anonim lejárató üzeneteket teríteni az éj leple alatt. De hiteles arcokkal, közhelytelenített nyelvezetet használva, a tényeknél maradva, s a kudarcokat sem elhallgatva bizonyosan van mód az eredményekről szóló információk célba juttatására. Hiszen ez is egy szakma.