Hárman egy csónakban?

2011. 01. 27. 11:01Február végén Nagyváradon a kongresszusi küldötteknek nem csupán személyek közül kell bölcsen választaniuk új szövetségi elnököt, hanem lehetséges utat is kijelölhetnek, s a különböző jelöltek által felvázolt utak nem feltétlenül egy irányba mutatnak. Az viszont közös az eddigi pályázókban, hogy Markó mindhárom utódjelöltje a PD-L–RMDSZ-koalíció fenntartása mellett érvel, helyzetüknél fogva természetes módon ebben érdekeltek is, akár betöltött tisztségeik, akár politikai kapcsolataik révén. Ugyancsak ebben, a koalícióban való maradásban lehet érdekelt a Partium lehetséges jelöltjeként emlegetett, a jelöltséget el nem hárító egészségügyi miniszter, Cseke Attila is, aki tárcavezetőként bizonyára szeretné végigvinni az általa elindított reformokat. Csakhogy a kongresszusi házigazda Bihar megyei RMDSZ – legalábbis a területi szervezet elnökének legutóbbi nyilatkozata szerint – nyíltan ellenzi a mostani közös kormányzás fenntartását, mielőbb szakítana a liberális-demokratákkal, s a mai ellenzék pártjaival alkotna inkább új többséget.
Lássuk az érveket. Az egyik oldal azt mondja, a kormányon maradást indokolja, hogy a koalíciós megállapodásban az elmúlt évre vonatkozó dolgok teljesültek, a megszorító intézkedések zömén túl vagyunk, s van esély arra, hogy egy kedvező nemzetközi konjunktúra esetén sikerülhet élénkíteni a gazdaságot, könnyíteni a legrosszabb helyzetben lévők életét. Gyakori érv az is, hogy a szocdemek és a liberálisok tavalyi kisebbségellenes, magyarellenes megszólalásai kétségessé tesznek minden együttműködést.
Mit mond a másik oldal? Hivatkozik a mai ellenzéki pártokkal folytatott korábbi, eredményes közös kormányzati munkára. Ennél fontosabb viszont, hogy nem lenne szabad hosszabb ideig benne maradni egy olyan kabinetben, amely a lakosság többségének a bizalmát elveszítette, ha így mennek tovább a dolgok, a Boc-féle párt a következő választásra úgy összezuhan, mint Magyarországon a szocialisták, az RMDSZ pedig be sem jut a törvényhozásba. A koalíció ellen szól az is, hogy a bírálók szerint sokkal több gazdasági előnyt kellett volna kiaknázni abból a helyzetből, hogy a PD-L-t gyakorlatilag a szövetség tartja a hatalomban. A magyarellenes ellenzéki hangokról pedig azt tartják, ha a helyzet úgy adódik, ugyanezen politikusok képesek szeretni is a magyarokat, s a mai partnerektől sem állt mindig távol egy kis magyarfóbia, lásd a minapi háromszéki bejelentést március 15. letiltott hivatalos megünnepléséről.
Egyelőre úgy tűnik, azok vannak többségben, pontosabban azok akarata érvényesül, akik a jelenlegi helyzet fenntartását, a ciklus végigvitelét tartják jónak. Csakhogy a végrehajtó hatalom bizalomvesztettsége kedvezőtlenül érintheti a jövő nyári választás előtt az RMDSZ önkormányzati pozícióit, felerősödhetnek a váltást kérő, követelő hangok.
Ezekre viszont már az új szövetségi elnöknek kell válaszolnia.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!