Gigi, a libi

Olyan a Szociál–Liberális Szövetség, mint egy inverz bűvészkalap, utóbbiból mindenféle furcsa dolgokat lehet elővarázsolni, miközben az USL-be mindenféle furcsa alakokat lehet begyömöszölni. Hogy csak a legújabb szerzeményeket említsük, a kormányoldal felszippantotta Románia egykori miniszterelnökét, a parasztpárti Victor Ciorbeát, továbbá az egykori állattartó szakembert, Gigi Becalit, aki hozománnyal érkezik, egy népszerű futballcsapattal és egy zsebpárttal tudja erősíteni a hazai baloldali–liberális erőket.
Becali mint liberális. Leírni is viszolyogtató. A cigánygyűlölő, magyargyűlölő, minden mást gyűlölő, színarany trónszékben bohóckodó pojáca. Rettenetes nagy baj lehet Crin Antonescu fejében, hogy a hazai politikai élet botrány-antihősét akarja parlamenti mandátumhoz segíteni. Mintha valaki szántszándékkal próbálná rávenni őt butaságokra, hogy aztán egy másik tanácsadó hatására görcsösen ragaszkodjon rossz döntéseihez. Hiszen miközben megnyerte magának a Steaua tulajdonosát, szembekerült saját pártja néhány erős emberével, akikkel – ismerjük el – eddig sem volt felhőtlen a viszonya. De azért szűk két hónappal a parlamenti választás előtt nem szokványos két megyei szervezet vezetőjét leváltani, s egy teljes fővárosi kerületi szervezetet szélnek ereszteni. (Vagy ez a cél, valami őrültséggel eltávolítani a párton belüli vetélytársakat, a kellemetlenkedő Orbant, Tãriceanut?)
Kolozsváron sem lehet ma könnyű liberális vezetőnek lenni, egyrészt lenyelni azt, hogy hatalmi szóval lecserélik helyi jelöltjeiket, másrészt a liberálisok új üdvöskéje első számú, gyűlölt ellensége a kolozsvári vasutas futballcsapat. S itt a bökkenő, hogy Becali nagyon könnyen tud maga körül gyűlöletet kelteni, megszólalásai kiszámíthatatlanok, semmi garancia nincs arra, hogy új szövetségeseit nem sérti valamivel vérig, mikor mond olyat, ami az USL vezetői számára is vállalhatatlan. Igaz, éppen az a baj, hogy eddig is tett már elég vállalhatatlan kijelentést, ami után komoly politikai szervezetben nem lenne mit keresnie. Tehát a lényeg, hogy továbbra sem értem, mi szüksége volt Antonescunak arra, hogy Becalival égesse magát itthon és Európában. Túl egyszerű a magyarázat, hogy Gigi bevásárolta magát székházzal, eurómillióval a liberálisok szívébe. Tényleg van az a pénz? S az okos Ponta – aki ugyan Steaua-drukker – megint kimarad ebből a kockázatos vállalkozásból.
Apropó, Európa. Guy Verhofstadt, az európai liberálisok vezetője Bukarestben járva egy legyintéssel elintézte EP-képviselőtársa felvételét a PNL-be, szerinte nincs itt semmi baj, egy kis nevelőmunka, s Becali bajtárs máris eurokonformmá válik. Erre csak azt tudom mondani: Kedves Guy, kérem, üljön ott Gigi mellett néhány rangadón a Steaua díszpáholyában, s utána nyilatkozzon arról, hogy összefér-e a liberális értékekkel ez az ártatlan kompromisszum.

Szűcs László