Besztercei bukta

2015. 08. 29. 17:32

Hiába volt frappánsnak tűnő válasz Szász Jenő gyöngyhalászat-stratégiájára, nem jön létre szeptemberben az önálló magyar iskola Besztercén. Szűcs László vezércikke.

 

Ezekben a napokban kerül nyomdába az a könyv, amely egy júliusi riporttábor szöveg- és képanyagát tartalmazza. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének tagjai a Beszterce megyei Óradnán és Radnaborbereken szüreteltek élményeket, egyebek közt azzal a helyzettel szembesülve, miként lehetséges, hogy egy falu közössége megtartja ugyan nemzeti identitását, ragaszkodik vallásához, ám körükben mára szinte teljes anyanyelv-vesztés ment végbe. Ennek egyik oka, hogy megszűnt a magyar nyelvű oktatás minden szintje. A kötet visszatérő motívuma, mennyire fontos a besztercei magyarok számára, hogy 2015 szeptemberétől önálló magyar iskola kezdi meg a működését a megyeközpontban.

Aztán alig két héttel a becsengetés előtt jön a közlemény arról, hogy az egészből nem lesz semmi, kedves szülők, drága gyerekek, talán majd jövőre tessék érdeklődni. Történt ugyanis, hogy az oktatási minisztérium jogi osztályának dolgozói a napokban vették a fáradtságot, s belenéztek Beszterce város helyi tanácsának májusi határozatába az iskola létrehozásáról. S ha már belenéztek, találtak is három olyan formai hibát, ami miatt nem kezdheti el önálló intézményként a tanévet az iskola. (Ráadásul ez már a második próbálkozás, a korábbi állítólag részben azon bukott el, hogy a leendő iskola magyar igazgatója román tagozatra adta a gyermekét.)

Tragikomikussá teszi az ügyet, hogy a tanintézmény létrejöttét már-már nevetséges részletkérdések, formai pontatlanságok akadályozzák. Ráadásul a minisztérium jogászainak kifogásait orvosolni hivatott tanácsülés nem volt döntőképes, ugyanis a besztercei városatyák többsége éppen szabadságon van. (A kvórumhoz még egy tanácsos kellett volna!)

Lássuk tehát, mi akadályozza a tárca szerint a magyar iskola létrejöttét. Először is maga a megnevezés. Tudjuk, a tervezett Hunyadi Jánost most még azért nem javasolták, mert macerás a folyamat, amennyiben személyről van elnevezve. (Ha az ember egy magyar király apukája, könnyen lehet gyanús, még akkor is, ha ő maga félig román, vagy tán...) Úgyhogy a májusi határozat besztercei magyar líceum nevet említ, amit magyar tannyelvű elméleti líceumra kellene a jogászok szerint változtatni. Olyan nagy ügy lett volna megnézni, milyen néven szerepelnek a minisztériumban a hasonló iskolák? A határozat megfogalmazása előtt vajon kivel konzultáltak a beszterceiek? Egyáltalán volt-e, különösen az utóbbi napokban megfelelő konzultáció a Beszterce megyei RMDSZ, az Ügyvezető Elnökség, illetve oktatásügyi államtitkárunk vonalon?

Ugyancsak stiláris kifogás, hogy a határozat a városi tanács elvi beleegyezését említi, holott a jogászok szerint a szövegnek egyértelműen a döntést kellett volna rögzítenie.

A harmadik kifogás személyi jellegű, illetve kompetenciák keveredését kifogásolja. E szerint a helyi tanács határozatát a megyei főtanfelügyelő írta alá, aki tanácsos is, sőt, a határozathozatal idején ő vezette a testület ülését, s ezért ő gondoskodott a határozat továbbításáról is a minisztériumba.

Két eset lehetséges: a minisztérium jogászainak formailag igazuk van, bár az több mint különös, hogy három hónapra volt szükségük, hogy kifogásaikat megfogalmazzák. (Olvasom – és idézem – közben Király András államtitkár Facebook-kommentjét, miszterint oktatási intézményt november és február közötti időszakban hoznak létre, és nem minisztériumi jóváhagyással. Az iskola hálózatot a helyi tanács határozata alapján hagyja jóvá a megyei tanfelűgyelőség. Ha ez így van, ezt miért nem tudták a beszterceiek, illetve az államtitkár miért csak most szól? S ha így fest a dolog, miként lehet, hogy ugyanott éppen ő maga nyilatkozza optimistán a Maszol.ro portálnak: a következő két hétben még van esély rá, hogy beinduljon az iskola Besztercén.)

A besztercei magyar iskola alapításának bukása azért is kényes ügy, hiszen még tavasszal, amikor mindenki Szász Jenő elhíresült gyöngyhalászat-stratégiáját vitatta, vezető RMDSZ-es politikusok (Markó Béla, Borbély László) leginkább a besztercei magyar iskola közeli létrejöttével érveltek a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetőjének elképzelése ellen, hogy székelyföldi iskolákba küldjék a szórványból a nyolcadik osztályt végzetteket. Azért valamit most is kellene mondani, amikor úgy alakult, hogy a magyar osztályok Besztercén az Andrei Mureşanu Főgimnáziumban maradnak. Vagy ha nem mondani, akkor tenni.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!