A felfüggesztett jogállam

Az elnök eltávolításával sérült az ország jogbiztonsága, túllépett a törvényesség határán mindaz, amit a múlt héten a parlamentben véghezvittek az új többség vezetői, akikre Európa nem fog komoly partnerként tekinteni. S ha a törvényesség relativizálható az államfő esetében, miért ne gondoljunk arra, hogy ez mással is megtörténhet. Romániában múlt pénteken a jogállamot függesztették fel. Szűcs László írása.

Romániában az elmúlt hét folyamán megbukott vagy százezer érettségiző, a vizsgázó maturandusok bő fele, továbbá egy darab államfő. S míg előbbiek az őszi vizsgaszezonban bizonyíthatják a nyári hetek alatt gyarapított tudásukat, Traian Bãsescu, a köztársaság választott elnöke már két hét múlva, népszavazáson próbálkozhat a lehetetlennel: jelenlegi népszerűtlenségét megfordítva egyszerű többséget szerezve kitölteni mandátumának hátralevő másfél évét.
Azt már jó ideje tudni lehet, hogy a tanügyben komoly bajok vannak, viszont ilyen tömeges bukásra senki nem gondolt. Arra, hogy egyes megyékben a vizsgázók egyhetede, egynegyede képes csak sikeresen érettségizni, hogy iskolák egész sora szégyenkezhet százszázalékos bukási aránnyal, s oly kevés a színjelesre vizsgázó ifjú, hogy a televíziók valóságos sztárokként mutatják be őket. Az okokról, a hazai oktatásügy válságáról, s a lehetséges megoldásokról, a szakma még hosszan el fog vitatkozni, abban viszont már most biztos vagyok, hogy az őszi vizsgákon valósággal megtáltosodnak majd az ifjak, bizonyítva, hogy az új, szociál–liberális oktatáspolitika oly hatékony, hogy párja nincs a világon.
Valamivel egyszerűbb a helyzet az államfő esetében, hiszen ha valami csoda folytán két hét alatt fordítani tudna a megítélésén, azzal óriási presztízsveszteséget okozna ellenfeleinek, ideiglenes utóda, a liberális Crin Antonescu be is jelentette, hogy távozik a politikai életből Bãsescu visszatérése esetében. Kíváncsi vagyok, hogy a felfüggesztett elnök a korábbi terveinek megfelelően a nyugdíjas életet választja, ha a referendumon alulmarad, vagy nekiáll a szétesőben lévő demokrata-liberálisokat talpra állítani a parlamenti választásokra.
Traian Bãsescu nem tartozott e lap kedvencei közé, ha annyi százasunk lenne, ahányszor bíráló jelzővel illettük ezen az oldalon, alighanem gazdag emberek lehetnénk, s e szavakat nincs is okunk visszaszívni. Aktív és játékos elnökként tett is róla, hogy a figyelem középpontjában maradjon. A Székelyföld egykori szorgos látogatója magyar kérdésekben is meglehetősen ellentmondásosan szerepelt, pedig a most idő előtt véget ért mandátumát is annak köszönheti, hogy a székelyföldi magyarok inkább rá voksoltak, mintsem vetélytársára. (Ez még akkor is igaz, ha a biztos siker érdekében kicsit csalni is kellett a külföldi voksokkal.) Tehát az igazán nagy baj nem az, hogy Bãsescu kénytelen kiköltözni a Cotroceni-palotából, s az elnöki rezidencia új lakója az a liberális politikus lesz, akit az RMDSZ legutóbbi kongresszusain a leghangosabb tapssal fogadtak a küldöttek.
A nagyobb baj az, hogy az elnök eltávolításával sérült az ország jogbiztonsága, egész egyszerűen túllépett a törvényesség határán mindaz, amit a múlt héten a parlamentben véghezvittek az új többség vezetői, akikre Európa nem fog komoly partnerként tekinteni. S ha a törvényesség relativizálható az államfő esetében, miért ne gondoljunk arra, hogy ez mással is megtörténhet. Romániában múlt pénteken a jogállamot függesztették fel.