Színház és irodalom váradi fesztiválja

2016. 04. 09. 10:08

Két nap telt el a IV. A Holnap után fesztiválból és a következő három is ígéretes. Lázár Kati budapesti színművész előadása, avatott és érdekes beszélgetés Kuncz Aladárról, József Attila versek az eddigi leltár. Simon Judit szubjektív beszámolója.

 

Az már az Alapító oklevél aláírásakor biztos volt, hogy A Holnap után fesztivál hosszú életű lesz, a kérdés csak az volt, milyen színvonalon tudja tartani a nagyváradi Szigligeti Színház a rendezvénysorozatot. Válasz: jó színvonalon. Dolgozik is ezért sokat Czvikker Katalin főigazgató, Sorbán Attila író, a találkozó ötletgazdája és Boka László irodalomtörténész, hogy mindig több legyen az értékes, mint a középszerű.

 

Jászai Mari megszemélyesítője: Lázár Kati színművész

 

Lázár Jászaija

Az idei sorozat Lázár Kati jeles budapesti színművész Kripli Mari című monodrámájával indult. A Kossuth-díjas színésznő Nagyváradon szültetett, 17 éves korában települt át Magyarországra. S lám így kötődik Jászai Mari, korának legnagyobb tragikája Nagyváradhoz.

Lázár Kati Jászai naplójának alapján, de amint egyik interjújában elmondta Péchi Blanka és Csathó Kálmán írásaiból is merítve készítette el az előadást. Munkáját segítette Gyalog Eszter dramaturg, a látványtervet Bánki Róza jegyzi.

Az előadás viszont csak a színésznőé, ő építette fel úgy, hogy megmutassa Jászai színházi és magánemberi arcát. Nem kis feladat, ha belegondolunk a különbségekbe. Lázár – Jászai elmondja, csak a színpadon érzi magát biztonságban, csak ott él igazán, ott nagyasszony. Amint lemegy a függöny, visszaváltozik bizonytalan, elesett nővé. Így idősen, már rég nem a karrierje csúcsán, az utolsó szerelem boldogságában és kínjai között pereg vissza az élete. Ahogy Lázár játszik, kiderül, hogy korának legünnepeltebb tragikája kicsinyes, irigy a fiatalabb kolléganőkre, kárörvendő, öntelt, összeférhetetlen. Lényegében, színpadon kívül megmaradt – bocsánat – markotányosnőnek, Kripli Marinak, ahogy kislánykorában csúfolták. A színpadon viszont Antigoné és Élektra, Margit királyné és Lady Machbeth. Az ágyában megfordult néhány irodalmi klasszikus, de mások is, férjnél is volt rövid ideig, de számára az igazi, nagy szerelemet a színház, a színpad jelentette. Lázár előadásában az immár mellőzött díva, úgy emlegeti a szerepeit, melyeket már mások játszanak, mint ahogy asszonyok beszélnek elmúlt szerelmeikről: szomorú szenvedélyességgel.

Lázár Kati az első öt perc elmúltával Jászaivá válik. Hol szenvedélyes, hol beletörődő, hol szerelemes asszony, hol háborgó színész, hol megbocsát, hol bosszúra vágyik, hol csillogó színésznő, hol sértett gyermek. Szóval Lázár mindent tud a színpadon, sőt az empátiát, a sorsközösséget a tragikával is belecsempészi az előadásába.

 

H. Szabó Gyula, Filep Tamás Gusztáv, Jeney Éva és Boka László a Kuncz Aladárról folytatott beszélgetésen

 

Se nem kolostor, se nem fekete

Az irodalomtörténeti kerekasztal is a fesztivál szerves része. Idén Kuncz Aladár volt a téma, annak apropóján, hogy a kolozsvári Kriterion kiadó megjelenteti az író összes írásának kritikai kiadását. A sorozat szerkesztői Boka László, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, a Holnap után Fesztivál egyik alapítója és Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész, kisebbségkutató, valamint Jeney Éva irodalomtörténész és H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója beszéltek Kuncz I. Világháború utáni irodalomszervezői, szerkesztői szerepéről. Érdekes részleteket ismertettek a Fekete kolostor szerzőjének gróf Bánffy Miklóshoz fűződő munkakapcsolatáról, Kuncz szerkesztői munkájáról, budapesti és kolozsvári alkotói éveiről, és nem utolsó sorban a francia kultúra iránti szeretetéről. Budapesten a Nyugat munkatársa, de dolgozik az ultrakonzervatív Napkeletnek is. A Nyugat nemzedék jelese, Kolozsváron az Ellenzék irodalmi mellékletének, később az Erdélyi Helikonnak szerkesztője. Az irodalomtörténészek elmondták, rengeteg aprómunka, alapos kutatás előzte meg az életműsorozat szerkesztését, hiszen számos, eddig kötetben meg nem jelent munkáját gyűjtötték egybe, továbbá eddig alig ismert kéziratra is bukkantak.

Jeney Éva a Fekete kolostorról, Kuncz legismertebb és egyben esztétikailag legkiemelkedőbb munkájáról elmondta, hogy az eddig kiadások szinte mindegyike csonkítva jelent meg. Különböző korokban, különböző okok miatt hagytak ki részeket a műből. A szerző franciaországi fogsága alatt grafikák és fotográfiák is készültek, melyek eddig rendre kimaradtak a kötetekből. Jeney, aki elutazott kutatni a regény színhelyére, megjegyezte: a fekete kolostor se nem fekete, se nem kolostor, de Kuncz, noha valós tényeket és embereket örökített meg, regényt írt, és nem történelmi munkát.

H. Szabó Kuncz váradi kötődéseiről beszélt, innen tudtam meg, hogy a szerző szülei a város egyik temetőjében nyugszanak, csak nem tudni melyikben.

A nyolckötetes Kuncz Aladár sorozatból megjelent a Fekete kolostor kritikai kiadása, teljes szöveggel és képekkel, valamint a novellákat tartalmazó mű.

 

Csütörtök József Attilával

A fesztivál második napján, csütörtökön este: „Nappal hold kél bennem... Turek Miklós (képünkön) versszínházi monodrámája József Attila életéről és költészetéről”. Ez a hivatalos címe magyarországi színész versműsorának, ami nem volt sem színház, sem monodráma. Versek voltak. A költő utolsó estéjét megidézve, József Attila ismert költeményei hangzottak el, koszorúba fonva és mozgással illusztrálva. A költészet napjának közeledtével, jó volt József Attila műveket hallgatni. Akárcsak az év többi napján.

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!