Panama-iratok: elindult a lavina
2016. 04. 09. 21:56Olyan politikai és gazdasági dominó indult el április elején, amelynek a kezdetét látjuk, a végét azonban nem lehet megbecsülni. Április 3-án tették közzé az úgynevezett Panama-iratok első dokumentumait. Három nap kellett ahhoz, hogy lemondjon az adókerüléssel vádolt izlandi miniszterelnök, öt nap pedig ahhoz, hogy David Cameron is elismerje érintettségét. Így működik az adatgyár. Parászka Boróka összefoglalója.
A botrányt kirobbantó német napilap április 4-i száma
Látszólag egy klasszikus, több kontinenst behálózó korrupciós botrány vette kezdetét, a gyakorlatban azonban sokkal összetettebb, újszerű folyamat zajlik. Nem csak arról van szó, hogy újságírók egy csoportja bizonyos információkhoz jutott, amelyeknek a közzététele belátható következményekkel jár. A Panama-iratok, információk részben feldolgozott halmaza, ezeknek az összefüggéseit egyelőre nem lehet egészében látni. Csak azt, hogy az adatok révén nem egy, hanem több, egymással csak strukturálisan összefüggő korrupciós ügyre derülhet fény. A most kirobbanó botrányok megváltoztathatják azt is, ahogyan az országhatárokat túllépő korrupcióról, és az azzal szemben való fellépésről gondolkodunk.
Ezeknek a botrányoknak érintettjei lehetnek különböző államok különböző beosztásban lévő politikusai, művészei, sportolói, közszereplői. Olyan emberek, akiket az köt össze, hogy jelentős vagyonra tettek szert, és akik ez után a vagyon után offshore cégeken keresztül kerülték el az adózást. Akik olyan fedőcégeket vásárolhattak maguknak és olyan bankokba menekíthették pénzüket, amelyek megnehezítették vagy ellehetetlenítették az igazi tulajdonosok, és az általuk végzett tranzakciók követését. Akikkel szemben nem érvényesíthetőek az adózási törvények, a korrupcióellenes intézkedések.
A korrupciós ügyek eddigiektől eltérő mediatizálása vált szükségessé. Erre vállalkozik a jelek szerint a Panama-iratok program, amely az adókerülő offshore cégek adatait hozza nyilvánosságra. A publikációs sorozatot jól felépített és ütemezett módon egy tényfeltáró újságírói konzorcium és a Süddeutsche Zeitung munkatárai irányították, illetve irányítják előre bejelentett menetrend szerint. A birtokukban lévő dokumentumok nem nyilvánosak, és feldolgozás alatt állnak. Bár ismert egy sor jelentős befolyással rendelkező politikus, akik érintettek a Panama-ügyekben, egyelőre nem sejteni, meddig vezethetnek a most kibomló szálak. Valószínűleg azok sem tudják, akik a dokumentumok birtokában vannak. Amit eddig közöltek, és láthatóvá tettek, az az izlandi miniszterelnök székébe került, és jelentősen megingatta David Cameron brit miniszterelnök pozícióját is. A dokumentumok jelentőségét, és az „offshore botrány” súlyát az érintettek kezdetben alábecsülték. Az izlandi miniszterelnök bizonytalan időre kívánt csupán visszavonulni, miután kiderült éveken át offshore cégen keresztül kerülte az adófizetést. Választói nem voltak ennyire kompromisszumkészek, az ország történetének legnagyobb tiltakozása kezdődött: 22 ezer ember vonult utcára, hogy a politikus lemondását követelje. Gunnlausson végül engedett a nyomásnak. David Cameronnal kapcsolatban kezdetben csak annyiról lehetett hallani, hogy apja, Ian Cameron offshore cég tulajdonos, négy nap után azonban a brit miniszterelnök is elismerte, hogy tulajdonrésze volt a Blairmore Befektetési Alapban, és ettől csak kevéssel hivatalba lépése előtt vált meg. Ez a cég pedig működésének harminc éve alatt soha nem fizetett adót annak az országnak, amelyet Cameron miniszterelnökként igazgatott.
Cameron még magyarázkodik, izlandi kollégája már loemondott, sokan pedig alighanem aggódva várják az újabb fejleményeket
Adattenger
A fokozatosan történő információközlésnek több oka van. Az egyik magyarázat a hatalmas adatmennyiség, amiből lépésről lépésre „bányásszák elő” a releváns információkat. A másik pedig az, hogy ez a meglévő adatbázis részleges: további nyomozással, adatigényléssel, nyomásgyakorlással lehet kiegészíteni. Amit most látunk, oknyomozó újságírói eszközökkel gyakorolt kampány, jól adatolt korrupcióellenes gerillaharc. Nyilatkozatok, beismerő vallomások kikényszerítése.
A Panama-iratok címmel ismertté vált programban nagyon sokan dolgoznak: 80 ország 400 újságírója vesz részt a tényfeltárásban, adatbányászásban, terepmunkában. A különböző helyszíneken, ügyeken dolgozók összehangolt munkával, előre megbeszélt módon, időpontban publikálnak. Nem ez az első ilyen jellegű együttműködés. A most futó projektet koordináló Nemzetközi Tényfeltáró Konzorcium (ICIJ) futtatta az Offshore Leaks, a Swiss Leaks, a Luxemburg Leaks programokat is. Amit most látunk a Panama-iratok révén, a megszerzett, de még fel nem dolgozott információk mennyisége miatt rendkívüli. Az Offshore Leak 2013-ban 260 GB, a Luxemburg Leak 2014-ben 4 GB, a Swiss Leak 2015-ben 3,3 GB adatot dolgozott fel. A Panama Iratok ennek a többezerszeres mennyiségét, 2,6 TB adatot tartalmaznak (1 terabájt az 1024 gigabájt). 4,8 millió emailt, 3 millió különböző adatbázist, 2 millió PDF állományt, 1 millió fotót és 320 ezer szöveges dokumentumot kutatnak a résztvevők. Ezért sem látni még, mi bukkanhat elő a következő hónapokban, vagy akár években.
A Mossack Fonseca cégtáblája. Nagy, de nem a legnagyobb
Magyar és román érintettségek
Az 1977-ben alapított Mossack Fonseca, amelynek dokumentumait a Süddeutsche Zeitung megszerezte, hivatalosan befektetési tanácsadással foglalkozó panamai cég. Jürgen Mossack, német származású panamai ügyvéd és Ramón Fonseca panamai politikus, ügyvéd tulajdona. A társaság több száz alkalmazottja fedőcégek alapításával foglalkozik. Az egyik ismert, de nem a legnagyobb offshore birodalom. Az adókerülés „gyenge láncszeme”, amely túlnőtte magát: évtizedeken át megbízhatóságukról voltak ismertek, arról, hogy a hozzájuk forduló adókerülők, pénzmosók adatait szigorúan őrzik. Az utóbbi időszakban azonban túl sok alkalmazott foglalkozott egyre több fontos ember vagyonával. Két éve a cégnél őrzött adatok már szivárogni kezdtek, és akkor németországi hatóságok egy névtelen adatszolgáltatónak már fizettek az itt őrzött információkért. Csakhogy arról, ami akkor kiszivárgott, hamar kiderült hogy elévült, és jelentéktelen. Pár száz kisebb cég adataihoz jutottak akkor hozzá a nyomozók. Tavaly viszont, egy szintén meg nem nevezett forrás révén, 214 ezer cég működéséről szerezhettek információt a német újságírók, a hivatalos magyarázat szerint ellenszolgáltatás, feltételek nélkül.
Ennek a digitális állománynak a feldolgozására külön programot használtak, a Nuix-ot, amely a különböző típusú dokumentumokat rendszerezte, kereshetővé tette. Az adatbányászat technikai feltételei adottak, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy az adóelkerülésre szakosodott cégek tulajdonosi köre, a pénzmozgások útja követhető legyen. Az adatfeldolgozók – hálózatos – munkája nélkülözhetetlen, a Panama-iratok csupán a nyersanyaga, kiindulópontja a leleplezéseknek. A programban Magyarországról a Direkt36 vett részt, a csoport munkatársa Pethő András beszámolóban tette követhetővé, hogyan folyik a feldolgozás.
A kiszivárogtatott adatbázisban egyelőre egy magyar kormánypárti (a fideszes Horváth Zsolt) és egy ellenzéki politikus (az MSZP-s Boldvai László) érintettségére utaló nyom bukkant fel. (Hogy a Panama-iratok esetlegességét szemléltessük: az egyik offshore cég tulajdonosára egy sokadik Google találaton át vezetett az út.) Pethő magyarországi vagyonnyilatkozatok kikérésével, terepmunkával, interjúk készítésével egészítette ki a Panama-adatokat a magyar offshore szálak rekonstruálásához. Horváth egy seychelles-szigeteki, vagyonbevallásában fel nem tüntetett cég tulajdonosa (2014-es vagyonnyilatkozatában nulla forint megtakarítást, 14 millió forint tartozást regisztrált). Boldvai Lászlónak, az MSZP volt pénztárosának felesége, Konti Csilla főállásban gimnáziumi tanár, és nem mellesleg egy szamoai offshore cég tulajdonosa is volt éveken át. A Konti-Boldvai család vagyonosodásáról szóló részletes beszámoló itt olvasható.
Romániában a Rise Projekt vesz részt a Panama Iratok feldolgozásában, az elmúlt napokban két dossziét tettek közzé a csoport honlapján: a másfél milliárd euróra becsült vagyonnal rendelkező Tiriac birodalom aktáit (az üzletember minden vállalkozását egy Panamában bejegyzett alapítvány, a Puma Alapítvány kezeli) és a 3,6 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Benjamin Steinmentz aktáit. Az izraeli üzletember a verespataki beruházásban is érdekelt, panamai offshore cége révén a tavaly bezárt legnagyobb romániai olajfinomító, a Rafo tulajdonosi körében is beazonosítható. Két héttel a Panama iratok közzététele előtt államosított ingatlanok és erdők jogszerűtlen visszaigénylése miatt indult ellene eljárás, a gyanú szerint Steinmentz és üzlettársai (többek között az egykori román királyi család tagjaként ismert Paul herceg) megvesztegették a restitúciós bizottság tagjait, és ezáltal 136 millió euróval károsították meg a román államot.
Pro és kontra Panama iratok
Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem kutatója úgy véli, most a „megszorítás alapú” gazdaságpolitika kritikája igazolódhat be, a Panama-iratok révén egyértelművé válhat, hogy az állami funkciók működtetésére, az oktatás, egészségügy fenntartására szánható összegek tulajdonképpen rendelkezésünkre állnak, csak azokat a magas jövedelmű elit offshore cégeken keresztül elrejti. Az adókerülés – figyelmeztet a szakértő – ideológiai hovatartozástól függetlenül jellemzi a politikai vezetőket, azokat, akik egyébként a megszorító politikák feltételeit és módszereit kialakították, támogatták. A szakértő szerint a most zajló kampány révén rengeteg emberhez jut el az adókerülés ügye. „Ez egy osztályharc kiteljesedése” – fogalmazott Pogátsa – aki szerint az emberek várhatóan olyan politikai erőket fognak támogatni a következő egy-két évtizedben, amelyek nem engedik a pénzelterelést. Azt a tényt, hogy a Panama-iratokban még nem jelentek meg a brit és izlandi vezetőkön kívül más jelentős döntéshozók, a közgazdász azzal magyarázza, hogy a Mossack Fonsecka, amelynek az adatai feldolgozás alatt állnak, csak a világ negyedik legnagyobb offshore cége volt. Van ennél három ennél lényegesen nagyobb cég, és van sok ennél kisebb is. „Nem Panama az, ahol az európai és az amerikai elit tartja a pénzét. Ha lesznek később más kiszivárogtatások, akkor láthatóvá válik, hogy az európai elit Svájcot, Ciprust, Luxemburgot használja” – nyilatkozta Pogátsa Zoltán.
Orosz József újságíró, az Ottawai Egyetem oktatója úgy véli, egyelőre számos sajtóetikai kérdést felvet a Panama-iratok kezelése. Orosz úgy látja, a kanadai és az amerikai sajtó visszafogottan kezeli ezt az ügyet, mert még várat magára a nyilvánosságra hozott adatok hitelességének és relevanciájának ellenőrzése. Az újságíró hangsúlyozta: önmagában az offshore cég alapítása és működtetése nem bűncselekmény. Akkor válik illegálissá, ha fantomcégekről van szó, azért hozzák létre, hogy adót kerüljenek el. Most még nem látszik, sikerül-e a Panama-iratokat hatékonyan és etikusan feldolgozni, de Orosz szerint médiatörténeti tény, hogy az újságírás, az oknyomozó újságírás globálissá vált, képes lépést tartani a globális korrupcióval.
Valentin Naumescu, a Babes-Bolyai Egyetem oktatója arra figyelmeztet, hogy a Panama-iratok kapcsán kirobbanó botrányok, és a kialakuló instabilitás az amerikaelleneseknek, az euroszkeptikusoknak, a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali, az antiglobalista és antikapitalista csoportoknak egyaránt kedvezhetnek.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
