Semlegesség-olvasatok

Szávai Géza író Csodálatos országokba hoztalak című új regényét a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület szervezésében a könyvtár Gábor Áron termében mutatták be. A Regényes est címet viselő rendezvény házigazdája Bogdán László író volt, közreműködött Gáspár Álmos gitárművész.

Szonda Szabolcs könyvtárigazgató érdekes estet ígért: elsőnek Sepsiszentgyörgyön mutatják be Szávai Géza könyvét, és először próbálják gitárimprovizációval visszaadni a felolvasás hangulatát. Nem lett annyira érdekes, mint reméltük, de ez nem a szervezők hibája.
Bogdán László röviden ismertette a könyv tartalmát. A regény Svájcban, a semleges államban játszódik, ahol két évszázada nem volt háború, és amelynek létét – Szávai szerint – az arany határozza meg. Ebben az ígéret földjének tartott országban, amikor feltalálták az üveget, az emberek ezt vélték az új aranynak, sok pénzt fektettek bele, de hamar rájöttek, hogy tévedtek. Tanulság: Svájc képes felmérni az új gazdasági lehetőségeket, az abban rejlő potenciálokat.
Miről szól maga a regény? – kérdezte Bogdán a regény írójától. Szávai Géza elmondta, iparkodott tömören megírni művét, ugyanakkor vigyázott arra, hogy olvasmányos legyen. A regény egy család és a körülöttük lévő emberek történetét meséli el, akik számára Svájc az ígéret földje. Genfbe kell menni, mondja az egyik főhős, Henry Durand nagyanyja. Unokájának teljes életét meghatározza ez a mondat: amikor kilencévesen elér a városba, semmi más vágya nem marad. A nők bálványává lesz, mert soha nem mond ellent nekik – fogalmazott az író. Henry egyetlen becsvágya: megfelelni a szebbik nemnek. A gazdag és semleges államban érdekes érzelmek alakulnak ki, a többre vágyás eltűnik az emberekből. Kis bankárokként viselkednek, a profitot keresik, és teszik ezt különösebb erőfeszítés nélkül.
Miért Svájcban játszódik a regény? Mert az ország a világ bankára – vélekedik a szerző. Annak ellenére, hogy békés állam, minden lakásban ott a karabély. Svájc állandóan készül a háborúra, de az sohasem következik be. A regény egyik szereplője így okoskodik: ha a nagyfiúk (a nagy államok) verekedésre készülnek, mindig kell legyen egy semleges hely, hová leteszik kabátjukat a küzdők, és azt őrzi is valaki. Ezt a szerepet tölti be Svájc. A csodálatos arany országa, ereiben a nemesfém folyik, biztosítva a nyugalmat – állította Szávai, aki részletet olvasott fel könyvéből.
A beszélgetés a semlegesség kérdésével folytatódott. Mi történne, ha Svájc mintájára, minden ország semleges akarna maradni. Bejött a mindenkori közhely: Erdély is lehetne egy kis Svájc. Miért nem lehet Erdély is semleges? A frappáns válasz: a semlegesség titok, amit a svájciak megtartanak maguknak, de ha elmondanák, más államok lakói talán akkor sem értenék meg. A regény pszichológiai síkjára térve, a szerző elmondta: meglehetősen sok pszichológus szerepel művében. Az egyszerűség oldaláról próbálta megközelíteni az érzelmeket, az indítóokokat. Nem feltétlenül szükséges a szerelem a házassághoz, lehet azt tárgyilagosan, egyszerű elhatározásból is megkötni. A gyermekvállalás nem minden esetben olyan bonyolult, miként napjaink pszichológusai beállítják. Sokan pontosan így vállalnak utódnemzést. Persze csak Svájcban, mert azt az országot ugye nem az érzelmek, hanem az arany határozza meg – fogalmazódott meg bennünk, a bemutató közben.
Szakemberek állítása szerint a gyerek nyolcéves korára találkozik az összes fontos érzelemmel – folytatta a szerző. Lelkileg megtörténik vele minden, ami az emberrel élete folyamán megtörténik. Mi marad tehát hátra? Miért érdemes élni? Ezt a kérdést boncolgatja Szávai Géza a regényben. A kötetben a szereplők a Mengyelejev-féle periódusos rendszer meghatározása szerint forognak. Egyik kiegészíti a másikat, rendben követik egymást, különösebb lángolás nélkül. A periodikus rendszerre már a sepsiszentgyörgyi író is felkapta a fejét, meg is jegyezte, hogy a táblázat nem ilyen egyszerű, de magyarországi kollégáját nem lehetett kizökkenteni. Mi azt kérdeztük, de csak magunkban, kik azok a szakemberek, akik ezt állítják a gyerekről, hiszen elég, ha a szexuális tapasztalatok jutnak az eszünkbe. Számos más kétkedésünknek sem adtunk hangot, de amikor Bogdán László író úgy fogalmazott, hogy Szávai könyve „hőseset-tanulmányok”, úgy éreztük, valóban hősiesen ültük végig a könyvbemutatót. A könyv iránt viszont semlegesek maradtunk.

M. Sz. I.