Nem csak pesti a kabaré

Székelyföldi miniturnéval kezdte meg működését az aradi magyar kabarészínház, az Erdély Broadway, melynek alapítója, TAPASZTÓ ERNÕ, illetve két magyarországi fellépő, ARADI TIBOR és Varga Ferenc József fogalmazta meg az őket faggató Tasnádi-Sáhy Péternek a színházi magánvállalkozás céljait.

Mi magyarok, ha a kabaré szót, csak így mezítelenül, önmagában halljuk, talán előbb gondolunk a híres amerikai musicalre, mint a századforduló óta oly népszerű színpadi műfajra. Merthogy azt úgy hívják, a pesti kabaré. Többek között ezért is érdekes vállalkozás, amibe az Aradi Kamaraszínházból ismert Tapasztó Ernő és a hajdani Mikroszkóp Színpad közönségét kacajra fakasztó közkedvelt pesti humoristák belevágtak: Erdély Broadway néven kabarészínházat alapítottak. Magyarország, szerellek! című első műsorukat a december 3-i hivatalos indulás előtt több székelyföldi településen is bemutatták, hatalmas közönségsikert aratva.

Egy vendégjáték folyományai Ahogy Tapasztó Ernőtől megtudom, az Erdély Broadway előtörténete évekre nyúlik vissza. Tulajdonképpen a még Sas József vezette Mikroszkóp Színpad aradi vendégszereplésével kezdődött, melyen – a társulat tagjaiként – Aradi Tibor és Varga Ferenc József is részt vettek. „Remekül összebarátkoztunk, aminek termékeny együttműködés lett az eredménye. Aradi Tiborral nyáron színpadra állítottuk a VodkaPolka, avagy hogyan ettem kutyát című produkciót, amiben humorista létére drámai szerepet játszik. Annyira jól sikerült, hogy a budapesti Thália színházban is bekerül a repertoárba. Aztán elkezdtünk vele és Varga Ferenc Józseffel – aki szintén játszik nálunk – azon gondolkodni, hogy jó lenne valamit az eredeti területükön is kezdeni, merthogy Erdély-szerte léteznek mindenféle produkciók, mint például az Open Stage vagy a Szomszédnéni Produkciós Iroda, de olyan kabarészínház, ami folyamatosan működik, nincs. Viszont a határok átjárhatóak, ezt kihasználva minden adott ahhoz, hogy a társulatot akár a határ két oldaláról is összeszedve, folyamatosan biztosítani tudjuk a magas színvonalat.
A név, az Erdély Broadway csak úgy beugrott, aztán később jöttünk rá, hogy nem is a mi ötletünk. A hamlet.ro színházi portálnak van egy szekciója, amit ugyanígy hívnak, híres színészekkel készült interjúkat közölnek benne, de minden további nélkül megengedték, hogy használjuk a nevet.”

Nyitás előtt székely turné Az aradi kamara- és a kabarészínháznak hivatalosan semmi közük sincs egymáshoz, jóllehet egyelőre szorosan kapcsolódnak, egyrészt Tapasztó Ernő személyén keresztül, aki mindkettőnek alapító tagja és igazgatója, másrészt a társulatok között is átjárás van, valamint az infrastruktúra is részben közös. Viszont az alapítók szándéka az lenne, hogy minél hamarabb jól elkülönüljön egymástól a két intézmény, elsősorban azért, mert műfajilag nem igazán illeszkednek, mivel a kamaraszínház besorolását tekintve inkább művészszínház, a kettőt keverni nem lenne egészséges. „Az Erdély Broadway száz százalékig magánvállalkozás, aminek meg kell állnia a saját lábán, nem számít, nem is számíthat sem állami, sem önkormányzati támogatásra” – fogalmaz Tapasztó.
Az első produkciója, Magyarország, szerellek! címmel, a december 3-i „hivatalos” alakuló előadás előtt, november 28-tól december 2-ig székelyföldi turnéra indult. „Maroshévízen kezdtünk, aztán elmentünk Korondra, majd Kovásznára, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely még hátravan. Eddig mindenhol telt házas előadásaink voltak, Kovásznán rögtön kettő egymás után. Az indulás eddig remek.”

Benne van a közélet is Varga Ferenc Józsefet és Aradi Tibort két előadás között, autóban robogva érem el telefonon. A szokatlan interjúhelyzet ellenére készségesen válaszolnak a mostani produkcióval kapcsolatos kérdéseimre. „A műsort Aradi Tibor barátommal állítottuk össze, a cím is tőle ered. Magyarország jelenlegi közéleti helyzetét próbáltuk felvázolni a kabaré eszközeivel, a cím is erre utal, mivel sajnos jócskán van, ami szerelésre szorul. Nagyobbrészt új, kisebbrészt ritkán látott jelenetekből állítottuk össze a műsort, melyet Nádas György, Heller Tamás, Aradi Tibor és jómagam adunk elő. A produkció kétrészes, sok zenei betéttel, mivel arra mindig igény van, de ezeket is úgy írtuk, illetve válogattuk össze, hogy tökéletesen illeszkedjenek a többi műsorelemhez” – osztja meg lapunkkal az alapvető tudnivalókat Varga Ferenc József.
Erdély és a pesti kabaré esetleges összeférhetetlenségével kapcsolatos kételyeimet hamar eloszlatja: „A pesti kabaré egy műfaj, mely a századfordulón valóban a fővárosban alakult ki, olyan emblematikus nevekkel fémjelezve, mint például Nagy Endre és más jeles alkotók. Õk tulajdonképpen a stand up előfutárai is voltak, mivel kávéházakban beszéltek olyan témákról, amik mindenkit érintettek, nem csak Budapesten, de az egész országban. Ebben benne van a közélet, és a politika is. Utóbbit mi csak annyira érintjük, amennyire eljut az itt élő emberekhez. A napi eseményekre ezért nem tudunk reagálni, nem emelhetjük be, hogy tegnap ki és mit mondott a Parlamentben, mert azt Erdélyben nem igazán követik, annyit kéne magyarázni, hogy közben elveszne a poén, de mondjuk, az Orbán–Gyurcsány párbeszédeket mindenki érti. Emellett szóba kerülnek egyéb, mindenki által ismert témák, mint a sport, a munkahelyi problémák, a média, a celebek élete. Erről például van egy dalunk is, a Sztárnóta. Tehát itt is nagyon jól működik ez a műfaj. Mindenhol úgy tűnt, nagyon várták az érkezésünket, mi legalábbis remekül érezzük magunkat, telt házak előtt játszunk, hosszú sorok állnak a bejárat előtt. Mondjuk, ez annak is köszönhető, hogy a pesti kabaré ritkábban jut el ezekre a településekre.”
Aradi Tibort a közeljövő terveiről faggatom, mi lesz ennek a produkciónak a sorsa, mikor készül a következő: „Nagyon reméljük, hogy lesz hamarosan folytatás. Azért nagyon jó ez a körút most, mert felmérhetjük egy kicsit a terepet, mi az, amire az emberek vevők. A magyarországi közönségnek ismerjük az igényeit, itt viszont alakítgattuk a műsort fellépésről fellépésre. Vannak olyan poénok, amikre Magyarországon felharsan a nevetés, itt meg néma csönd fogadta, azokat gyorsan kihagytuk vagy átírtuk, és persze vettünk be elemeket a helyiekkel folytatott beszélgetések alapján is, de hetven százalékban olyan populáris témával dolgozunk, hogy nem kell hozzányúlni. Pont ez a jó a kabaréműfajban, hogy nem egy Shakespeare-mű, folyamatosan lehet alakítgatni, sőt, kell is. Egyébként megy a hírünk, már a jelenlegi fellépéseken kaptunk rengeteg felkérést, mivel sokan jöttek át megnézni minket szomszédos településekről, úgyhogy indul az újabb turné.”